Valér
2 °C
8 °C

Keresik a nőt

2006.11.15. 12:48
Elég lehet-e a francia elnökjelöltség elnyeréséhez a nőség? A francia Szocialista Párt csütörtökön dönti el, kit indít Jacques Chirac jövőre megüresedő elnöki székéért, és egészen a kampányfinisig egyértelműnek tűnt, hogy Ségolène Royalt választják. Aztán lehet, hogy mégsem.
A baloldal jelöltjei

Ségolène Royal

Az 53 éves politikusnő eddig nem töltött be túl komoly posztokat, legközelebb a tűzhöz környezetvédelmi miniszterként került. Élettársa, François Holland a Szocialista Párt elnöke, ez elvileg erős hátországot biztosíthatna neki. Bírálói szerint azon túl, hogy nő, sokat nem tud nyújtani, a balosok szerint ráadásul igazából csak egy báránybőrbe bújt konzervatív. Valószínűleg ők szivárogtatták ki róla azt a videófelvételt, ahol lustának nevezi a többségükben szocialista szavazó tanárokat - ez még akár a vesztét is okozhatja.

Dominique Strauss-Kahn

A volt pénzügyminiszter igazi Blair-hívő, bár ezt Franciaországban nem hangoztatja - ahogy a jobboldal legesélyesebb jelöltje, Nicolas Sarkozy is mélyen hallgat neoliberális vonzalmairól. Kampányát Franciaország megreformálására hegyezte ki.

Laurent Fabius

1984-86-ban Franciaország valaha volt legfiatalabb miniszterelnöke bukása után süllysztőbe került, de 2001-2002-re újra az élvonalba küzdötte magát, pénzügyminiszter lett. Akkor még harcos modernizátor és az EU elkötelezett híve volt, ezt utóbb szélsőbalos populizmusra és euroszkepticizmusra cserélte. Bár országosan népszerűtlen, a párton belül a szakszervezeti lobbi erős embere.

Megbízhatatlan felmérések

Fél éve minden olyan egyszerűnek tűnt. Ségolène Royal magabiztosan vezetett a francia baloldal potenciális elnökjelöltjeinek a versenyében. A november 16-i, a francia Szocialista Párton (PS) belüli előválasztás előtt azonban mégis izgulhat.

Franciaországban eddig pártszékházak sötét szobáiban döntöttek az elnökjelöltségről, most a jobb és a baloldal is nyílt, amerikai stílusú előválasztás mellett döntött - egy apró különbséggel. Az előválasztáson csak párttagok szavazhatnak, támogatók nem. Emiatt lehetetlen igazán az eredmények megjósolása.

A közvélemény-kutatások szerint Mme Royal magabiztosan vezet. Elsöprő, 63 százalékos előnye ugyan 50 százalék körülire csökkent, de még mindig több mint tíz százalékkal vezet legerősebb riválisa Dominique Strauss-Kahn expénzügyminiszter előtt. Laurent Fabius, Franciaország valaha volt legfiatalabb miniszterelnöke ezekben a felmérésekben a legjobb esetben is 9 százalékon áll csupán.

Változó hangulat

A 2001-2002-ben még européer, modernizációpárti Fabius támogatottsági adatai mutatnak rá leginkább a felmérések pontatlanságára. A most szélsőbalos, antiglobalista-antkapitalista-antiliberális programot hirdető Fabius tavaly alig maradt alul a PS vezetéséért folytatott harcban François Holand-dal, Ségolène Royal élettársával szemben. A PS-en belül úgy vélik, Holand támogatottsága a párttagok körében valójában 20 százalék körül lehet.

Ugyancsak nagyobb lehet a magát szociáldemokratának hirdető, valójában blairista Strauss-Kahn népszerűsége is. Ráadásul Strauss-Kahn feljövőben van, hiszen a baloldali elnökjelöltek három televíziós vitájában magasan felülmúlta Royalt.

A hangulatváltozás a francia francia lapokban is nyomon követhető. Az elmúlt fél év javarészt Royal ajnározásával telt el, az elmúlt napokban azonban egyre több kritikai észrevétel is felmerült. Leginkább annak kapcsán, hogy Royalnak, azon kívül, hogy nő, nincs különösebb programja.

Elég, hogy nő?

A Strauss-Kahnnal szemben elvesztett viták után pedig egyre többen gondolják úgy, hogy a jobboldal legesélyesebb elnökjelöltje - a kormányzó UMP csak januárban tart előválasztást -, Nicolas Sarkozy "élve felfalja" Royalt.


Ségolène Royal

Pedig Sarkozy igazán csak Royaltól tart baloldali riválisai közül. És pont azért, mert nő. Egyrészt, a francia választópolgárok látszólag megunták, hogy a politika a férfiak játéka. Másrészt, bármilyen Royal elleni támadást nőgyűlölőnek lehet bélyegezni. Royal ezért tulajdonképpen semmi mást nem tett kampányában, csak nő voltát hangsúlyozta. Amikor az egyik tévévitában azt kérdezték tőle, mi a legfőbb különbség közte és riválisai között, mosolyogva hátralépett: "ez, azt hiszem, nyilvánvaló".

November 16-án végülis erről fog dönteni a PS 218 000 tagja. Hogy elég-e nőnek lenni. A Guardian kérdésére válaszolva egy párizsi szocialista párttagnő vázolta fel legérthetőbben a dilemmát. "A szívem azt mondja, Royalra szavazzak, de az eszem Strauss-Kahnt pártolja".