Frusztráltság és szegénység Romániában
További Külföld cikkek
Tájékozatlanok és intoleránsak
A felmérés eredményeiről - amely 1500 fős minta alapján készült - a pénteki romániai sajtó számolt be. A kérdezőbiztosok azt próbálták megtudni, hogy a román lakosság milyen mértékben toleráns. A kutatásból két alapvető dolog derült ki. Az egyik: a románok legnagyobb része tájékozatlan, ezért nem tud válaszolni a feltett kérdésekre. A másik: nagyfokú intolerancia tapasztalható társadalmi szinten a különféle kisebbségek iránt, s ennek hátterében a népesség szegénysége áll.
A válaszadók nagy hányada - 84 százaléka - azon a véleményen van, hogy aki az országban hatalomra kerül, "megfeledkezik" a választóiról. A megkérdezettek 67 százaléka vallja, hogy Romániában "csak tisztességtelen úton lehet meggazdagodni". A felmérés eredményei általános elégedetlenségről tanúskodnak: ötvenegy százalék érzi úgy, hogy az utóbbi öt évben romlott az anyagi helyzete.
Nincs mit keresni
A Gallup vizsgálatából kiderül: a frusztráltság és a szegénység felerősíti a nacionalista érzelmeket és az intoleranciát. Ez utóbbi leginkább a szexuális "mássággal", így a homoszexuálisokkal szemben nyilvánul meg, akiknek a megkérdezettek 40,2 százaléka szerint semmi keresnivalójuk nincs Romániában. A leszbikusok létjogosultságát a válaszadók 39,7 százaléka kérdőjelezi meg, a muzulmánok jelenlétét 19,3 százalék utasítja el. Tíz százalékuk rossz szemmel nézi a színes bőrűek, az arabok és a kínaiak jelenlétét, a magyar nemzetiséget 7,3 százalékuk, a zsidókat pedig 3,7 százalékuk tekinti nem kívánt csoportnak. A romák távozását 13,3 százalék látná szívesen.
Ami a nemzetiségek által élvezett jogokat illeti Romániában, a megkérdezettek 18,7 százaléka "túl soknak" tartja azokat, 44,7 százalékuk szerint "annyi joguk van, amennyire szükség van", 22,9 százalékuknak viszont fogalmuk sincs, hogy mit válaszoljanak.
Nyelvében él
A megkérdezettek 76 százaléka biztos abban, hogy a magyarok többsége tud románul, csak vonakodik használni a nyelvet. Az alanyok 78 százaléka ellenzi, hogy nagyobb autonómiát élvezzenek azok a megyék, ahol a magyarok többségben élnek. A szondázásba bevont személyek több mint felének (57 százalék) meggyőződése, hogy a magyarok soha nem hajlandók lemondani Erdély Magyarországhoz való visszacsatolásáról. Ennek ellenére a románság 54 százaléka szerint szükség van a magyar anyanyelvű oktatásra.
Zsidók márpedig
A zsidó közösség megítélése meglehetősen kedvezőtlen még azoknak a körében is, akik amúgy elfogadják e közösség létét. A megkérdezettek 27 százaléka szerint a zsidóság eltúlozza a második világháborúban elszenvedett üldöztetésének mértékét, 23 százalék úgy vélekedik, hogy a zsidók irányítják a nemzetközi politikát és a pénzintézeteket, 15 százalék pedig úgy, hogy hozzájárultak a kommunizmus hatalomra jutásához Romániában. Mintegy 14 százalék azoknak az aránya, akik azt állítják, hogy a zsidóknak túlságosan nagy a befolyásuk Romániában. A román lakosság egynegyede nem hisz abban, hogy a román hatóságok részt vettek a holokausztban.
Inkább a diktatúra
A megkérdezettek 31,5 százaléka - még a Ceausescu-rezsim bukása után tizennégy esztendővel is - szükségesnek látná, hogy katonai rezsim legyen hatalmon Romániában, és alig több mint öt százalék tartja "jónak" a demokratikus berendezkedést.