Külföld

Bankcsőd után aszály Romániában

További Külföld cikkek

Romániában az ötven éve nem tapasztalt aszály a gabonatermés több mint 40 százalékát elpusztította, ezért az ország másfél millió tonna kenyérgabona és kétszázezer tonna vetőmag importálására kényszerült. Erdélyi körútján lévő Torgyán József földművelődési és vidékfejlesztési miniszter Kolozsváron kijelentette: Magyarország kész segítséget nyújtani az aszálysújtotta Romániának.

A föld kiszáradt a többnapos aszály miatt

A román meteorológiai intézet jelentésének szövegéből kiderül, hogy június elejétől folyamatos melegedés volt tapasztalható az ország egész területén. A gabonafélék biológiailag krtitikus hőmérséklet-határa 30-32 fok, ám június első felében a hőmérséklet többször meghaladta a 33-34 fokot (az átlaghoz képest 2-8 fokkal volt melegebb), a talajszint hőmérséklete 55-56 fokot is elért. A magas hőmérséklet mellett négyzetméterenként kevesebb, mint 10 liter eső esett, ez alól csak az Olt völgye illetve Munténia nyugati része képez kivételt.

A tudományos meghatározás szerinti az aszály 2000. június 6-án állt be az ország egész területén, a fent említett két kivétellel. A gabona 40 százaléka esett a szárazság áldozatául, az ország 40 megyéjéből 29-ben 1.280.000 hektáros területett érintett az aszály, 3.556 milliárd lejes kár keletkezett (1 Ft=73 lej).

Románia öntözőrendszere lepusztult

A kukoricán a kormány már nem segíthet

A nagymértékű kár kialakulásához hozzájárult az a tény is, hogy Románia öntözőrendszerének nagy része az elmúlt tíz évben szinte teljesen lepusztult, csupán 53 ezer hektáron működnek kifogástalanul, a szükséges 1,5 millió hektáros teület helyett. Mielőbbi intézkedésként a kormány talajjavító vállalata ingyenes használatra ajánlotta fel a termelőknek a rendelkezésére álló öntözőrendszeri felszerelését.

A kormány ugyanakkor ingyen adja a károsultaknak a vizet is, a szivattyúállomosok működéséhez szükséges áram költségeit is felvállalja. Kedden a szaktárca szakemberei elemezték a kialakult helyzetet, felmérték a károkat és meghatározták a segélyeket, csütörtökön pedig a kormány elé terjesztik javaslataikat.

Csökkent az export

Magyarországon 1999-ben csökkent az exportált gabonamenyiség. Míg 1998-ban 2,1 millió tonna, 1999-ben 1,7 millió tonna kukoricát exportáltunk, azaz 19%-kal csökkent a kiszállított mennyiség. 1998-ban évben búzából rekord mennyiséget, 1,9 millió tonnát vittek ki az országból, 1999-ben ennek a mennyiségnek alig több mint 30%-át értékesítették külpiacon.
Az EU-ba irányuló agrártermékek értéke 1145,1 millió dollár, amely a teljes agrárexport 49,6%-a. A CEFTA országok esetében a 474,2 millió dollár bevétel 12,2%-os csökkenést jelent. A FÁK országokba 205,6 millió dollár értékben szállítottunk (ebből Oroszországba 147,0 millió dollárért), ez 46,1%-a az 1998. évi értéknek.

Forrás: KSH

Sokan azonban úgy vélik, a kormány elkésett intézkedéseivel, a kiszáradt növényeken az utólagos öntözés nem sokat segít. Emiatt Románia novemberig 1,5 millió tonna búza és 200 ezer tonna vetőmag importálására kényszerül, ami nagymértékben rontja kereskedelmi mérlegét. A román kormány a hadsereg számára fenntartott startégiai gabonakészlethez is hozzányúlt, 90 ezer tonnát használt el belőle.

Magyaroszág segítene

Erdélyi körüton lévő Torgyán József földművelődési és vidékfejlesztési miniszter Kolozsváron kijelentette, hogy útja során látta és tapasztalta, milyen tragédiát idézett elő a román mezőgazdaságban a pusztító aszály. Közölte Pete Istvánnal, a román szaktárca államtitkárával: a magyar földművelési minisztérium minden segítséget megad a román mezőgazdaságnak, hogy az őszi vetéshez szükséges, megfelelő minőségű vetőmaghoz jusson. Mivel Magyarországot is sújtja az aszály, mintegy szemléltetve, hogy a két ország együtt van jóban és rosszban is, csak betakarítás után lehet megállapítani, hogy mit és mennyit tud adni hazánk Romániának.

Magyarország átlagban 30-40 ezer tonna gabonát szokott Romániába exportálni. Hazánk évi gabonatermelése 3-5 millió tonna, a hazai szükséglet 3 millió tonna, a fölösleget pedig exportnak szánják. Magyarországon az aszály kisebb mértékű, és főleg a tiszántúli területeket érinti.