További Külföld cikkek
-
Olaf Scholz a német szociáldemokraták kancellárjelöltje - Szerbia az Európai Unió tagja akar lenni, de nem mond le keleti partnereiről
- Elszabadultak az indulatok, verekedés tört ki a szerb parlamentben
- Itt a hivatalos végeredménye a nagy meglepést hozó romániai elnökválasztás első fordulójának
- Drámai bejelentés: megállhat a vérontás a Közel-Keleten, zuhannak az olajárak
Megérdemelte
"Szép nap az irakiak számára a Szaddám Huszeinre kiszabott halálos ítélet kihirdetése" - jelentette ki vasárnap Tony Snow, a Fehér Ház szóvivője. Hasonló szellemben nyilatkozott az Egyesült Államok iraki nagykövete, aki az ítéletet Irak számára "fontos mérföldkőnek tartja a jog uralmán alapuló szabad társadalom felé vezető úton." Zalmai Halilzad arra bíztatta az iraki népet, hogy "lépjen tovább"
"Ez a legkevesebb, amit Szaddám Huszein megérdemelt. Olyan döntés született, amilyenre számítottunk" - mondta az iraki miniszterelnök, Núri al-Máliki szóvivője az ítélet után. Egy neve elhallgatását kérő szunnita parlamenti képviselő szerint viszont politikai ítélet született egy politikailag elfogult bíróságtól.
"Jóllehet a per hemzsegett a szabálytalanságoktól, az eljárás mégsem vált teljes jogi romhalmazzá, amitől korábban sok bíráló tartott" - írta Sonya Sceats, Királyi Külügyi Intézet nemzetközi jogi kutatási programjának szakértője a halálos ítélet ismertetése után. Sceats szerint a büntetőügyet megfelelően felépítették, a hatalmas biztonsági kockázatok ellenére tanúk vonultak fel és tettek vallomást, és jelentős mennyiségű, zömmel egyértelmű bizonyítékot tártak a bíróság elé. Még több reakció az ítélet után >>>
Kijárási tilalom és félelem
Az iraki hatóságok Szaddám Huszein szunnita támogatóitól tartva az ítélethozatal napjára 12 órás kijárási tilalmat rendeltek el Bagdadban és három főváros környéki tartományban.
Núri al-Maliki kormányfő egy tanácsadója és egy belügyminisztériumi tábornok egybehangzóan nyilatkozta szombaton, hogy a tilalom egyaránt vonatkozik a gépkocsikra, illetve a gyalogosokra is, és helyi idő szerint reggel hat órától este hatig tart.
Bagdadban már szombaton komoly biztonsági intézkedéseket foganatosítottak: újabb útakadályokat helyeztek el, fokozták a járőrözést és visszahívták a szabadságukat töltő katonákat. Abdul-Karim Halaf arra figyelmeztetett, hogy a hatóságok "kemény és szigorú" fellépésére számíthatnak azok, akik erőszakhoz folyamodnak.
Ennek ellenére tüzérségi lövedék csapódott be szombat este egy bagdadi piactéren, egy szunnita mecset közelében, hat ember halálát okozva. További húsz személy megsebesült. Nem tudni, kik voltak az elkövetők, és az sem, mi vagy ki volt támadásuk tulajdonképpeni célpontja.
A bíróság döntését vasárnap a főváros több pontján levegőbe leadott lövésekkel ünnepelték, és egyes jelentések szerint máris kitört az erőszak Bagdad egyik szunnita kerületében, ahol gépfegyverekkel és aknavetőkkel lőnek. A volt diktátor szülővárosában, Tikritben is kijárási tilalom van érvényben. Ennek ellenére többezren vonultak az utcákra, hogy tiltakozásukat fejezzék ki az ítélet ellen. "Megbosszulunk, Szaddám", skandálja a szunnita tömeg a BBC jelentése szerint, de lövöldözésre nem került sor.
- 1957-ben csatlakozik az illegális Baasz Párthoz.
- 1958-ban letartóztatják, mert megölte kommunista sógorát. Hat hónapot tölt börtönben.
- 1959. október 7-én részt vesz abban a Baasz párti akcióban, amely csapdát állít Bagdadban Irak akkori erős emberének, Abdel-Karim Kászimnak, megsebesítve őt. Szaddám maga is megsebesül a lábán, és elmenekül az országból.
- 1963. február 8-án visszatér Egyiptomból Irakba, miután a Baasz Párt közreműködésével megdöntik Kászim uralmát, és megölik őt.
- 1968. július 30-án a Baasz hatalomra jutása után a belbiztonsági erők vezetője lesz. Az országot vezető tanács élére unokatestvére, Ahmed Haszan al-Bakr kerül.
- 1979. július 16-án átveszi a hatalmat al-Bakr elnöktől, majd tisztogatást kezd a Baasz párton belül.
- 1980. szeptember 22-én csapatokat küld Irán ellen, ez a kezdete a két ország közötti, nyolc évig tartó háborúnak.
- 1988. március 28-án vegyi fegyvereket vet be Halabdzsa kurd város ellen, az akciónak becslések szerint 5000 civil halottja van.
- 1990. augusztus 2-án megszállja Kuvaitot, ami az Egyesült Államok vezette koalíció elleni háborúhoz vezet.
- 1991 márciusában elfojt egy síita felkelést Irak déli részén és egy kurd lázadást északon.
- 2003. március 20-án megússza az amerikaiak vezette háború kezdetekor a palotája elleni bombázást. Az invázió a bukásához vezet.
- 2003. július 22-én az amerikaiak tűzharcban megölik két fiát, Kuszajt és Udajt.
- 2003. december 13-án amerikai katonák elfogják Tikrít közelében.
- 2004. június 30-án iraki őrizetbe kerül.
- 2004. július 1-jén a vizsgálóbíró előtti első kihallgatáson visszautasítja a háborús bűnök és a népirtás vádját.
- 2004. december 17-én találkozik először iraki ügyvéddel elfogása óta.
- 2005. július 13-án először emelnek vádat ellene, éppen a dudzsaili tömeggyilkosság ügyében.
- 2005. október 19-én megkezdődik a dudzsaili vérengzés pere.
- 2006. augusztus 21-én újabb per kezdődik Szaddám Huszein és társai ellen, ezúttal azzal a váddal, hogy több tízezer kurd halálát okozták 18 évvel ezelőtt Irak északi részén.
- 2006. november 5-én kötél általi halálra ítélik a volt iraki elnököt az dudzsaili vérengés miatt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
