Széteső román koalíció, egyelőre az RMDSZ a nyertes
További Külföld cikkek
- Döntöttek a szerbek, új kormány alakult
- A Pentagon szerint nukleáris fegyvert vinne az űrbe Moszkva
- Horvát kormányalakítás – népszavazást tartana a Híd párt a kisebbségi képviselők jogainak korlátozásáról
- Az Európai Unió elfogadhatatlannak tartja a külföldi ügynökökről szóló georgiai törvényjavaslatot
- Összeesküvés-elméletek szerint Soros György pénzeli az Izrael-ellenes tüntetéseket
A bukaresti Adevarul című lap szerint Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke azzal, hogy bejelentette új kormánylistáját, amelyből kihagyta a demokratákat, átformálja a román jobboldal struktúráit. A kormányfő így Basescu államfőt is teljesen elszigetelte a jobboldalon.
Régi ellenfelek: Tariceanu és Basescu
Tariceanu korábban is Basescu politikai ellenfeleként tevékenykedett, a kettejük közötti vita egyik csúcspontja volt az elnök emberének tartott, Románia EU-csatlakozását jogi területen levezénylő Monica Macovei igazságügyi miniszter menesztése.
Az EU rossz szemmel nézi Macovei elmozdítását a román a kormányból, hiszen a miniszter a korrupció elleni küzdelem (nem túl erős) szimbóluma volt Bukarestben, és Brüsszel legalább Macoveiben némileg megbízhatott. (A másik népszerű jobboldali kormánytagról, Mona Musca korábbi miniszter asszonyról nemrégiben kiderült, hogy közönséges Securitate-besúgó volt.)
Külső támogatók lesznek a posztkommunisták?
A román politikai helyzetet jól jellemzi, hogy a nemzeti liberálisok eddigi koalíciós partnereik közül most csak a kisebbségi párttal, az RMDSZ-szel fognak össze, és talán számíthatnak az így formált kisebbségi kabinet külső támogatására a PSD részéről is. A PSD a szociáldemokratákat jelenti, ők az Iliescu-féle posztkommunisták egyik fő gyűjtőhelye a román politikai életben. (Bár Romániában szép számmal lehet a jobboldalon is egykori állampárti embereket találni. A demokraták vezéri posztjáról elnökké avanzsált Basescu szintén kommunista párttag volt 1989 előtt, amikor még hajóskapitányként szolgált a legnagyobb román olajtankeren.)
A magyarok szerepe
A mostani kisebbségi kormány amúgy az elnök elleni erők összefogásaként értékelhető. Basescu nemrégiben az RMDSZ egyik vezetőjét is megtámadta, hiszen nem gördített akadályt a Nagy Zsolt kommunikációs miniszter elleni hazaárulási és kémkedési vizsgálat elé. Az RMDSZ érintett minisztere blogján korábban erről be is számolt, most pedig Nagy szerint immár a titkosszolgálatok is bekapcsolódtak a román közélet formálásába.
Ezek után nem véletlen, hogy ha az államelnök által támadott RMDSZ-esek vezére, Markó Béla megtarthatná miniszterelnök-helyettesi posztját az új román kormányban, ha az megkapja a parlamenttől a felhatalmazást. Markó egyedüli helyettes lesz, tehát szerepe rendkívüli módon felértékelődik.
Markó Béla mellett a sokat támadott Nagy Zsolt is maradhatna miniszter az új román kormányban, ahol olyan név is feltűnik, akit pedig egyszer már politikai süllyesztőbe küldtek Bukarestben. Az Iliescuéktől a jobboldalra vándorló Teodor Melescanu egykori külügyminiszter például most hadügyminiszter lehet. Róla a transindex.ro megjegyzi, hogy ő volt a román diplomácia irányítója a magyar-román alapszerződés megkötésekor. (1996-ban történt ez, amikor Budapesten Horn Gyula kormányzott.)
Basescu nem szólhat bele az ügyekbe
Az Adevarul a mostani kormányátalakítás kapcsán megjegyzi, először fordul elő 1989 óta, hogy a hivatalban lévő államfő nem szólhat bele az ügyekbe. De nemcsak Basescu szigetelődött el ezzel, hanem a PD, a Demokrata Párt is nehéz helyzetbe került, a Nemzeti Liberálisok ugyanis szeretnének minél több szavazatot begyűjteni a következő - várhatóan előrehozott -választásokon.
A Romania Libera című lap nem véletlenül idézi Basescut, aki nyilatkozatában arról beszél, hogy a mostani kormányátalakítás "nem fejezi ki a választói akaratot". Az államelnök szerint így törés keletkezik a "társadalom és a kormány között".
Egy zavaros alak és egy nagyvállalkozó három embere
A most alakulgató kormányban a botrányos múltú Varujan Vosganian lesz a gazdasági és pénzügyminiszter. Őt korábban Románia EU-biztosnak jelölte, de az örmény származású férfi az ellene felmerült ügynökvádak miatt visszalépett, és végül Románia mást küldött helyette az Európai Bizottságba.
Az Adevarul szerint egy befolyásos nemzeti liberális párti nagyvállalkozó, Relu Fenechiu három emberét is bejuttathatja az új román koalíciós kormányba: Tudor Chiuariu igazságügyiminiszter lehet, Cristian David a belügyi tárcát kaphatja meg, Cristian Adomniţei pedig az oktatást irányíthatja a tervek szerint.
Még két magyar kormánytag
Kevéssé ismert a román politikában a leendő külügyminiszter, Adrian Cioroianu. Ő történész, ám nemcsak Romániában tanult, hanem doktorátusát Kanadában szerezte meg. A Transindex szerint ő egyszer már szóba került külügyminiszterként, amikor Razvan Ungureanu lemondott a posztról, ám akkor még elutasította Tariceanu a történész professzor kinevezését.
Markó Béla és Nagy Zsolt mellett még két magyar tagja lesz a román kormánynak, amelynek létszáma a korábbi 24-ről 14-re csökkenhet, s így a magyarok aránya relatíve megnő majd a kabinetben. A két másik tárca vezető Borbély László és Korodi Attila, akik regionális fejlesztési minisztérium, illetve a környezetvédelmi minisztérium élére kerülhetnek.