Iliescu az RMDSZ-szel együtt szeretne kormányozni

- Milyen programot kínál választóinak?

A választási kampányom során többször is hangoztatott jelszavam: ,,Közel az emberekhez, együtt velük". Programom megfogalmazásában állampolgáraink által többször is kinyilvánított igényhez igazodtam, mely szerint egy olyan államfőre van szükség, aki a civil társadalom és a kormányzás közötti párbeszéd közvetítője. Az utóbbi négy évben az állami hatalom eltávolodott, elszakadt a mindennapi emberektől, azok szükségleteit, gazdasági és társadalmi valóságait nem ismeri. Jelszavam első része gyakorlatilag ezt a helyzetet szeretné megváltoztatni.

Ion Iliescu ,,Közel az emberekhez, együtt velük".

Mottóm második része a demokrácia megerősítése érdekében végzett munkára utal. Az utóbbi négy évben kiadott közel 800 törvényerejű kormányrendelet a parlamentet a kormány egyik függelékévé változtatta, a törvények magán-, nem pedig közérdeket képviseltek.

- Melyik államfőjelölt jelenti a legnagyobb kihívást az Ön számára?

Nem engedhetem meg magamnak, hogy rangsoroljam a többi jelöltet. Őszintén azt hiszem, minden egyes ellenfelem figyelmet érdemel, nem szabad őket lebecsülni. Az államfőnek kötelessége minden román elnökének lenni. Hogyan tehetné ezt, ha bemocskolná és megvetné ellenfeleit?

- A közvélemény-kutatások szerint Ön lesz Románia következő elnöke...

Igen, elnökké válásom esélyei a közvélemény-kutatások tükrében valósak és elég nagyok. Megtisztel polgáraink nagy részének irántam mutatott bizalma, de egyben kötelez is, és vigyáznom kell, hogy a választási kampányom során ne érje őket csalódás.

- Mi lenne az első elnöki teendője?

A következő alkotmányos elnöki mandátumom kiemelt kérdései: a gazdaság fellendítése, a szegénység eltörlése, az állam és intézményei autoritásának helyreállítása, a méltó Európai Uniós integráció és NATO-csatlakozás. Gyakorlatilag az első tíz napon belül egy új kormányt kell felállítani, mely hatékonyan tudja kezelni az ország dolgait, elsődlegesen azokat, melyeket a jelenlegi kormányzás gazdasági és szociális sikertelensége generált.

- Milyen kormánnyal szeretne együtt dolgozni?

A Románia Társadalmi Demokrácia Párt jellegéből adódóan egy közép-balos kormányt szeretnék hatalmon látni. Az első lépés ebben az irányban volt a Román Szociáldemokrata Pólus létrehozása a RTDP, a Román Szociális Demokrácia Pártja és a Román Nemzeti Egységpárt összefogásával. Románia helyzete és az Európai Uniós csatlakozás egy konszenzusos, és nem konfrontáló kormányzást követel, így nem tartom kizártnak az RMDSZ-szel és a Nemzeti Liberális Párttal való kormányzást sem.

- A közelmúltban gyakran ismételt kérdés az RMDSZ-szel folytatott közös kormányzás, az RMDSZ elnöke, Markó Béla úr sem zárta ki ezt a lehetőséget.

Ha az RMDSZ újból kormányzati szerepet vállalna, ezt már senki sem érne váratlanul. Az RMDSZ négy éve hatalmi szerepet vállalt, és a magyarok körében végzett közvélemény-kutatások szerint ezt a szerepvállalást a jövőben is támogatják. A román többség sem ellenzi az RMDSZ kormányzati szerepvállalását.

Az RTDP megfogalmazta ajánlatát, és nyilván az RMDSZ vezetői döntenek majd a kérdésben. Egyes vélemények, mely szerint az RTDP hatalomra jutása esetén újból kérni kell Románia EU-s megfigyelését, arra engednek következtetni, hogy az RMDSZ - figyelmen kívül hagyva a magyarok akaratát - ellenzéki oldalon fog politizálni a következő négy évben. De ha az RMDSZ vezetői több előnyt látnak majd a kormányzati szerepvállalásban, akkor együtt vezethetjük az országot.

- Elnökké válása esetén mit szándékszik tenni a magyar nyelvű állami egyetem megalapításáért?

Egy ilyen egyetem megalapítása nem tartozik az államfő teendői közé. Emil Constantinescu, jelenlegi államfő tett hasonló jellegű ígéreteket, melyeket nem tartott be, mert nem volt rá törvényi és alkotmányos ereje. Ha a jövőbeni parlament vagy kormány egy magyar nyelvű állami egyetem megalapításáról dönt, tudomásul veszem határozatukat, és megfelelőképpen fogok cselekedni.

- És mi fogja jellemezni a Magyarországgal szembeni külpolitikát?

Románia és Magyarország kapcsolatát az 1996 szeptemberében aláírt egyezmény szabályozza. Személyesen a két ország közti kapcsolatok elmélyítését szorgalmaznám. Hiszen senki számára sem lennének hasznosak a maximalista állásfoglalások és ésszerűtlen követelések az érzékenyebb kérdésekben, ahogy nem hasznosak a magyar kormánykörhöz tartozó egyes pártok irredenta és revizionista kijelentései.

Iliescu, az örök jelölt Az összes elnökségi tisztségre vágyakozók között Ion Iliescu rendelkezik a leghosszabb politikai karrierrel és a legnagyobb megválasztási eséllyel. Ugyanakkor ő az egyedüli a jelöltek közül, aki már volt Románia elnöke. Iliescu 1930. mácius 3-án született a román alföldi Oltenita városkában. Bukarestben nagy múltú középiskolákban tanul, a Spiru Haret után a Sfantul Savaban fejezi be tanulmányait, azután a Műszaki Egyetem, majd az igazi sorsformáló moszkvai Energetikai Intézet tanfolyamai következnek. A jelölt komoly politikai karriert járt be már a kommunista időkben is: a csúcsot a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának titkári posztja (1971) jelentette. A kegyvesztett politikus 1984-től 1989 decemberéig a Műszaki Könyvkiadó igazgatója. 1989 decemberében a forradalmi rendszerváltás után keletkező hatalmi űr kitöltője: a megalakuló Nemzeti Megmentési Front elnöke, majd az országot kormányzó Nemzeti Egységfront vezetője. 1990 májusában és az alkotmánymódosítás után kiírt 1992-es októberi elnökválasztásokon győzedelmeskedik, így összesen hat évig Románia elnöke. 1996-ban is indul az elnökválasztásokon, noha többen alkotmányellenesnek tartják az esetleges harmadszori elnökségi mandátumot. Az Alkotmánybíróság döntése után indul a választásokon, de veszít Emil Constantinescuval szemben. A Románia Társadalmi Demokrácia pártja listáján szenátorrá választják, hivatalosan is belép a pártba és átveszi annak vezetését. Emlékezetes politikai cselekedetei: ellenezte a kolozsvári magyar konzulátus megnyitását, mondván, hogy ez a román diplomácia gyengeségének bizonyítéka; Erdélyben pedig 1998-ban azt nyilatkozta, hogy Romániát ,,kretén-demokraták" (keresztény-demokraták helyett) vezetik.