Kiszabadultak az Irakban elrabolt román újságírók
További Külföld cikkek
- Túrázni indult az olasz Alpokba két férfi, egyiküknek már csak a holttestét találták meg
- Több száz magyar fiatalnak ad ingyenes európai vonatbérletet az EU
- Ez a hölgy most a világ legidősebb embere
- Franciaország betilthatja az X-et, ha Elon Musk továbbra is beavatkozik a politikába
- Az ukrán külügy kemény üzenetet küldött Magyarországnak, Kijev szívesen átvenné a helyét a EU-ban és a NATO-ban
A romániai muzulmánok és egy szaúd-arábiai vallási vezető kérésére engedték szabadon a román újságírókat iraki elrablóik - állítják az utóbbiak egy vasárnapi közleményükben, amelyet az al-Dzsazíra arab hírtelevízióhoz juttattak le. A közlemény szerint a szaúdi Szalman ben Fahd al-Udeh vallási méltóság, és a romániai muzulmánok kérésére válaszul engedték el a három tudósítót és iraki kísérőjüket. A közleményhez csatolt rövid videofelvételen az újságírók és a magát a Muad ibn Dzsabal Brigádoknak nevező emberrabló csoport szóvivője látszik. Korábban ez a csoport jelentette be a román állampolgárok március 28-i elrablását.
Másfél hónapja
A három újságírónak és kísérőjüknek március 28-án veszett nyoma Bagdadban. A közvélemény csak az al-Dzsazíra katari műholdas televízió által többször is bemutatott videofelvételekből kapott róluk hírt. Hivatalos szinten azonban szinte teljes volt a hírzárlat, ami sajtókörökben spekulációk egész sorát szülte. Eleinte még úgy látszott, hogy az emberrablók csak váltságdíjat követelnek, később azonban a terroristák túszaik kivégzését helyezték kilátásba, ha Románia nem vonja ki Irakból 863 katonáját. Valójában azt is homály fedte, hogy melyik terrorista csoport rabolta el az újságírókat. Joggal lehetett feltételezni, hogy esetleg "továbbadták őket", s a fogvatartók emiatt "emelték a tétet".
Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök és Traian Basescu államfő az elmúlt hetekben csak annyit közölt nyilvánosan, hogy "van kapcsolat" a túszejtőkkel, a román hatóságok mindent megtesznek honfitársaik kiszabadításáért. Az utóbbi időben azonban feltűnően nagy volt a csend, egyre erősödött a bizonytalanság a túszok sorsát illetően. Basescu még két nappal ezelőtt maga is úgy nyilatkozott: bármi elképzelhető a foglyokkal kapcsolatban, kezdve a legrosszabb változattól (vagyis kivégzésüktől) egészen az épségben való kiszabadulásukig.
Belpolitikai hatás
A rejtélyes fogság ötvenhárom napja alatt azonban súlyos belpolitikai szövődményei is voltak az ügynek. A sajtó nem kevesebbet vélt tudni, mint azt, hogy a román fővárosban gondolták ki és tervezték meg a rablást. Fő értelmi szerzője és megszervezője állítólag a később letartóztatott, de magas szintű politikai kapcsolatokkal rendelkező Omar Hajszam szíriai-román üzletember volt. Hajszamot szoros szálak fűzték a volt kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) köreihez, különösen az elrabolt újságírónő apjához, Vasile Ionhoz.
Az újságíró-társadalom folyamatosan kinyilvánította szolidaritását bajban lévő kollégáival. Bukarestben többször is rendeztek tüntető utcai felvonulást, bírálva a hatóságokat. Az egész román társadalom részvéttel figyelte az elraboltak családtagjainak nyilvánosan is közvetített felhívásait, országos szinten szólították fel az embereket, hogy együtt imádkozzanak a foglyok kiszabadulásáért.
A hatóságokat legélesebben bíráló Sajtómonitorizáló Ügynökség (AMP) vasárnap a jó hírre reagálva üdvözölte az újságírók kiszabadulását. "Üdvözöljük a román hatóságokat azért, ahogyan kezelték ezt a válságot. E pillanatban már nem foglalkozunk azzal a problémával, hogy miért nem működött az információáramlás a Cotroceni-palota, illetve az újságírók és a közvélemény között, hiszen a célt (a foglyok kiszabadulását) sikerült elérni" - olvasható az AMP közleményében.