Terrortámadások és pánikok 2001. 09. 11. óta

2001. szeptember 11., New York, Washington, Pennsylvania

Az al-Kaida 19 terroristája négy gépet térít el az Egyesült Államok keleti partvidékén. New York-i idő szerint reggel 8:46-kor becsapódik az első gép, az American Airlines 11-es számú járata a World Trade Center (WTC) északi tornyába. 9:03-kor becsapódik a második gép, a United Airlines Bostonból Los Angelesbe tartó 175-ös számú járata a WTC déli tornyába. 34 perc múlva az American Airlines 77-es számú járata a Pentagonba csapódik. Ekkor már tudni, hogy egy negyedik gép, a United Airlines 93-as járata is a géprablók kezében van. A gép utasai 9:57 perckor fellázadnak, így az még Pennsylvaniában, lakatlan területen egy mezőre zuhan. A gép célpontja minden bizonnyal a Fehér Ház volt.

A terrortámadás percről percre

A támadásokban közel háromezren életüket vesztik, kétszer ennyien megsérülnek. A legtöbb áldozatot a WTC ikertornyainak összeomlása követelte.

A támadás teljesen váratlanul érte az Egyesült Államokat, bár a WTC már 1993-ban az iszlám szélsőségesek célpontja volt. Az Egyesült Államok 1941. december 9., Pearl Harbour óta először szenved saját területén emberveszteséget. Az élmény alapvetően megváltoztattja az országot és lakóit. Az országot megosztó, inkább tehetségtelennek és együgyűnek tartott George W. Bush egyik napról a másikra az ország történetének legnépszerűbb elnöke lesz - a hirtelen támadt nemzeti egységet azonban leginkább saját hatalma megerősítésére használja, országát két háborúba is belevezeti és általános háborút indít a terrorizmus ellen. A terrortámadások hatásáról az Egyesült Államok történelmére és politikájára bővebben Öt elpocsékolt év, avagy hogyan maradt Bush egy középszerű elnök című elemzésünkben olvashat.

2002. október 12., Bali

Az afganisztáni tálib rezsim megdöntése után biztonságos bázis nélkül maradt al-Kaida több mint egy év után Az al-Kaida a terror McDonald's-a című elemzésünkben olvashat.

2003. április 9-?, Irak

Három héttel az iraki invázió kezdete után az amerikai csapatok bevonulnak Bagdadba, ezzel gyakorlatilag is megdöntik Szaddám Huszein hatalmát. A bukott rezsim hívei és az iszlámista szélsőségesek azonnal fegyveres ellenállásba kezdenek, a terror a mai napig mindennapos Irakban. A terrortámadások legnagyobb hányadát azonosíthatatlan felekezeti fegyveres csoportok hajtják végre, de az al-Kaida is aktív az országban. Bin Laden terroristáinak legjelentősebb merénylete a síiták egyik legszentebb temploma, a szamarai Arany Mecset 2006. február 22-i felrobbantása, ami kis híján felekezeti polgárháborút robbant ki az országban. Az al-Kaida iraki vezérét, Abu Muszab az-Zarkavit 2006. júniusában az amerikaiak megölik. Ez ugyan az al-Kaidára súlyos csapás, igazából nem befolyásolja az iraki terrorizmust, hiszen az al-Kaida mostanra már önmagán túlmutató csoporttá fejlődött, inkább hivatkozási alap, semmint mindent irányító terrorcsoport.

2003. augusztus 5., Dzsakarta

Újra az al-Kaida indonéz szövetségese, a Dzsemája Iszlámíja támad, Dzsakartában robbantanak a Marriott Hotel előterében. A támadásban 12-en - egy kivételével valamennyien indonézek - vesztik életüket, 150-en megsérülnek.

2003. november 20., Isztambul

Teherautóba rejtett pokolgépek robbannak az isztambuli brit nagykövetség és a brit tulajdonű HSBC Bank épületeinél. A támadásban 30-an életüket vesztik, négyszázan megsebesülnek. Öt nappal korábban, november 15-én két isztambuli zsinagógánál követtek el hasonló stílusú merényletet, azokban 27 - többségében muszlim - török vesztette életét, és több mint háromszázan sérültek meg. A robbantásokért először az IBDA-C török millitáns csoport vállalja a felelősséget, a török titkosszolgálatok azonban kizártnak tartják, hogy a marginális terrorszervezet ilyen erejű és szervezettségű támadást hajthatna végre. Nem sokkal az események után éaz al-Kaida magára vállalja az akciókat. A támadásokat maga Oszama bin Laden rendelte el, aki eredetileg törökországi maerikai katonai bázisokat akart megtámadni.

2004. március 11., Madrid

Napra pontosan két és fél évvel a 9/11-i támadások után az al-Kaida megint komoly szervezést igénylő, nagy pontossággal végrehajtott merényletsorozatot követ el, ezúttal a George W. Bush egyik legkitartóbb szövetségese, José Maria Aznar által kormányzott Spanyolországban. Madridban és elővárosaiban tíz, hátizsákba rejtett pokolgépet robbantanak négy különböző helyszínen, a városközpontba tartó vasútvonalakon, illetve a madridi pályaudvarokon. A merényletsorozatban 199-en vesztik életüket, csaknem 1500-an megsérülnek. A spanyol kormány egyből az ETA baszk terrorszervezetet gyanúsítja a robbantással és emellett annak ellenére is kitart, hogy az al-Kaida viszonylag hamar jelzi, az ő művük a támadás.

