Egypártrendszeri, vaskezű elnök
A párt a közép-ázsiai ország egyetlen legális pártja, "leválthatatlan elnöke" pedig - a türkmén parlament által 1999-ben örökös államfőnek kinevezett - Niyazov. Az elnök melletti szimpátiatüntetés másfélezer résztvevője halálbüntetést követelt a merénylet kitervelőire és végrehajtóira, és elhatározták, hogy kezdeményezik a parlamentnél egy ilyen határozat elfogadását.
Mint az ITAR-TASZSZ megjegyezte, Türkmenisztánban 1999 decemberében eltörölték a halálbüntetést. Az országát vaskézzel kormányzó Niyazov gépkocsijára hétfő délelőtt Asgabatban lőttek rá a támadók. A 62 éves Niyazov, aki az AFP szerint maga vezette páncélozott Mercedesét, sértetlenül túlélte a támadást.
Műbalhé?
Az elnök maga minősítette merényletnek az akciót, amelyért azonnal politikai ellenzékét tette felelőssé. Ezt valóságos letartóztatási hullám követte: türkmén hivatalos adatok szerint 16 személyt vettek őrizetbe, de a Memorial orosz emberi jogi szervezet szerint több mint száz személyt állították elő.
Türkmenisztánban akkreditált nyugati diplomaták szerdán úgy vélték, hogy a támadást minden bizonnyal Niyazov elnök környezete szervezte meg, hogy ürügyül használhassa fel az ellenzékkel való leszámolásra. A diplomaták furcsának nevezték a támadás körülményeit, és óvatosabbnak tartották a türkmén ellenzéki vezetőket annál, minthogy merényletet szervezzenek Niyazov ellen.
Más független megfigyelők nem vonták kétségbe, hogy valóban merényletkísérlet történt, de lehetségesnek vélték, hogy a háttérben Niyazov egykori közeli munkatársai és volt titkosszolgálati vezetők állnak, akik az elnök utasítására végrehajtott - általuk önkényesnek tartott - leváltásokért akartak bosszút állni.
Az Amnesty International (AI) nemzetközi emberi jogi szervezet szerdán közleményben arra szólította fel a türkmén hatóságokat, hogy az igazság kiderítése, ne pedig a bosszúállás legyen a céljuk. Az AI aggódik amiatt, hogy a türkmén kormány esetleg megtorló intézkedések újabb hullámával válaszol a támadásra.