A liberálisok is bejutottak a szerb parlamentbe

A demokraták szerezték a legtöbb szavazatot a szerbiai parlamenti választáson, de ez önmagában kevés ahhoz, hogy ők irányíthassák az országot - derült ki a központi választási bizottság hétfői sajtóértekezletén.

A szavazóhelyiségek 95,16 százalékából beérkezett adatok (ez az összes szavazatnak mintegy a 93 százalékát jelenti) feldolgozása nyomán kiderült: a Demokrata Párt köré szerveződött, és Boris Tadic államfő vezette, az Európai Szerbiáért nevű pártszövetség a szavazatok 38,75 százalékát szerezte meg. Ez valószínűleg 102 helyet jelent majd számára a 250 tagú parlamentben.

Második helyen a Szerb Radikális párt végzett a szavazatok 29,22 százalékával, s feltehetően 77 mandátummal. Harmadik a Tadic volt szövetségese, Vojislav Kostunica vezette pártszövetség 11,34 százalékkal, s várhatóan 30 parlamenti képviselővel. Őket a szerb szocialisták köré szerveződött hármas pártkoalíció követi 7,57 százalékkal és 20 mandátummal.

A Szerb pártok közül ötödikként bejutottak még a parlamentbe a liberálisok - 5,3 százalék, 14 képviselő.

A nemzetiségi szempontból korábban sokszínűnek mondható belgrádi parlamentben - a még mindig nem végleges adatok szerint - ezúttal három, a nemzeti kisebbségeket képviselő párt, illetve pártszövetség lesz: a Magyar Koalíció (1,86 százalék és 4 képviselő), a Bosnyák Lista az Európai Szerbiáért nevezetű párttömörülés (0,92 százalék és 2 képviselő), valamint a dél-szerbiai presevói völgyben élő albánok pártja (0,39 százalék és 1 képviselő).

A választás végső hivatalos eredményére még várni kell, de az már most is szinte biztos, hogy a huszonkét induló (pártok és pártszövetségek) közül mindössze nyolc fog bekerülni a belgrádi törvényhozásba.

Kostunica és a radikálisok már tárgyalnak

Vojislav Kostunica volt szerb miniszterelnök és Tomislav Nikolic, a radikálisok vezetője hétfőn elkezdte a tárgyalást egy esetleges kormányalakításról - jelentette be Kostunica Szerbiai Demokrata Pártjának (DSS) szóvivője.

Andreja Mladenovic szerint a megbeszéléseket még folytatják, s lesznek tárgyalások a Szerbiai Szocialista Párt vezette hármas pártkoalícióval és a Bosnyák Lista az Európai Szandzsákért nevű tömörüléssel, amelynek meghatározó ereje a DSS-hez közel álló, Sulejman Ugljanin vezette Demokratikus Akciópárt.

Az máris biztosnak tűnik,hogy ezúttal a Slobodan Milosevic örökségétől szabadulni s magukat korszerű szociáldemokrata pártként elfogadtatni akaró szocialisták alkotják majd a mérleg nyelvét. Ők azt a lehetőséget sem zárták ki teljesen a választás előtt, hogy egy demokrata vezetésű kormányt támogassanak, de minden nyilatkozatukban világossá tették, hogy a radikálisokhoz és a szerbiai demokratákhoz érzik közelebb magukat.

Nélkülük a Boris Tadic államfő által vezetett és a legtöbb parlamenti mandátumot megszerző hatpárti tömörülés a hozzájuk közel álló liberálisok, valamint a magyarok és bosnyákok támogatásával sem tud parlamenti többséget kialakítani. A demokraták csak akkor tudnának kormányt alakítani, ha összefognának a radikálisokkal, vagy volt partnerükkel, a Kostunica vezette kettős pártszövetséggel. Az előbbi minden bizonnyal lehetetlen, az utóbbi pedig nagyon kevéssé valószínű, s ha mégis megtörténne, akkor Szerbia oda jutna, ahol a választások előtt volt: lenne egy bizonyítottan működésképtelen, alapvető kérdésekben egyetérteni képtelen kormánykoalíciója, s pár hónap múlva meg lehetne tartani az újabb idő előtti parlamenti választást.

Ezt a lehetőséget Kostunica pártjának szóvivője hétfőn lényegében ki is zárta, amikor azt mondta: a DSS és a hozzá szorosan kötődő Új Szerbia párt arra készül, hogy vagy koalíciót alkot a radikálisokkal, valamint a szocialisták és a Demokratikus Akciópárt táborával, vagy ellenzékbe vonul.

Tadic magát kérheti fel a kormányalakításra

A kormányalakítás Szerbiában úgy történik, hogy az államfő - jelenleg Boris Tadic - megbízást ad valakinek a létrehozására, majd az illető, miután megalkotta kabinetjét, ismerteti programját és kormánya névsorát a parlamentben, ahol legalább 126 képviselőnek igent kell mondania rájuk.

Előírás nem szabályozza, de a szokás az, hogy először a választáson legtöbb szavazatot kapott pártot kérik fel kormányalakításra, vagyis ebben az esetben a Demokrata Pártot, amelynek miniszterelnök-jelöltjét a pártelnök-államfő Boris Tadic még nem jelölte ki.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!