Úgy mennek, mintha jönnének

Bár kedd éjjel tűzszünetet kötöttek, majd pénteken újabb tűzszünetet kötöttek, nem ült el a csatazaj Grúziában. A kaukázuson túli ország tizenegy napja, augusztus 7-én indított hadműveletet a szakadár Dél-Oszétia visszafoglalására. A harcokba az oszétok oldalán becsatlakozó Oroszország, bár hivatalosan csak a békét fenntartani vonult be elvileg csak Dél-Oszétiába, hogy-hogynem elfoglalt pár grúz várost is, ahonnan a jelek szerint nem nagyon akaródzik kivonulnia. Az elmúlt napokban az események helyét a diplomácia, a nyilatkozatok és vádaskodások vették át.

Kezdjük a diplomáciai front áttekintésével. Grúzia és Oroszország Nicolas Sarkozy közvetítésével kedden kötött tűzszünetet, erről már bővebben beszámoltunk. Hogy miben is állapodtak meg pontosan, azt nehéz rekonstruálni. A francia elnöki hivatal szerint Medvegyev orosz elnök ígéretet tett a csapatok kivonására, bár maga Medvegyev arról beszélt, hogy az orosz csapatok Dél-Oszétiában maradnak, fenntartani a békét. És ha netán Dél-Oszétia és a másik szakadár államocska, Abházia függetlenedni akarna, hát abban is segítik.

Háborúvá fajult a dél-oszétiai konfliktus

Akármit is mondtak az oroszok, egyelőre még a színtisztán grúz területekről sem nagyon akaródzik kivonulniuk. Szaakasvili grúz elnök nem sokkal a tűzszüneti megállapodás hivatalos pénteki aláírása után újabb orosz területszerzésekről számolt be - független források ezt azóta sem erősítették meg. Az mindenesetre árulkodó, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a tűzszüneti megállapodásban nincs arról szó, mikor és hogyan kéne kivonni az orosz csapatokat.

A zavaros orosz kommunikáció vasárnap is folytatódott. Medvegyev ígéretet tett a franciáknak, hogy hétfőn megkezdik kivonni a csapatokat, de azok csak Dél-Oszétiába húzódnak vissza, ahol ütközőzónát alakítanak ki. Ezzel szemben Konsztantyin Koszacsev, a parlament külügyi bizottságának elnöke szerint addig Grúziában maradnak, amíg az bizonyosan felhagy fegyveres akcióival - azaz lemond a területek fegyveres visszaszerzéséről.

Félreértések vannak a helyzet értékelésében az oroszok és az amerikaiak között is. Míg Medvegyev és Lavrov nyilatkozatai alapján egyértelműnek tűnik, hogy az oroszok tartósan maradnának a két szakadár államocskában, sőt, függetlenségüket tevékenyen is elismernék, George W. Bush és az Európai Unió Grúzia területi sérthetetlenségét tekinti alapnak. Az amerikaiak amúgy is kritikusabbak az oroszokkal, a republikánus elnökjelölt, John McCain 1956-hoz, a neokonok vezéralakja, Robert Kagan Csehszlovákia náci megszállásához hasonlította a történteket.

Az oroszok már grúziában

A diplomáciai front mellett a valós front sem nyugszik. A szakadár abházok szombat éjszaka offenzívát indítottak és több grúz falut is elfoglaltak. Igaz, rájuk elvileg nem vonatkozik az orosz-grúz tűzszünet, de ők is Oroszország hathatós támogatását élvezik. Az orosz hadsereg az oszétiai harcokkal párhuzamosan Abháziában is akcióba lendült, és kiverte a grúzokat a Khodori-szorosból, Abházia grúz kézen fekvő stratégiai pontjáról.

Összegezve, a hat napos háborút követő hat napos béke eddig nem sokban különbözik egymástól. Az oroszok pedig úgy mennek Grúziából, hogy jönnek, de a jobbik esetben is maradnak.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!