Válasz a terrorra: a szabadság árán is

A keddi New York-i és washingtoni terrortámadásokat követően a szövetségi kormányzat feltétlen reflexe a terroristaellenes szabályozások irgalmatlan megszigorítása volt: mivel nyilvánvaló, hogy többet hasonló incidens nem fordulhat elő Amerikában - és az eddigi hírszerző és elhárító eszközök látványosan csődöt mondtak -, új, kemény intézkedésekre van szükség, még a személyes szabadságjogok korlátozása árán is.

A szabadság árán is

Ebben támogatja a kormányt a közhangulat is: egy CBS/New York Times közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak 74 százaléka úgy látja, le kell mondaniuk szabadságjogaik egy részéről a hasonló támadások megakadályozása érdekében. Csaknem kilenctizedük még azt is elviselné, hogy a biztonsági ellenőrzések miatt három órát kelljen várakoznia a reptereken vagy középületekben. Azt viszont már csak harmaduk fogadná el, hogy a kormány lehallgathassa telefonhívásaikat és elolvashassa emailjeiket. (Bővebben lásd: Válasz a terrorra: ártatlan életek árán is).

Lehallgatnak

A szenátus már 13-án este elfogadott egy törvényt, amely megkönnyíti az FBI-nak, hogy engedélyt szerezzen számítógépes adatátvitelek lehallgatására. John Ashcroft igazságügyi miniszter szintén röviddel a támadások után javasolta, hogy bővítsék a hatóságok lehallgatási jogköreit. Több internetszolgáltató (köztük az AOL is) kiadta az FBI-nak egyes, a szövetségiek által gyanúsított, felhasználóinak email-üzeneteit és egyéb adatait. Ugyan ezt bizonyos esetekben lehetővé teszik az amerikai törvények, a szolgáltatóknak eddig nem nagyon akaródzott együttműködni a hatóságokkal ilyen kérdésekben.

Sőt: bár ezt az érintettek tagadták, napvilágot láttak olyan hírek, miszerint az FBI a szolgáltatóknál internetlehallgató-berendezéseket, úgynevezett "húsevőket" helyezett el. (Bővebben lásd: Ellencsapás a privátszférára?)

Egyes légitársaságok és repülőterek szóvivői figyelmeztettek, hogy a jövőben nem lehet kézipoggyászt szállítani a gépeken, és több ellenőrzésre kell számítani.

Egyre kevesebb nekünk, egyre több az államnak Az államhatalom kiterjesztésének a szabadságjogok rovására van múltja az amerikai történelem vérfoltos epizódjaiban: az első világháború alatt elfogadott kémkedés törvény több mint 1500 ember letartóztatását és deportálását tette lehetővé. A kommunistáktól való rettegés a hidegháború elején olyan embereket szabadított rá az amerikai társadalomra, mint az eszelős Joe McCarthy szenátor, akiről egész korszakot neveztek el. Az 1996-os Oklahoma City-i robbantás után elfogadott törvények kegyetlenül megnehezítették a halálra ítéltek lehetőségét a fellebezésre, holott egy tavalyi egyetemi felmérés kimutatta, hogy az amerikai igazságszolgáltatás annyira felületesen küld embereket a villamosszékbe, hogy a halálos ítéletek felét fellebezéskor meg kell semmisíteni.

Ácsi

Jogvédő szervezetek aggodalmaskodva reagáltak a szabadságjogokat korlátozó indítványokra. Mint azt korábban megírtuk, John Perry Barlow, az Electronic Frontier Foundation társalapítója nyílt levélben szólította fel az amerikai polgárokat, hogy ne engedjék eluralkodni a megfigyelési mániát, mert a terroristák célja éppen a demokratikus vívmányok megsemmisítése, és a totalitarianizmus kikényszerítése volt. "Ne tegyük meg nekik ezt a szívességet! Ne féljünk semmitől! Éljünk szabadon!" - idézte Barlow-t a Wired.

A Civil Liberties Union és a Cato Institute (liberális jogvédő szervezetek és kutatóintézetek) szintén óva intették az amerikai törvényhozást, hogy a terrorizmus elleni harc a szabadságjogok kárára menjen.

"Kétlem, hogy ez elriasztaná a felkészült és mindenre elszánt terroristákat, viszont az embereket még védtelenebbé teszi az államhatalommal szemben" - mondta J. D. Tucille, egy arizonai emberjogi szakértő. "Persze elkezdhetnénk találomra felbontani az emberek leveleit, hátha találunk valamit, de közben elrontanánk az életminőséget ebben az országban." Az embereknek nem kellene az FBI-ra bízniuk magukat, mondta. "Okai vannak, amiért ezek a szervezetek visszaélnek a hatalmukkal".