Az Observer cikke szerint az amerikaiak különösen az ingadozó BT-tagok, így Kamerun, Angola, Chile, Mexikó, Guinea és Pakisztán diplomatáinak kommunikációját hallgatta le, hogy információkat szerezzen szavazási szándékukról.
Novemberben az oroszokat és a franciákat hallgatták le
Több vezető kormányzati tisztviselő is elismerte a Washington Postnak, hogy a tavaly novemberben egyhangúlag elfogadott, Irakot "komoly következményekkel" fenyegető 1441-es határozat sem jöhetett volna létre a francia és orosz diplomaták beszélgetéseinek lehallgatása nélkül. A hírt New Yorkban és Washingtonban sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánták - írja az amerikai napilap.
A Fehér Ház nem kommentál
"Rég óta követett vezérelvünk, hogy a kormányzat nem kommentál semmit, amiben titkosügynökök is érintettek" - jelentette ki Ari Fleischer fehér házi szóvivő.
A működés szerves része
Több ENSZ-diplomata és elemző szerint is a kémkedés az ENSZ 1945-ös megalapítása óta szerves része a világszervezet normális működésének. "Feltételezem valamennyi telefonbeszélgetésemet többen is hallgatják" - nyilatkozta a Postnak egy neve elhallgatását kérő európai diplomata. "Kérdezzük meg a srácokat, akik ezt most hallgatják" - felelte a napilap lehallgatásokra vonatkozó, telefonon feltett kérdésére egy másik diplomata.
Az esettel kapcsolatban senki nem tett panaszt az ENSZ illetékes szerveinél - mondta el a Postnak Fred Eckhard, a világszervezet szóvivője.