A nagyszombati érsek is szerepel a szlovákiai ügynöklistán
További Külföld cikkek
-
Döntött az Európai Unió legfelsőbb bírósága, veszélybe kerülhet Ursula von der Leyen pozíciója - Zárva tart az athéni Akropolisz a hőség miatt
- Rekordmennyiségű kokaint találtak egy paraguayi cukorszállítmányban
- Már meg is van Orbán Viktor újabb célállomása
- Szabadon engedték a napokban őrizetbe vett volt lengyel igazságügyminiszter-helyettest
Az SME című szlovák lap közlése szerint Sokol ügynöki besorolásban szerepel az StB egykori állományának névjegyzékében. Az információt megerősített Ján Langos, az ügynöklistákat fokozatosan a világhálón is megjelentető Nemzeti Emlékezet Intézetének (ÚPN) igazgatója is. Langos a lapnak elmondta: ügynökként nyilvántartott személy csakis az lehetett, aki személyes egyetértését adta az együttműködéshez.
Egyeztettek a Vatikánnal
Más elbírálás alá esik, ha az StB valakit csak ügynökjelöltként tartott nyilván. Ez a kiszemelt személy tudta nélkül is történhetett. Ján Sokol 17 éven át volt besúgásra kiszemelt személy, ezt követően, 1989-ben, a rendszerváltás évében ténylegesen is ügynök volt, majd amikor három hónappal később, 1989 júniusában, alig fél évvel a rendszerváltás előtt érsek lett, ügynöki aktáját megsemmisítették. A dokumentumok megsemmisítését tanúsító bizonylat fakszimiléje látható lesz az ÚPN honlapján.
A lap az ÚPN munkatársának feltevésére hivatkozva megjegyzi: Sokol a kommunista rendszerben azért lehetett püspök, mert személyét a rezsim nyilván elfogadhatónak találta. Az akkori gyakorlat szerint a kommunista vezetés az ilyen esetekben rendszerint tárgyalt a Vatikánnal, és minden esetben csakis olyan egyházi méltóság kinevezésével értett egyet, akit kordában tartható személynek talált. Az érsek titkársága jelezte: az üggyel kapcsolatosan majd írásban nyilatkozik.
Közlekedési kihágással zsaroltak
A szlovák lap arról is beszámol, hogy az StB Frantisek Tondrát, a szepesi káptalan püspökét, a Szlovák Püspöki Konferencia elnökét is ügynöknek szemelte ki, így aztán a dokumentumokban a neve szerepel is az ügynökjelöltek között. Tondra azonban nem hajtott fejet az államrendőrség kényszerítő eszközei előtt: az együttműködést megtagadta.
A szepesi káptalan püspöke a lapnak elmondta, hogy az StB annak idején a legkülönfélébb kényszerítő eszközökkel, általában megfélemlítéssel próbálta beszervezni a papokat. Példaként említi, hogy egy papot holmi apró közlekedési kihágás miatt szorítottak falhoz: vagy hajlandó lesz együttműködni az StB-vel, vagy elbúcsúzhat a jogosítványától.
A lap további egyházi méltóságról, a pravoszláv egyház eperjesi főpapjáról, a 77 éves Nikolaj metropolitáról is úgy tudja, hogy 1984-től az StB ügynöke volt. A pravoszláv egyház ezt egyelőre nem kívánta kommentálni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
