Alkotmányt módosítana a török kormányfő
Előrehozott parlamenti választásokkal oldaná meg a törökországi politikai válságot Recep Tayyip Erdogan és a kormányzó, iszlámista gyökerű Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), jelentette a BBC. A válság az államfőválasztás kapcsán robbant ki, mivel a törvényhozásban abszolút többségben kormányzó AKP a harmadik fordulóban a hadsereg és a világi pártok ellenkezése ellenére is azt választhatna államfőnek, akit csak akar.
Közvetlen elnökválasztás, új parlament
Ennek ellenére az AKP nem a kormányfő Erdogant, hanem a külügyminiszter Abdullah Gült jelölte, de az ő államfősége ellen is milliós tömegdemonstrációkon tiltakoztak a világi államot féltő törökök. Ráadásul az ellenzék beadványára a török alkotmánybíróság megsemmisítette az elnökválasztás menetrendjét, az új menetrendről szintén szerdán dönthet a parlament.
Erdogan javaslatára szerdán a parlament az előrehozott parlamenti választások június 24-i megtartásáról dönthet, írja a BBC. Erdogan emellett alkotmánymódosítást is szeretne, így a jövőben a köztársasági elnököt nem a parlament, hanem közvetlenül a nép választhatná. A parlament mandátuma is öt évről négyre csökkenne.
Alaptalan félelmek
A politikai válságot mindez nem oldja meg, hiszen a hadsereg nyilvánvalóvá tette, hogy nem fogadna el iszlámista gyökerű államelnököt. Márpedig a magát a világi állam őrének tekintő hadsereg még tíz éve is puccsal távolította el a hatalomból az iszlámistákat.
Pedig félelmeik alaptalannak bizonyultak a múltban. Az AKP kormányzása alatt Törökország több, európai szellemiségű törvényt is elfogadott, az iszlámisták számára fontos törvények - például a fejkendőviselésről - pedig nem a török világi elit, hanem az EU ellenállásán buktak el. Az AKP kormányzása alatt Törökországot nyugodt prosperitás jellemezte eddig.