Román titkosszolgálati botrány: együtt szavazott Tudorékkal az RMDSZ

A szociáldemokraták (PSD), a magyar-ellenességéről ismert Nagy-Románia Párt (PRM) és az RMDSZ a román elnök felfüggesztésének lehetőségeit keresi - írja az angol nyelvű román internetes újság, a nineoclock.ro. Az ügynek nemcsak az az érdekessége, hogy a romániai magyarok pártja Corneliu Vadim Tudor szélsőséges PRM-jével van azonos állásponton, hanem az, hogy az RMDSZ tagja a román kormánykoalíciónak is.

Mindez tehát a koalíció törését is jelenti, hiszen a két nagy szövetséges, a Demokrata Párt (PD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is egymás ellen foglalt állást korábban a román kém- és terrorbotrányban. A honatyák most leszavazták a román államelnököt is a törvényhozás együttes szakbizottsági ülésén, ami a Demokrata Párt elszigetelődését jelenti.

Botrány az iraki emberrablás miatt

Romániában botránysorozat tört ki azóta, hogy eltűnt az országból egy gyanúsított, Omar Hajszam, akit azzal vádoltak, hogy ő szervezte meg román újságírók elrablását Irakban. Hajszamot terrorizmussal gyanúsították meg, de aztán egészségügyi okokra hivatkozva szabadlábra helyezték, majd a férfi eltűnt.

Hajszam felszívódása nyomán a két román titkosszolgálat, az SRI (hírszerzés) és a SIE (külügyi hírszerzés) vezetői - Radu Timofte és Gheorghe Fulga - lemondtak tisztségükről. Szintén leköszönt Virgil Ardelean, a belügyi hírszerzés (DGIPI) vezetője, bár a kémfőnökök nem ismerték el felelősségüket az ügyben.

Tovább dolgoznak Timoftéék

Az érintett kémszolgálati vezetők tehát nyögvenyelősen lemondtak, azonban átmenetileg kénytelenek posztjukon maradni, ugyanis a bukaresti parlament állandó szakbizottságai nem fogadták el lemondásukat.

Mindez furcsa helyzetet eredményezhet, a törvényhozás hagyhatja ugyanis jóvá a titkosszolgálat főnökeinek távozását, a honatyák viszont csak augusztusban gyűlnek össze újra. Így addig kénytelenek dolgozni Timoftéék. (A hivatalos indoklás szerint ugyanis lemondásuk csak akkor válik érvényessé, ha a parlament két háza együttes ülésen fogadja el azt.)

Basescu nyomására mondtak le a titkosszolgák?

Közben kiderült, hogy a román államfő, Traian Basescu, akit a Demokrata Párt (PD) színeiben választottak meg, úgy írta rá az "igen"-t a titkosszolgálati vezetők lemondására, hogy az alkotmányjogilag vitatható helyzetet eredményezett. Az RMDSZ, továbbá az ellenzéki szociáldemokraták (PSD), illetve a Nagy-Románia Párt (Corneliu Vadim Tudor politikai tömörülése) szerint a demokrata párti elnöknek, Traian Basescunak ugyanis nem volt joga aláírni a lemondásokat, a dokumentumokat egyszerűen csak továbbítania kellett volna a parlament illetékes bizottságaihoz.

Más források szerint nemcsak az ellenzéki pártok, illetve a kormánykoalíció magyarokat képviselő tagja elégedetlen az államfővel. A kabinetben résztvevő nemzeti liberálisok, a PNL ugyanis szintén rendszeresen kötözködik az államelnökkel, illetve koalíciós társával a PD-vel. Így a mostani alkotmányjogi vitában a parlamenti képviselők egyfajta puccsot hajtottak végre a nineoclock.ro szerint, ezzel is nehezítve a demokrata párti elnök dolgát, akit azzal is vádoltak, hogy az ő nyomására mondtak le a titkosszolgálati vezetők és Ilie Botos főügyész is. Traian Basescu államfő állítólag kijelentette: nem bízik már a titkosszolgálatokban. Ezzel szemben a parlamenti szakbizottságban 15:3 arányban megerősítették a kémfőnökök pozícióját a honatyák.

Elszigetelődnek a demokraták

Elemzők szerint valójábana mostani botrány végkimenetele a demokrata párt elszigetelésére irányul, és már rég nemcsak Omar Hajszam elfogásáról, szabadon engedéséről és eltűnéséről van szó.

Az RMDSZ, a szociáldemokraták és a Nagy-Románia párt azonban továbbment ennél: az elnök felfüggesztésének módját keresik, ami azzal függ össze, hogy állítólag Basescu "zsarolja" a parlamentet. Az államelnök ugyanis csak akkor hajlandó a titkosszolgálati törvényeket jóváhagyni, ha a törvényhozás megszavazza az általa bírált kémfőnökök távozását. Az elnöki adminisztráció tagadta, hogy zsarolná a parlamentet.