Magyarországon a szabadkai Sötét család

2004.09.17. 19:45
A szabadkai Sötét család már korábban megígérte, hogy a folyamatos zaklatások miatt elhagyják Szerbiát és Magyarországon kérnek politikai menedékjogot. Lamperth Mónika belügyminiszter szerint a szerbiai családnak "nyilvánvalóan magadják" a menedékjogot. A belgrádi sajtó szerint a család távozása kellemetlenül érinti Szerbia-Montenegrót.
Átlépte Röszkénél pénteken délelőtt a határt a szabadkai Sötét család, amelynek tagjait a közelmúltban zaklatások érték. A családfő mát röbbször is jelezte, a fenyegetések és zaklatások miatt elindulnak Magyarországra, ahol politikai menedékjogot kérnek.

Megadják a menedékjogot
A pénteken hazánkba érkezett menedékjogot kérő magyar család a Genfi Konvenció értelmében akkor kérheti menekültként való elismerését, ha hazájában üldöztetésnek van kitéve, és nem tudja vagy nem akarja igénybe venni államának védelmét. Lamperth Mónika belügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a Magyarországra menekült család ügyében a hatóság az eljárást gyorsan lefolytatja, és a menedékjogot nyilvánvalóan megadja.

Magyarországnak, áll a Belügyminisztérium közleményében, humanitárius kötelessége menekültként elismerni azokat, akiket nemzetiségük miatt bántalmaznak, és államuktól nem kapnak vagy bizalom híján nem igényelnek védelmet, illetve védelmükről nem gondoskodnak. A belügyminiszter reményét fejezte ki, hogy az Európai Parlament vizsgálata nyomán a szerb és montenegrói kormány megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy a magyar nemzetiségűek továbbra is szülőföldjükön élhessenek.

László, az édesapa, Szlavica, az édesanya, Denisz, a többször megvert fiú, és Klementina, a 13 éves kislány egy német rendszámú gépkocsival érkezett a határállomásra. Az őket szállító jármű később visszatért Szerbia-Montenegróba.

A családfő kérésére a határőrség egy szolgálati gépkocsit biztosított a számukra, amely a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal helyi kirendeltségéhez szállította őket. Az MTI úgy tudja, a család Röszkén nem adta be a menedékjogi kérelmet.

A családot többször érték támadások, fenyegetések az utóbbi időben. Mádl Ferenc köztársasági elnök feleségével, Mádl Dalma asszonnyal csütörtökön felkereste a családot. A családfő arról tájékoztatta az államfőt, hogy fiát kétszer verték meg magyarsága miatt: egyszer két évvel ezelőtt a középiskolában, másodszor pedig idén augusztus 22-én, s amióta nyilvánosságra hozták az esetet, nincs maradásuk, állandóan zaklatják őket.

Szerdára virradóra ismeretlenek 35 centis kést szúrtak házuk ajtajába, vörös festékkel írták rá a "halál" szót, házuk falára pedig a "Megdögletek, magyarok!" fenyegetést firkálták. Sötét Denisz édesanyja azt mondta Mádl Ferencnek, hogy a család úgy határozott, távozik szülőföldjéről, pénteken átkelnek a határon és politikai menedékjogot kérnek Magyarországon.

Mádl azt tanácsolta a Sötét családnak, hogy ilyen lelkiállapotban egyelőre ne hozzanak végleges döntést, de ha mégis a távozás mellett döntenek, akkor forduljanak segítségért a szabadkai magyar főkonzulátushoz, ahol pontos tájékoztatást kapnak arról, hogy mik az esélyeik tervük megvalósításához.

Belgrádban is észlelték

Belgrádi politikusok szerint Szerbia-Montenegró számára "rossz bizonyítvány" a szabadkai Sötét-család menekülése az országból, az Európai Parlament csütörtöki határozata pedig kellemetlenül érinti az országot.

A belgrádi médiák is "észlelték", hogy egy szabadkai magyar család a magyar sajtó kíséretében elmenekült pénteken a Vajdaságból Magyarországra, ugyanakkor belgrádi kormánypolitikusok egyelőre nem hallatták hangjukat az ügyben. Rasim Ljajic szerbia-montenegrói emberi jogi és kisebbségügyi miniszter az egyetlen, aki reagált rá a B92 belgrádi rádiónak nyilatkozva. Annyit mondott, hogy "rossz bizonyítvány" az ország számára Sötéték menekülése. A szandzsáki muzulmán politikus ugyanakkor továbbra is azon az állásponton van, hogy a magyarellenes incidensek nemzetközi színtérre vitele növelte a "feszültségérzetet" a tartományban. Az egész probléma rendezése szerinte a vajdasági magyar közösség legitim képviselőivel és a magyar kormánnyal folytatott állandó párbeszéddel lehetséges.

Ljajic szerint az Európai Parlament csütörtöki határozata nem felel meg a tényleges vajdasági helyzetnek. "Szerintem ezzel rossz légkör jön létre, s így valóban radikalizálódhat a politikai helyzet, amit aztán valaki Szerbiában arra fog felhasználni, hogy bemutassa a nemzetközi közösség elvtelen viszonyulását Szerbia-Montenegróhoz" - mondta Ljajic.