Olga, Liliána
20 °C
35 °C

Schengen visszaadja, amit Trianon elvett

2007.12.21. 18:16
Zsolnán szlovákokat, Dunaszerdahelyen és Nemesócsán magyarokat kérdeztünk arról, hogyan tovább a schengeni határnyitás után.

Elemzések szerint Szlovákia elveszítheti déli, zömmel magyarok lakta területeit. (Az országnak a főleg határ menti területein még mindig félmillió magyar él.)

A helyi, magyar többségű önkormányzatok még szorosabb kapcsolatokat alakíthatnak ki a szomszédos magyarországi önkormányzatokkal, erősíthetik regionális kapcsolataikat, így hosszú távon erősebben kötődhetnek majd Budapesthez, mint Pozsonyhoz. Ez pedig szlovák félelmek szerint egy idő után felvetheti a Magyarországhoz való csatlakozás kérdését is, illetve a határok megszűnésével nem lehet majd tudni, mitől is tartozik például Csallóköz Szlovákiához.

A határ által kettéválasztott városok kérdése is izgalmasan alakulhat. Komárom a trianoni döntés előtt egységes város, majd északi része (Révkomárom, szlovákul Komárno) Csehszlovákiához, a déli Magyarországhoz került. Egyesülésükkel 56 ezres város jönne létre – ki tudja, egyszer majd egy önkormányzat irányítja a most még két várost? A 18 ezres Sátoraljaújhelynek is elcsatolták egy városrészét, azt, ahol a vasút húzódott. Schengen után az ezer lakosú, amúgy zömmel szlovákok lakta, szlovákiai Újhely között sem lesz többé határ.

A Pozsonytól 203 kilométerrel északkeletre fekvő Zsolna, az első videónk helyszíne, a szlovák nacionalizmus fellegvára. A nemzeti hősnek tartott Andrej Hlinka katolikus pap a városban alapította meg a Szlovák Néppártot. Hlinka a századelőn a szegedi Csillag börtönt is megjárta magyarellenes agitáció miatt, itt együtt ült a kommunista Kun Bélával. A börtönből azután szabadult, hogy szülőfalujában, Csernovában a csendőrök a Hlinka mellett tüntető tömegbe lőttek, és 15 ember halálát okozták.

A város még egy nagy szlovákot adott na hazának, Ján Slotát, az ország egyik legnépszerűbb politikusát. Hírnevét magyarellenes kijelentésekkel alapozta meg. Híveit egyszer arra buzdította, hogy "üljetek harckocsiba, és tegyük a földdel egyenlővé Budapestet". A magyarokat nevezte már parazitának, történelemszemléletéről pedig sokat elárul ez a mondat: "Hiba volt, hogy annak idején menedéket nyújtottunk a törökök elől gyáván megfutamodó és a mi szlovák hegyeinkbe menekülő magyaroknak, ahelyett, hogy hagytuk volna, hadd marcangolják szét, és hadd hurcolják el a törökök őket Isztambulba." Slota első felesége egyébként magyar volt.

Pártja tagja a Fico-kormánynak, Zsolnát azonban 16 év polgármesterkedés után tavaly elvesztette. A helyiek ennek ellenére jó véleménnyel vannak róla. Slota alatt a 85 ezres város soha nem látott fejlődésnek indult, egy rövid szakaszt leszámítva autópálya köti össze Pozsonnyal, a belváros rendbetétele folyamatosan zajlik, a nemrég átadott KIA autógyárnak köszönhetően minimális a munkanélküliség, a város futballcsapata többször is megnyerte a bajnokságot az elmúlt években, a hokisok egyszer.

A századelőn Zsolna lakóinak 25 százaléka magyar, 15 százaléka német, 60 százaléka szlovák volt. Most 97 százalékos a szlovákok aránya, a magyaroké 0,1 százalék, ez nagyjából nyolcvan embert jelent.

A Csallóköz nagy többsége magyar. Az északról idelátogató szlovákok egy részének sokkoló élmény, hogy az utcákon mindenhol magyar szót hallani, a boltokban pedig magyarul szólítják meg a betérőket, és csak akkor váltanak az államnyelvre, ha szükséges.

Ahogy a magyarokat Slotával, úgy a szlovákokat Duray Miklóssal szokták ijesztgetni. A csehszlovák idők ismert ellenzékijének legutóbb az a kijelentése kavart vihart, hogy a Duna végre megszűnik határfolyónak lenni.

A 23 ezres város nagy többsége magyar, a szlovákok aránya 15 százalékos. Az 1910-es népszámláláson a város 4762 lakosából 4679 vallotta magát magyarnak.

A Pozsonytól 37 kilométerrel keletre fekvő Dunaszerdahely gazdasága a rendszerváltás utáni gyárbezárások után rohamosan fejlődik. Az élelmiszeripar napjainkra háttérbe szorult, egyre több az elektrotechnikai, gépipari, építőipari vállalat. Futballcsapata 1987-ben szlovák és csehszlovák kupát nyert, ma a második osztályban áll feljutó helyen. Az egyik legjobb határon túli focicsapat, ahol a játékosok többsége magyar.

A Csallóköz keleti részén fekvő Nemesócsa, videónk más helyszíne, 2600 lakójának döntő többsége magyar, a szlovákok aránya tíz százalék alatti.