Sok a menekült Ausztriában a schengeni nyitás óta

2008.01.07. 14:58
A schengeni nyitás után az utóbbi napokban annyira megnőtt a traiskircheni menekülttáborban elhelyezettek száma, hogy egy tartományi elöljáró és az osztrák védelmi miniszter szerint ki kellene toloncolni a másik schengeni országban is menedékjogért folyamodókat. A miniszter ugyanakkor a nehézségek mellett azért elégedett a határnyitás utáni biztonsági helyzet alakulásával.

Alapvetően elégedett a biztonsági helyzet alakulásával a schengeni határok kiterjesztése után az osztrák védelmi miniszter. "Az új csatlakozók láthatóan elvégezték házi feladatukat" - vélekedett a szociáldemokrata párthoz (SPÖ) tartozó Norbert Darabos az osztrák rádióban hétfőn elhangzott nyilatkozatában.

A menedékjogért folyamodók számának hirtelen megugrására célozva azonban hozzátette, hogy "természetesen adódnak kevésbé örvendetes dolgok is az átmeneti időszakban". Egyetértett azzal a javaslattal, hogy azokat a menedékkérőket, akiket már egy másik schengeni államban jegyzékbe vettek, visszaküldjék abba az országba, ahonnan jöttek.

Egyszerre több országban is próbálkoznak

Az utóbbi napokban az osztrák sajtóban több beszámoló is megjelent arról, hogy menedékkérő turizmusnak köszönhetően állítólag szembeötlően felduzzadt a traiskircheni menekülttáborban elhelyezettek száma. A helyi választásra készülő alsó-ausztriai tartományi elöljáró, a néppárti (ÖVP) Erwin Pröll egy beszédében azt mondta, hogy véleménye szerint a táborban lakók számát nyolcvan százalékkal csökkenteni lehetne, ha kitoloncolnák azokat, akik már egy másik schengeni országban menedékjogért folyamodtak.

A megjegyzésre okot adó esetek egyikeként, az év végén Magyarországról érkező szerb illegális határátlépőket tartóztattak fel az osztrák hatóságok a burgenlandi Fertőmeggyesnél (Mörbisch am See). A tízfős csoport egy embercsempész segítségével jutott át Ausztriába. Osztrák közlések szerint a szerbek már szeptemberben-októberben menedékjogot kértek Magyarországon.

Új feladatokat kaptak a határmenti katonák

A védelmi miniszter elégedettnek mutatkozott a határ menti térségben kiegészítő-megfigyelő feladatokat ellátó katonai egységek működésével is. Úgy ítélte meg, hogy az ezerötszáz katona jelenléte önmagában is hozzájárulhat a bűnözés növekedésétől félő helybeliek biztonságérzetének javításához, ám ezen túlmenően ténylegesen is segíteni tudnak a rendőröknek a felderítésben és a bűnesetek megakadályozásában.

A korábban a határellenőrzésben részt vevő katonai egységek bevetési feltételeit újra szabályozták. A rendelet értelmében feltartóztatási joggal nem rendelkeznek, ha valami rendellenességet vagy gyanúsat észlelnek, értesíteniük kell az intézkedésre jogosult rendőri egységeket. Nemcsak fontos gócpontokban, hanem félreeső vidékeken és mellékutakon is járőröznek.