A szlovének szerint jók vagyunk

2001.04.19. 15:37
A szlovének szerint a "magyar emberek ügyesek, eszesek és értelmesek, mértékletesek, bátrak és gerincesek, szorgalmasak, összetartóak és kötelességtudóak" - derül ki a Gallup Intézet felméréséből, amely az Országimázs Központ megrendelésére készült tavaly novemberben. Ezért nem is csoda, hogy délnyugati szomszédaink úgy gondolják, hazánk a közeli jövőben a "világ legsikeresebb országai közé emelkedik". A helyi lakosok háromnegyede abban is biztos, hogy "Magyarország szép tájakban gazdag és sokat szenvedett föld". Az intézet szakértője szerint az adatokat összefüggésükben kell értelmezni.
A Tóth István Zoltán vezette intézet megbízásából készített felmérés eredményei szerint a szlovének fele összességében pozitív véleménnyel van Magyarországról. A Gallup szignifikáns kapcsolatot fedezett fel az életkor és a "Magyarország-kép" között. A 30 évnél fiatalabb szlovének ugyanis mindössze 36 százalékban, a 40 évnél idősebbeknek 50-60 százalékban rendelkeznek pozitív képpel Magyarországról a Gallup eredményei szerint.

"Magyarország a jövőben a világ legsikeresebb országai közé emelkedik"

Magyarország felemelkedését a világ legsikeresebb országai közé a szlovének 41 százaléka tartja valószínűnek - állítja a Gallup. A képet itt is befolyásolja a kor: "Szlovéniában minél idősebbek a válaszadók, annál jobban bíznak Magyarország jövőbeli teljesítményében" - áll a jelentésben. "A 30 alattiaknak kicsit több mint negyede (29%), a 60 felettieknek a fele gondolja, hogy Magyarország az elkövetkező évtizedekben a világ legsikeresebb országai közé kerülhet" - közölte a kutató intézet.

Módszertan
A Miniszterelnöki Hivatal Országimázs Központjának megbízásából a Magyar Gallup Intézet 2000 októberében és novemberében nemzetközi közvélemény-kutatás sorozatot végzett. Szlovéniában a terepmunkát a Magyar Gallup Intézet megbízásából a Ljubljana székhelyű CATI CENTER piackutató cég végezte. Az adattisztítást, az elemzést és a tanulmányt a Magyar Gallup Intézet készítette. Szlovéniában 1002 véletlenszerűen kiválasztott szlovén polgárt telefonos közvélemény-kutatás során kérdeztek meg az Európai Unióval, Magyarországgal és Szlovéniával kapcsolatos véleményéről és sztereotípiájáról. A terepmunka 2000. november 7-18. között zajlott. A megkérdezettek a 18 év feletti szlovén lakosságot reprezentálják nem, korcsoport és település szerint.

Fényes múlt, nagy jövő

A Gallup azt is megvizsgálta, hogy a szlovének hogyan helyezik el hazánkat történelmi és földrajzi összefüggésekben. "A szlovének háromnegyede véli úgy, hogy Magyarország szép tájakban gazdag, sokat szenvedett és nagy jövő előtt álló ország. Megközelítőleg kétharmaduk gondolja úgy, hogy Magyarország szorgalmas, nagy kultúrájú, gyorsan fejlődő, demokratikus és az emberi szabadság országa" - fogalmaz a közvélemény-kutató intézet jelentésében. A Gallup szerint három szlovén közül kettő úgy véli, hogy "Magyarország a jogrend, a vállalkozó szellemű emberek országa és mindemellett művelt, civilizált ország is."

Törekvő és kitartó nemzet a magyar

A kutatásban a Gallup Intézet azt is megvizsgálta, vajon hogyan látják délnyugati szomszédaink a magyar emberek belső tulajdonságait, társadalmi kapcsolatait, észbeli képességeit és főbb jellemvonásait. Az eredmények magukért beszélnek: "A szlovének kétharmada szerint a magyarok ügyesek, eszesek és értelmesek, mértékletesek, bátrak és gerincesek, szorgalmasak, összetartóak és kötelességtudóak".

Összességében milyen véleménnyel van ön Magyarországról?
forrás: Gallup

A felmérés szerint sok szlovénnek van magyar rokona vagy ismerőse, a helyi lakosság több mint fele járt már nálunk, és sokan vannak azok is, akik a közeli jövőben terveznek magyarországi látogatást. Összefoglalva: Az Országimázs Központ megrendelésére készült közvélemény-kutatás eredménye bizonyítja, hogy az Amnesty International rendőrlábas kampányának konkolytermő magvai szikes talajra hullottak.

Az adatokat összefüggésükben kell vizsgálni

A Gallup Intézet munkatársa az Indexnek nyilatkozva elmondta, hogy a kutatást Szlovénián kívül három másik országban, Franciaországban, Németországban és Ausztriában is elvégezték. "Az adatokat nem egyenként, hanem összefüggésükben kell vizsgálni, hiszen úgy orientálnak" - tette hozzá az intézet munkatársa. Összességükben vizsgálva ugyanis a sokszor semmitmondónak ható adatokból kiderül, hogy az imázsközpontnak milyen lépéseket kell tennie a jobb külföldi megítélés érdekében - fogalmazott a szakértő. Az átfogó kutatás költségeiről a Gallup nem adott felvilágosítást, hiszen - mint elmondták - a közvélemény-kutató szerződéses viszonyban van a közpénzekből gazdálkodó intézménnyel, ezért nem ők, hanem az Országimázs Központ tartozik elszámolással.