Szlovák részről esélytelen a magyar-szlovák bocsánatkérés

Csáky Pál szerint a konfliktushoz vezető utat választja a szlovák politika, amikor tétovázás nélkül elutasítja a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) tervezett indítványát, miszerint a szlovák parlament és a magyar Országgyűlés kölcsönös bocsánatkéréssel tegyen pontot a történelmi sérelmek felhánytorgatásának végére.

Bűnös és áldozat

Az MKP elnöke vasárnap a szlovák kereskedelmi televízió műsorában tette ezt a kijelentést, válaszul arra, hogy vitapartnere, a vezető szlovák kormánypárthoz (Smer-SD) tartozó Marek Madaric kulturális miniszter elzárkózott a bocsánatkérés gondolatától. Madaric szerint a Benes-dekrétumok megbolygatásának szándékával az MKP "az áldozatokból akar bűnöst csinálni". Ez - részletesebb kifejtés híján - akár úgy is értelmezhető, hogy a szlovákiai magyarok és a kárpáti németek 1945-1948 közti meghurcolását törvényesítő Benes-dekrétumok nyomán kényszermunkára, jogfosztásra, kitelepítésre ítéltek nem áldozatok, hanem bűnösök voltak.

Madaric álláspontja egybecseng a szlovák pártok által következetesen megjelenített közszemlélettel, miszerint minden esetben a magyarok a bűnösök. Ezt prezentálta szombaton az MKP-indítványra reagáló másik kormánypárt, a Néppárt-HZDS elnöke is. Vladimír Meciar szerint a szlovákoknak semmi okuk bocsánatot kérni a magyaroktól, a magyarok viszont igenis bocsánatkérések sorozatával tartoznak a szlovákoknak.

A televíziós vita előzménye, hogy a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) a jövő héten a Benes-dekrétumok érinthetetlenségét törvényesítő, az MKP pedig a kölcsönös bocsánatkérést szorgalmazó indítványt terjeszt a pozsonyi törvényhozás elé. A magyar párt ugyanezt a tervezetet Szili Katalinhoz, az Országgyűlés elnökéhez, és mindkét parlament frakcióihoz is eljuttatja.

Összehasonlíthatatlan

A szlovák kulturális miniszter a vitaműsorban összehasonlíthatatlannak nevezte a magyar és a szlovák fél történelmi sérelmeit, és az ismert szlovák érvelést hangsúlyozta: a dekrétumok érinthetetlenek, a szlovákokkal szemben támasztott bocsánatkérés igénye pedig "képtelenség."

Ezzel szemben Csáky azt mondta: a szlovák politika igenis válasszal tartozik arra kérdésre, hogy "léteztek-e egyáltalán" a szlovákiai magyarok jogfosztottságának évei, létezett-e a - kínosan elhallgatott - 1945-1948 közti csehszlovák történelmi időszak, amelynek során a keserves események megtörténtek? Léteznek-e azok a dekrétumok, amelyek nyomán a jogfosztó intézkedéseket végrehajtották? Mint ahogy azt is elkerülhetetlenül meg kell válaszolni, hogy mai szemmel nézve mindez rendjén való-e? - így az MKP elnöke.

Csáky vasárnap a szlovák közszolgálati televízióban (STV) is részt vett egy politikai vitaműsorban, ahol Miroslav Jurena agrárminiszterrel vitatkozott, aki a Magyar Gárdát fasiszta alakulatnak nevezte, Csáky viszont arra mutatott rá, hogy Szlovákiában túlságosan meglovagolják és túlharsogják a mindenképpen "hibás és szükségtelen" gárda-jelenséget, amellyel szemben szerinte "a magyar hatóságoknak lépniük kell". Az STV vitaműsorában is szó volt a kölcsönös bocsánatkérésről és a Benes-dekrétumokról. Az utóbbival kapcsolatosan Csáky kijelentette: a dekrétumok másfélszáz pontja közül az MKP csupán a kollektív bűnösségre vonatkozó, máig hatályos tizenkét pontot sérelmezi és tekinti tarthatatlannak.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!