További Külföld cikkek
- Karácsonyfának öltöztettek egy BMW-t, a rendőrség kiszedte a forgalomból
- Ismeretlen törzset találtak az Amazonas mélyén, felvételek készültek róluk
- Elképesztő ígéretekkel fordult rá az ünnepekre Donald Trump
- Meghalt egy nő, miután felgyújtották a New York-i metróban
- 20 év börtönt kaphat egy orosz nő, aki a reptéren akarta hagyni az újszülött gyermekét
Az újság szerint a napokban vált ismertté az, hogy a volt iraki vezetőnek őrizetbe vétele után kábítószert adtak és Washingtonba szállították. Ott három napig a Fehér Házban faggatták George Bush amerikai elnök jelenlétében. Ezt követően visszaszállították Bagdadba.
Az újság tudni vélte, hogy az amerikai kormányzat három forgatókönyvet dolgozott ki Szaddám Huszein őrizetbe vételének bejelentésével kapcsolatban, amelyek közül Colin Powell külügyminiszter változatát fogadták el. Ebben az szerepelt, hogy szállítsák vissza a diktátort Irakba, majd hivatalosan jelentsék be, hogy szülővárosa, Tikrít közelében elfogták.
A lépéssel az iraki ellenállás morális szintjét kívánták aláásni és elébe menni a különböző emberi jogi szervezetek tiltakozásának - írta a szaúdi lap.
Kapóra jött szeptember 11.?
George W. Bush amerikai elnök 2001 januárjában már úgy lépett hivatalba, hogy szándékában állt megtámadni Irakot és kereste ennek módját - állítja Paul O'Neill egykori amerikai pénzügyminiszter legújabb könyvében. O'Neillt 2002 decemberében váltották le tisztségéből Bush gazdasági kabinetjének átalakítása keretében, és ő az első személy, aki a Bush-kormányzat egykori tagjaként támadást indított az amerikai elnök ellen.
Bush a kezdetektől fogva azzal érvelt a háború mellett, hogy Iraknak tömegpusztító fegyverei vannak és meg kell állítani. A fegyvereket soha nem találták meg. Szaddám Huszein volt iraki elnökről a kezdetektől fogva előítélettel beszélt Bush, ő volt a "rossz ember", akit meneszteni kellett - mondta O'Neill a CBS televízió vasárnap adásba kerülő interjújában. A tévé ebből közölt részleteket pénteken és szombaton.
Akik előre megmondták
Afganisztán és Irak katonai megszállásának tervei már jóval a szeptember 11-i támadások előtt elkészültek. A végrehajtásukhoz viszont szükség volt egy drámai eseményre, amelynek révén a világ közvéleménye a lépést elfogadja.
Legalábbis ez derül ki az Új Amerikai Évszázad Kezeményezés (The Project for The New American Century) nevet viselő nonprofit szervezet egyik elemzéséből. A szervezet egyik nyíltan vállalt alapelve, hogy az USA vezető szerepe jó az USA és a világ számára (Pax Americana).
Az ártalmatlan 'Amerika védelmi képességeinek helyreállítása' (Rebuilding America's Defenses) címet viselő 90 oldalas dokumentum 2000. szeptemberében arra mutatott rá, hogy az USA haderejének szükséges átszervezése hosszú és rögös folyamat lesz, kivéve ha bekövetkezik "egy katasztófális és katalizáló esemény", egy második Pearl Harbor.