Medgyessy programjával kampányolnak a román pártok

„Egyetlen dolgot bánok, hogy nem emeltük meg jobban a nyugdíjakat" - írta a romániai kampány utolsó napjaiban Tariceanu kormányfő honlapján, értékelve saját 4 esztendős munkáját. Miközben a gazdasági válság miatt az utóbbi években szárnyaló román gazdaság megbicsaklani látszik, a mostani kampány fő témája, hogy ki ígér több pénzt a választóknak. Ez fontos fordulat, a rendszerváltás óta inkább korrupciós ügyek és a riválisok alkalmatlanságának bizonygatása állt a kampányok központjában. Most viszont nincs éles különbség a programok között, sokkal inkább osztogatási verseny alakult ki.

A programok elemei emlékeztetnek a 2002-es magyarországi kampányra, ami után Medgyessy Péter miniszterelnök száz napos programjában sok jóléti ígéretet be is váltott. Ilyen például a közalkalmazottaknak 50 százalékos fizetésemelését ígérő ígéret, amivel a jobboldali és a baloldali ellenzék is győzködi a választókat. A kormány akarata ellenére a tanárok fizetését máris megemelte 50 százalékkal az ellenzéki többségű parlament, bár az első nagy fizetés nem érkezhetett meg a pedagógusokhoz épp a választás előtti hónapban, mert a költségvetés stabilitásáért aggódó kormány alkotmánybíróságon támadta meg a döntést.

Ezzel együtt a béremelés a kampány egyik legfontosabb témája lett: az egészségügyi dolgozók szakszervezetei máris 60 százalékot követelnek, az államigazgatásban dolgozók pedig szintén 50-et, a tanárok pedig sztrájkokkal fenyegetnek a törvény hatályba lépésének csúszása miatt. A népmozgalmat látva gyorsan reagáltak a pártok, egymásra ígérve a követelések teljesítésében, miközben Mugur Isarescu jegybankelnök vasszigort és szoros takarékosságot kért a következő kormánytól, mert szerinte az ígéretek beváltása csődbe vinnéi az országot.

Egymásnak estek a 2004-es győztesek

Négy évvel ezelőtt két jobbközép párt közös listán indult, és ugyan a választást a szociáldemokraták nyerték, mégis jobbos koalíció alakulhatott az RMDSZ segítségével. A PNL (nemzeti liberálisok) és PDL (liberális demokraták) szövetsége azonban a ciklus alatt felbomlott. A PNL-es miniszterelnök (Tariceanu) és a PDL-es köztársasági elnök (Basescu) szövetségesből ellenségek lettek, és a koalíció 2007-ben felbomlott. A PNL-ből több fontos politikus kilépett, előbb saját pártot alakítottak, majd idén csatlakoztak az elnök pártjához, így most PD-L néven indulnak közösen, miniszterelnök-jelöltjük a PNL egyik volt befolyásos vezetője.

2007 óta a PNL az RMDSZ-szel kisebbségben kormányoz, ám a fontos döntéseknél rendre kívülről támogatták őket a szociáldemokraták (PSD). Ez a helyzet úgy állhatott elő, hogy az elnök pártjának gyűlölete összehozta az egykori riválisokat. Sem a PNL sem a PSD nem akart előre hozott választást, mert tavaly még úgy tűnt, hogy a PDL biztosan nyerne.

Mostanra változott a helyzet, a válság híreire a szociális ígéretekben mindig nagyon erős PDS egyre jön fel a közvélemény-kutatások szerint. Hétfőn két nagy felmérést is közöltek, az egyik szerint a PSD 35, a másik szerint 31 százalékon áll, az elnök PD-L-jét pedig 31 illetve 32 százalékra mérték. A kormányzó PNL mindkét mérés szerint 20 százalék körül áll, az RMDSZ pedig 6 százalékon. A szélsőjobboldali Nagy Románia párt minden várakozás szerint kiesik a román törvényhozásból.

Vége a bő esztendőknek

A PSD és a PD-L egyaránt megígérte az általuk már megszavazott 50 százalékos fizetésemelést a tanároknak, és kiterjesztenék a döntést az egészségügyiekre is. A PSD a 16 százalékos egykulcsos adót 10 százalékra csökkentené és jelentős nyugdíjemelést is ígért. Utóbbi ígéretek a legtöbb román közgazdász szerint teljesen irreálisak. A kormányzó PNL még a legóvatosabb a három nagy ígérgető közül, ők nagy csupán infrastruktúrafejlesztést ígértek: sok autópályát, sok hidat és sok szociális lakást.

Románia a mostani ciklusban hatalmasat fejlődött. Az ország az EU tagja lett, a gazdaság minden évben 8 százalék körüli mértékben bővült, csak tavaly 7 milliárd eurót fektettek be külföldi vállalatok. A kormány 2005-ben egyszerűsítette az adórendszert, a fogyasztás gyorsan nőtt, bár ezzel párhuzamosan rengeteg hitelt vettek fel az emberek. Az egy főre jutó GDP a 2003-as 2400 euróról mostanra 5650 euróra nőtt. Az ősszel kezdődött világválság viszont nagyon érzékenyen érintette Romániát. A lej 21 százalékot gyengült, a bukaresti tőzsde pedig 71 százalékot esett az elmúlt hónapokban, több nagy gyár szünetelteti a termelést illetve létszámleépítésekbe kezdett.

Az RMDSZ nem biztos, hogy kormányon marad

A román lapok többsége PSD-PNL koalíciót vár a választások után, aminek az RMDSZ csak akkor lehet tagja, ha a PD-L nagyon jól szerepel, illetve ha a PNL ezt nagyon határozottan akarja, hogy erősebb legyen a szociáldemokraták egyensúlya.

