Már Trianon ellenére is nagy haverok vagyunk

2007.09.14. 18:39
Péntek délután beszédet mondott Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök a magyar parlamentben. A francia politikus beszélt a francia-magyar közös kulturális és gazdasági együttműködésről, valamint ismertette saját Európa-vízióját, ami egy minden tekintetben független és cselekvőképes uniót jelent.

"Annyi személyes kötelék fűz Magyarországhoz, annyi kötelék létezik Franciaország és Magyarország között" - hatódott meg parlamenti beszéde elején Nicolas Sarkozy, aki korábban egyáltalán nem büszkélkedett magyar származásával, azonban pénteken valamennyi megszólalásában mosolyogva utalt rá. A francia köztársasági elnök elismerte, hogy főleg a Trianoni szerződés miatt voltak problémás időszakok a két ország kapcsolatában, azonban a testvérnek tekintett Magyarország ma már fontos stratégiai partnere a franciáknak.

Klikk!

A közel húsz perces beszéd alatt szembetűnő volt, hogy az ülésteremben csak néhány politikus vette igénybe a szinkrontolmácsot, ennek ellenére mindig a megfelelő pillanatokban tapsolták meg Sarkozy kijelentéseit, például amikor a francia köztársasági elnök '56-ról vagy Magyarországnak a vasfüggöny feloldásában játszott szerepéről beszélt.

Sarkozy szerint egyre több fiatal francia érkezik Magyarországra, ahol a francia cégek beruházásaikkal már 1989 óta jelen vannak. A legutóbbi francia szerepvállalások közül a 4-es metrót és a csepeli szennyvíztisztítót emelte ki, de a kölcsönös kapcsolatok alátámasztására megemlítette a korábbi magyar, majd francia kulturális évet, valamint a 2007. július 14-én elindított magyarországi francia gazdasági évet, amely az egy évvel korábbi franciaországi magyar gazdasági évre válaszul született meg. Beszélt még a közös versenyképességi pólusokról és az egyetemi együttműködés fontosságáról, valamint hangsúlyozta, hogy szeretné, ha folytatódna és megerősödne a két ország között az együttműködés.

Európa-vízió közös fellépéssel

Sarkozy szerinte ugyanakkor a kiterjedt kapcsolatok csak a két országot összekötő sorsközösségben, az Európai Unióhoz való tartozásban teljesednek ki igazán. 2008. július 1-jétől Franciaország lesz az Európai Unió soros elnöke, és ennek előkészítéseképpen Sarkozy és a francia miniszterelnök 2008. június 30-ig az összes európai fővárosba ellátogat majd. A francia politikus kiemelte, hogy személyes érintettsége mellett azért kezdte a látogatássorozatot a Közép-Európában található Magyarországgal, hogy jelezze, saját Európa-víziójában nincsenek fontos és kevésbé fontos országok, csak egyenlő jogú tagállamok, amiknek a törekvéseit egyesíteni kell.

Hangsúlyozta, hogy Európa jövőjének és lehetőségeinek meghatározásához távlatokban kell gondolkozni, de a későbbi elvek megfogalmazása és az intézményi reformok mellett fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a bevándorláshoz hasonló sürgető kérdésekben közös politikára és azonnali, határozott fellépésre van szükség. Emellett a tagállamoknak olyan világméretű kihívásokkal is együtt kell szembenézniük, mint a klímaváltozás és az energiafüggőség.

Útban a független Európa felé

Úgy gondolja, hogy a két nagy mezőgazdasági országnak nevezett Franciaországnak és Magyarországnak együtt kell gondolkodnia a 2013 utáni közös agrárpolitikai irányelveken, az erős mezőgazdaság segítségével ugyanis Európának biztosítania kell élelmiszeripari függetlenségét és biztonságát.

Szerinte az igazán független Európához emellett komolyabban kell foglalkozni a biztonság és a védelem kérdésével, mivel ezek nélkül Európa nem lehet valódi gazdasági nagyhatalom. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem akarja a védelem Európáját és a NATO-t szembehelyezni egymással, ehelyett két egymást kiegészítő rendszer létrehozását tartja szükségesnek.