Sarkozy vesztésre áll a francia elnöki kampányban

A francia elnökválasztások első fordulóját áprilisban rendezik, és ekkor még több jelölt is versenyben lehet. A két fő politikai erő, a szocialista párt (PS) és a gaulle-ista hagyományokat követő UMP egyaránt indít jelöltet. A szocialisták a párt első titkárának, François Hollande-nak az élettársát, Ségolène Royalt jelölik a posztra, a gaulle-istáknál viszont Chirac elnök pártbéli vetélytársa, Nicolas Sarkozy szerezte meg az indulás jogát.

Royal nyerne

E két jelölt párharca döntheti el a második fordulóban - ha lesz ilyen - a francia elnökválasztást. A májusi második körben ugyanis Royal várhatóan 52 százalékot szerezne a CSA közvélemény-kutató intézet legújabb felmérése szerint, és így legyőzné Sarkozyt, aki csak 48 százalékra számíthatna.

A francia elnökválasztás kétfordulós: ha valaki nem szerzi meg az áprilisi első körben az abszolút többséget, akkor a két legtöbb szavazatot szerző aspiráns májusban mérkőzhet meg egymással.

Royal az első körben relatív többséget (34 százalék) szerezne a közvélemény-kutatók szerint, ez három százalékkal több, mint a novemberi CSA-vizsgálatban.

Sarkozy a hasznos szavazatokat gyűjti be

Sarkozy is növelte támogatottságát, de csak 30-ról 32 százalékra. Sarkozy népszerűségének javulását nem személyes varázsának tulajdonítják a kutatók (ellentétben a durva pártpolitikától magát viszonylag távol tartó Royallal), hanem annak, hogy hasznos szavazatokat akarnak leadni a választók, vagyis esélyes jelölteket támogatnak szívesebben.

Az első fordulóban a harmadik helyet minden bizonnyal a szélsőjobboldali Nemzeti Front vezére, Jean-Marie Le Pen szerzi meg, aki 15 százalékra számíthat. Ez egy százalékkal kevesebb az előző adatnál. Francois Bayrou, a mérsékelt középjobb jelöltje 6 százalékon áll jelenleg, ez is rosszabb eredmény, mint a novemberi CSA-vizsgálatban, méghozzá két százalékkal.

A szélsőbaloldal jelöltjei ugyanannyit kapnának mint amennyit az előző közvélemény-kutatásban jeleztek, de most más eloszlásban: Marie-George Buffet 5 százalékkal az élre ugrott közülük, plusz 2 százalékot begyűjtve, Arlette Laguiller továbbra is 3 százalékon stagnál, míg Olivier Besancenot 2 százalékra esett vissza négyről. Ők hárman a Francia Kommunista Párt, a Forradalmi Kommunista Liga és a Munkások Harca nevű szervezetek jelöltjei.

A jobboldal összességében népszerűbb, mint Sarkozy egymagában

Még két jelölt fut versenyt: Philippe de Villiers a jobboldalon Le Pen és Sarkozy közötti légüres térbe került, két százalékos mutatója egy százalékkal alacsonyabb, mint a novemberi. A zöldek jelöltje, Dominique Voynet, megfelezte saját szavazótáborát, 2-ről 1 százalékra csökkent támogatottsága.

Érdekes, hogy míg a mérsékelt jobboldal és a szélsőjobboldal jelöltjei összesen 55 százalékot kapnának, a középbal és szélsőbal együtt 45 százalékot tesz ki. Ennek ellenére Royal legyőzné a jobboldali jelöltet, Sarkozyt a második fordulóban, 52:48 arányban. Azt is tudni kell azonban, hogy ez a korábbi, novemberi felméréshez képest némileg szorosabb eredmény, hiszen csökkent a különbség a két politikus között: Sarkozy egy százalékpontot nyert, Royal egyet veszített.

Sarkozy küzdelmei: Royal évfolyamtársát már felülmúlta

Sarkozy esélyeit már jó ideje rontja, hogy saját pártjában is többen fúrják őt, de az ellene indított akciók általában riválisaira hullottak vissza. Így Chirac elnök és Dominique de Villepin is kínos pillanatokat élt át egy titkosszolgálati botrány, a Clearstream-ügy miatt, amelyről kiderült, hogy pártbéli belső ellenfelei próbálták meg gyanúba keverni az akkor még miniszterként tevékenykedő Sarkozyt.

Az UMP miniszterelnöke, Dominique de Villepin így nem indulhatott az elnökválasztáson. Sarkozy tehát győztesen került ki a pártján belüli csatából, kérdés, hogy Villepin egykori évfolyamtársát, a konkurens szocialisták jelöltjét, Royalt sikerül-e legyőznie az apai ágon magyar származású Sarkozynek.

Royal furcsa családja

Ségolène Royalnak is komoly ellenfelekkel kellett megbirkóznia a szocialista párton belül: Dominique Strauss-Kahn és a korábbi miniszterelnök, Laurent Fabius ugyancsak szeretett volna indulni. Fabius például igen erőteljesen kampányolt a szabad piacok ellen, talán ez sem tette őt rokonszenvessé a mérsékelt baloldaliak körében.

Royalról a Wikipedia néhány érdekességet is felsorol: Szenegálban született egy keménykezű francia katonatiszt lányaként. Kilenc év alatt nyolc gyermek született a családban, az apa terrorizálása elől azonban az anya végül elmenekült. Ségolene utóbb pert is indított apja ellen, amelyet meg is nyert, hogy fizessen tartásdíjat.

Ségolène egyik fivére is katona lett. Ő belekeveredett a Greenpeace hajójának, a Rainbow Warriornak az elsüllyesztésébe. Gérard Royal hadnagyról saját fivére, Antoine Royal hozta nyilvánosságra, hogy részt vett a francia titkosszolgálat által kitervelt akcióban.