Az RMDSZ helyzetét három körülmény is megnehezíti: egyrészt a magyarok egyre kevesebben vannak. Markó Béla pártelnök a kampányban arról beszélt, hogy a trianoni döntés idején még 3 millió magyar került Romániához, most már alig 1,5 millióan vannak, és ezért Markó szerint minden magyarnak kettő helyett kell szavaznia vasárnap.

Csak egyéni jelöltek lesznek

A második akadály az új román választási törvény, amit először alkalmaznak most. Eddig csak pártlistákra lehetett szavazni, mostantól viszont egyéni jelöltek lesznek. Az a jelölt, aki a szavazatok több mint felét megszerzi, az automatikusan képviselő lesz. A helyezettek szavazatai sem vesznek el azonban, mert minden nem egyenes ági győztes szavazatát az illetőt jelölő pártok kapják, és egy lista alapján elosztják (hasonlóan a magyar országos lista rendszeréhez, amire közvetlenül nem lehet szavazni, ugyanakkor a töredékszavazatok oda számítanak). További szabály, hogy csak azoknál a pártoknál számítanak a töredékszavazatok, amelyek vagy országosan legalább 5 százalékot kaptak, vagy legalább 6 képviselőt és 3 szenátort egyenes ágon bejuttattak a törvényhozásba.

Ez a szabály önmagában nem rontaná az RMDSZ helyzetét, de a független magyar jelöltek megjelenése miatt mégis árthat a pártnak. Ha kevesebb töredékszavazat jut nekik, akkor a kompenzációs lista számítási sajátosságai szerint teljes megyék töredékszavazatai veszhetnek el. Ráadásul a szórványban élőket elbizonytalaníthatja, hogy nem pártra, hanem emberre kell szavazniuk, és esetleg nem szavaznak az esélytelennek tűnő magyar jelöltre, mert nem biztos, hogy mindenkinek világos, hogy nem csak az egyéni győztesekből lehet képviselő.

Most sem tudtak megegyezni

Az RMDSZ - ahogy a téli EP-választások és a nyári önkormányzati választások idején - most is sokáig szkanderozott a néhány éve saját belső ellenzékéből kinőtt Magyar Polgári Párttal a közös jelöltállításról. Megegyezniük most sem sikerült, a Tőkés László által közvetített egyeztetések akkor buktak el végleg, amikor az RMDSZ 2 biztos befutó helyet ígért, míg az MPP legalább 3-at akart.

A két szervezett közti durva vita lényege, hogy az MPP szerint az RMDSZ vezetése megalkuvó és korrupt társaság, míg az RMDSZ szerint a székelyföldi bázissal működő rivális párt irreális követeléseivel csak magára húzza a románok ellenállását. A közös jelöltállítás segíthette volna maximalizálni a magyar szavazatokat, viszont egyik szervezet sem akarta igazán az összefogást: komoly személyes és politikai ellentétek akadályozták volna a közös munkát, és az MPP-sek számára reális veszély volt, hogy a nagyobb RMDSZ bedarálja embereiket, és arculatuk elvesztésével hosszabb távon veszélybe kerülhetnek önkormányzati bázisaik is.

Márpedig az MPP elsősorban a települési önkormányzatoknál képvisel erőt magyar többségű területeken, míg a szórványban élők továbbra is jobban bíznak a kompromisszumkészebb RMDSZ-ben. A tavalyi EP-választáson az RMDSZ-lista és az MPP által támogatott független Tőkés László között körülbelül kétharmad-egyharmad arányban oszlottak meg a szavazatok, az RMDSZ javára (RMDSZ 230 ezer, Tőkés 135 ezer voks).

Független magyarok

Az MPP pártként nem indul most sem, állításuk szerint nem akarták, hogy a két magyar párt között megoszló töredékszavazatok megfosszák a magyarokat a parlamenti képviselettől. Ugyanakkor hat választókörzetben független jelölteket támogatnak. Többek között Markó Béla RMDSZ-elnök is kapott független kihívót, Kincses Előd, Tőkés László ügyvédjének személyében. A függetlenekre leadott töredékvoksok mind elvesznek, ezért az RMDSZ szerint az MPP-s függetlenek gyengíthetik a magyar képviseletet. Az MPP viszont bizonyítani akarja, hogy Markóék felett eljárt az idő és sok erdélyi magyar változást akar.

Néhány magyar többségű területen a román pártok is próbálkoznak magyar jelöltek indításával. Így például a baróti körzetben 4 magyar is egymásnak feszül majd vasárnap: lesz egy RMDSZ-es, egy MPP támogatta független, egy tényleg függetlenként induló marhatenyésztő, és egy PNL színekben induló magyar jelölt. Szovátán az RMDSZ-es és az MPP-s mellett a PD-L indít magyar jelöltet.

Kevesen készülnek szavazni

A részvétel várhatóan minden eddigi romániai választásnál alacsonyabb lesz, a múlt heti felmérés szerint 41 százalék ígérte csak biztosra, hogy elmegy. Ez a magyaroknak jól jöhet, hiszen az EP választáson a szavazatok 10 százalékát szerezték meg magyar jelöltek, holott Románia lakosságának csak 6 százalékát teszik ki.

Sokakat eltántoríthat a szavazástól, hogy hétfő munkaszüneti nap lesz, vagyis akik elutaznak a háromnapos hétvégére, azok várhatóan nem élnek választójogukkal. Most ugyanis mindenki csak lakóhelye szerinti körzetben szavazhat.

Az RMDSZ nagy mozgósításba kezdett: Kolozsvárról ingyenes buszjáratokkal szállítják az embereket haza szavazni, míg elértek egy olyan rendeletet is, hogy minden egyetemista ingyen használhassa a tömegközlekedést, ha választani megy.