A nagyszombati érsek is szerepel a szlovákiai ügynöklistán
További Külföld cikkek
-
Újabb kérelemmel állt elő Donald Trump az ellene indult büntetőper miatt - Újabb ország csatlakozott a BRICS-hez
- A börtön, amely az embertelen körülményekről, kínzásokról és brutális kivégzésekről híresült el
- A húszmilliós kisebbség, amely már száz éve hontalanul él
- Meghalt egy spanyol cserediák Thaiföldön egy elefánt fürdetése közben
Az SME című szlovák lap közlése szerint Sokol ügynöki besorolásban szerepel az StB egykori állományának névjegyzékében. Az információt megerősített Ján Langos, az ügynöklistákat fokozatosan a világhálón is megjelentető Nemzeti Emlékezet Intézetének (ÚPN) igazgatója is. Langos a lapnak elmondta: ügynökként nyilvántartott személy csakis az lehetett, aki személyes egyetértését adta az együttműködéshez.
Egyeztettek a Vatikánnal
Más elbírálás alá esik, ha az StB valakit csak ügynökjelöltként tartott nyilván. Ez a kiszemelt személy tudta nélkül is történhetett. Ján Sokol 17 éven át volt besúgásra kiszemelt személy, ezt követően, 1989-ben, a rendszerváltás évében ténylegesen is ügynök volt, majd amikor három hónappal később, 1989 júniusában, alig fél évvel a rendszerváltás előtt érsek lett, ügynöki aktáját megsemmisítették. A dokumentumok megsemmisítését tanúsító bizonylat fakszimiléje látható lesz az ÚPN honlapján.
A lap az ÚPN munkatársának feltevésére hivatkozva megjegyzi: Sokol a kommunista rendszerben azért lehetett püspök, mert személyét a rezsim nyilván elfogadhatónak találta. Az akkori gyakorlat szerint a kommunista vezetés az ilyen esetekben rendszerint tárgyalt a Vatikánnal, és minden esetben csakis olyan egyházi méltóság kinevezésével értett egyet, akit kordában tartható személynek talált. Az érsek titkársága jelezte: az üggyel kapcsolatosan majd írásban nyilatkozik.
Közlekedési kihágással zsaroltak
A szlovák lap arról is beszámol, hogy az StB Frantisek Tondrát, a szepesi káptalan püspökét, a Szlovák Püspöki Konferencia elnökét is ügynöknek szemelte ki, így aztán a dokumentumokban a neve szerepel is az ügynökjelöltek között. Tondra azonban nem hajtott fejet az államrendőrség kényszerítő eszközei előtt: az együttműködést megtagadta.
A szepesi káptalan püspöke a lapnak elmondta, hogy az StB annak idején a legkülönfélébb kényszerítő eszközökkel, általában megfélemlítéssel próbálta beszervezni a papokat. Példaként említi, hogy egy papot holmi apró közlekedési kihágás miatt szorítottak falhoz: vagy hajlandó lesz együttműködni az StB-vel, vagy elbúcsúzhat a jogosítványától.
A lap további egyházi méltóságról, a pravoszláv egyház eperjesi főpapjáról, a 77 éves Nikolaj metropolitáról is úgy tudja, hogy 1984-től az StB ügynöke volt. A pravoszláv egyház ezt egyelőre nem kívánta kommentálni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