Bin Laden terroristái a spanyol kormány az iraki háború melletti kiállását büntették. A támadás katasztrofális következménnyel van Aznar politikai jövőjére, a kormányfő simán elbukja a márciusi választást, pedig a támadás előtt semmi esélye sem volt a győzelemre az új-baloldali José Luis Rodriguez Zapatero vezette Szocialista Pártnak. Zapatero szembefordul Bushsal, kivonja a spanyol csapatokat Irakból, ezzel bizonyítja, hogy a terroristák fenyegetéseikkel igenis célt érhetnek.

2004. szeptember 9., Dzsakarta

Két nappal a 9/11-es merényletek harmadik évfordulója előtt ismét az al-Kaidával szövetséges Dzsemája Iszlámíja robbant. A célpont az Irakban fegyveresen is szerepet vállaló Ausztrália indonéziai nagykövetsége. A támadás magát az épületet pár betört ablaküvegen kívül nem károsítja, de még így is többen meghalnak, 140-en megsérülnek (az áldozatok pontos száma nem ismert, az indonéz hatóságok 9, az ausztrálok 11 halottról tudnak, de nem tudni, közülük hányan voltak a terroristák). A támadás célja egyértelműen Ausztrália megbüntetése, amiért az Egyesült Államok szövetségeseként fegyveres harcot vív a terrorizmus ellen.

2005. július 7., London

Az al-Kaida franchise-osodásának újabb bizonyítékaként Nagy-Britanniában született, Pakisztánban kiképzett terroristák csoportja hajt végre jól szervezett terrortámadást háztartási boltokban beszerezhető alapanyagokból összetákolt bombákkal. A terroristák három metrót és egy buszt robbantanak fel. A támadás 52 emberéletet követel, London élete egy napra teljesen megbénul. A támadások után Nagy-Britannián eluralkodik a terrorpánik. Bár Tony Blair kormánya már az Egyesült Államokat ért támadások után szigorú biztonsági intézkedésekkel korlátozza a szabadságjogokat, a július 7-i merényletek után még hatékonyabb nyilvántartási és megfigyelési rendszerek bevezetését tervezik.

2005. július 21., London

A két héttel korábbi merénylet minden mozzanatát másoló támadást kísérel meg Nagy-Britanniában született muzulmán szélsőségesek újabb csoportja. A vérontás ezúttal elmarad, a bombák csütörtököt mondanak. Az ezúttal életben maradt robbantók után soha nem látott méretű hajszát indít a Scotland Yard, ennek során lelőnek egy terroristának vélt, valójában ártatlan, brazil villanyszerelőt. Az eset hatalmas botrányt okoz, a független vizsgálatot a kormány és a Scotland Yard is akadályozza.

2005. július 23., Sarm es-Sejk

Szélsőséges iszlám terroristák támadássorozata Sarm es-Sejk egyiptomi üdülővárosban. A robbantásokban 88-an - töbségükben egyiptomiak - vesztik életüket, 150-nél is többen megsebesülnek. A támadásért három szélsőséges egyiptomi szervezet vállalja a felelősséget, akik közleményükben az al-Kaidára is hivatkoznak. Bin Ladennek a támadáshoz valószínűleg nincs köze, de ez is jelzi, hogy az al-Kaida immár a nemzetközi terrorizmus legvonzóbb márkaneve. Pedig valójában a szélsőséges iszlám filozófiája az egyiptomi Muzulmán Testvériségtől eredeztethető, azaz immár a mozgalom eredeti kiindulópontján is a szaúdi terroristát tekintik a szélsőséges iszlám vezéralakjának és fő hivatkozási pontjának.

2005. október 1., Bali

Csaknem három évvel az első bali merénylet után a Dzsemája Iszlámíja kettős merényletet hajt végre a nyaralóhelyen. Ezúttal 20-an - többségében indonézek - vesztik életüket (ehhez hozzáadódik még a három öngyilkos merénylő is), 129-en megsebesülnek. A támadás jól beilleszthető a szélsőséges iszlám támadási sémájába. Az al-Kaida és szövetségesei gyakorta követnek el vagy kísérelnek meg több támadást is azonos célpontok ellen. A WTC-t is megpróbálták már felrobbantani a 2001. szeptember 11-i terrortámadás előtt.

2006. augusztus 10., London

Európa történetének eddigi legnagyobb terrorpánikja robban ki Nagy-Britanniában, miután a Scotland Yard több havi nyomozás után géprobbantásokra készülő terroristákon üt rajta összehangolt razzaisorozattal. Nagy-Britanniában gyakorlatilag megbénul a légiközlekedés, a repülők fedélzetéről letiltják a kézipoggyászokat, folyadékot - a bébitápszerek kivételével - semmiképpen nem engednek a fedélzetre. A brit nyomozók értesülései szerint a terroristák öt amerikai város felett akartak csaknem egyidőben felrobbantani tucatnyi repülőgépet.

2006. augusztus 21., Németország

Terrorpánik Németországban is. A német Szüvetségi Ügyészség két nappal korábban hozta nyilvánosságra, hogy július 31-én kettős bombamerényletet hiúsítottak meg Dortmundban és Koblenzben. A támadásokat vasúti szerelvényeken akarta elkövetni két libanoni terrorista. Megerősítették a biztonsági intézkedéseket, a pályaudvarokon addig csak a reptereken tapasztalt szigorú ellenőrzéseket vezettek be.