A 25 tagú Európai Unió főpróbája Strasbourgban

Mivel rekordmennyiségű ország képviselői lesznek jelen az ülésen, minden tagjelölt delegátusa kevesebb mint 10 percet kap arra, hogy a bővítési folyamattal és a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatos véleményét kifejtse Az EU három intézményének vezetője egyenként ugyanannyi beszédidőt kap, mint a tagjelölt országok, vagyis tíz percet. (A vitát Pat Cox, az EP elnöke, Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke valamint Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök, az Európai Tanács soros elnöke nyitja meg.)

Az ülés konkrét feladata az, hogy az EU parlamentje véleményezze az októberben elfogadott - az országok csatlakozási felkészültségét értékelő - országjelentéseket. A tizenhárom tagjelölt ország képviselőinek 120 percük lesz arra, hogy kifejtsék véleményüket, tehát országonként két-két képviselő tud majd felszólalni, a terv szerint egy a kormánypárt, egy pedig az ellenzék képviseletében. Magyar részről Katona Béla és Szájer József szólhat elsőként az európai törvényhozás tagjaihoz.

Az EP mindent fizet

A teremben 750 üléshely van, ami elegendő lesz a képviselők "ültetésére", a fordítással viszont akad egy kis gond. A legtöbb nyelvet ugyanis külön szobában elhelyezett fordító tolmácsolja, de számítanak "áthallásokra", hiszen egy fülkében több tolmács is ül majd. A magyar, a lengyel, a román és bolgár nyelveket közvetlenül (tehát nem fülhallgatón keresztül) tolmácsolják majd a teremben.

Az egész esemény - beleértve a koncertjegyeket és az étkeztetést, valamint a repülőjegyek árát is - 752 ezer euróba (184 millió forint) kerül, s a számlát teljes egészében az Európai Parlament költségvetéséből fedezik.

Meglesz a 22 hely?

Magyarország számára gesztusértékű, hogy az ülésre 22 képviselő kapott meghívást, hiszen a nizzai szerződés csak 20 magyar küldöttel számolt. A csatlakozási tárgyalások egyik fontos presztízskérdése volt, hogy a magyar küldöttség kiharcolja a hazánkkal lakosságarányosan egy "súlycsoportban" lévő EU-tagokéval (például Belgiuméval) azonos, 22-es létszámot.

A mostani részvétel még nem jelenti azt, hogy az új tagok máris az Európai Parlament munkájának állandó részvevőivé válnak, a jelöltek egyelőre csak megfigyelők, a vitákban nem vehetnek részt. (A szerdai ülést például már csak a VIP-páholyból figyelhetik majd.) Jelen esetben ugyanis politikai gesztusról van szó, hiszen a bővítésről szóló vitában szót kívánnak adni a legérdekeltebbeknek, a csatlakozók képviselőinek is. Teljes jogú részvevőként jövő áprilisban, a csatlakozási szerződés aláírása után vehetnek majd részt a munkában a csatlakozók. Ez önmagában kuriózum, hiszen a 10 új tagállam képviselői már azt megelőzően beleszólhatnak az EU ügyeibe, hogy országuk ténylegesen tagjává válik a közösségnek!

Szétszóródó magyarok

A magyar küldöttség tagjai: Fazakas Szabolcs, Gulyásné Gurmai Zita, Hegyi Gyula, Katona Béla, Kósáné Kovács Magda, Molnár Gyula, Tabajdi Csaba, Vadai Ágnes, Vastagh Pál (MSZP), Szent-Iványi István, Eörsi Mátyás (SZDSZ), Szájer József, Balla Mihály, Braun Márton, Gruber Attila, Manninger Jenő, Schmidt Ferenc, Surján László, Vígh Ilona (Fidesz-MPP), Dávid Ibolya, Balsai István és Szászfalvi László (MDF).

Az ülésteremben a magyarok nem egy csoportban helyezkednek el, hanem ki-ki saját európai frakciójában ül majd: Így a szocialistáknál kilenc, a liberálisoknál kettő, az Európai Néppárt frakciójában pedig 11 (nyolc fideszes és három MDF-es) magyar foglal helyet.

A magyar képviselők hétfőn találkoznak az Európai Parlament politikai csoportjaival, majd Pat Cox, az Európai Parlament elnöke fogadja a meghívott országok küldöttségeinek megbízottjait, a delegációkban részt vevő parlamenti elnököket és alelnököket.