Még a héten lecsapnak Iránra?

Nagypénteken, helyi idő szerint hajnali négykor az Egyesült Államok tizenkét órás bombázási kampányt kezd Irán ellen, írja az Argument Negyelji című orosz hetilap. Az újság meg nem nevezett orosz vezérkari forrásokra hivatkozik beszámolójában.

Beleharapnak

A lap úgy tudja, az amerikaiak tizenkét órán át bombáznának húsz iráni célpontot, köztük az urándúsító centrifugák bázisát és egyéb atomlétesítményeket. Az akciót Harapásnak keresztelték el.

A lap értesülései szerint az amerikai csapás megkíméli majd a busheri atomerőmű egyes reaktorát, ahol orosz mérnöki személyzet is dolgozik. A légicsapás ugyanakkor az iráni légvédelmet is megcélozza, a cél annak teljes elpusztítása.

Kételyek

Az orosz értesülések szerint a támadásban az indiai-óceáni Diego Garcián állomásozó B–52-esek is részt vesznek majd. Ez ugyanakkor meg is kérdőjelezi az értesülések valós voltát, hiszen Diego Garcia brit felségterület, a B–52-esek bevetéséhez így a brit kormány jóváhagyására is szükség van.

Márpedig Nagy-Britannia szinte biztosan nem engedélyez addig katonai akciót, amig nem rendeződik megnyugtatóan a másfél hete iráni fogságba esett hét brit tengerész és nyolc tengerészgyalogos sorsa.

Az oroszok szerint az amerikai csapás célja az iráni atomprogram visszavetése. Katonai szakértők szerint ugyanakkor egy Irán elleni légicsapás nem csak kockázatos, de kétséges kimenetelű is lenne. Egyrészt, az iráni atomlétesítmények mélyen a föld alatt vannak, ezért nehéz őket megsemmisíteni. Másrészt, felderítés hiányában nem lehetne tudni, hogy a támadás egyáltalán sikerrel járt-e.

Megbénítanák Iránt

Ugyanakkor Leonyid Isanov nyugalmazott vezérezredes szerint az Argument Negyelji riportja sok szemponból pontos volt. "Kétségem sincs affelől, hogy valamilyen művelet, pontosabban erőszakos akció készül Irán ellen" – nyilatkozta a RIA Novosztyi hírügynökségnek.

Az orosz elemzők szerint az amerikaiak csak légicsapást terveznek, semmilyen szárazföldi akció nem várható. A légicsapásoknak ugyanakkor célja Irán katonai ellenállóképességének felszámolása. Így valószínűleg az atomlétesítmények mellett a gazdasági infrastruktúra és a kormányzati központok is célpontok lehetnek.

Újrarajzolt Közel-Kelet

Isanov vezérezredes Irán jövőjét is felvázolta a RIA Novosztyinak adott nyilatkozatában. Szerinte Iránt Irakkal párhuzamosan feldarabolnák – ami azt jelenti, hogy az Irakban és Iránban is nagy számban élő kurdoknak saját állama lehet –, így a Közel-Keleten új hatalmi egyensúly alakulhatna ki. "Ez [a felosztás] már bejött nekik a Balkánon, most pedig a Közel-Kelet egészét átszabnák" – mondta.

A tábornok szerint az orosz vezetésnek azonnal kezdeményeznie kellene az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését, hogy megakadályozzák az Irán elleni "illegális katonai akciót".