A nagyszombati érsek is szerepel a szlovákiai ügynöklistán
További Külföld cikkek
-
Éjjel-nappal figyelő rendszert vetnek be a horvát tengerparton az erdőtüzek korai észlelése érdekében - „Örülök a testemnek” – a dán miniszterelnök helyretett egy plasztikai sebészt, aki kéretlen szépségtanácsot adott neki
- Lezárt utak, összedőlt házak: pusztító forgószél csapott le Franciaország déli részén
- Földrengés rázta meg hajnalban Romániát
- Az iráni állami tévében bemutatták, hol lehetne megölni Donald Trump legkisebb fiát
Az SME című szlovák lap közlése szerint Sokol ügynöki besorolásban szerepel az StB egykori állományának névjegyzékében. Az információt megerősített Ján Langos, az ügynöklistákat fokozatosan a világhálón is megjelentető Nemzeti Emlékezet Intézetének (ÚPN) igazgatója is. Langos a lapnak elmondta: ügynökként nyilvántartott személy csakis az lehetett, aki személyes egyetértését adta az együttműködéshez.
Egyeztettek a Vatikánnal
Más elbírálás alá esik, ha az StB valakit csak ügynökjelöltként tartott nyilván. Ez a kiszemelt személy tudta nélkül is történhetett. Ján Sokol 17 éven át volt besúgásra kiszemelt személy, ezt követően, 1989-ben, a rendszerváltás évében ténylegesen is ügynök volt, majd amikor három hónappal később, 1989 júniusában, alig fél évvel a rendszerváltás előtt érsek lett, ügynöki aktáját megsemmisítették. A dokumentumok megsemmisítését tanúsító bizonylat fakszimiléje látható lesz az ÚPN honlapján.
A lap az ÚPN munkatársának feltevésére hivatkozva megjegyzi: Sokol a kommunista rendszerben azért lehetett püspök, mert személyét a rezsim nyilván elfogadhatónak találta. Az akkori gyakorlat szerint a kommunista vezetés az ilyen esetekben rendszerint tárgyalt a Vatikánnal, és minden esetben csakis olyan egyházi méltóság kinevezésével értett egyet, akit kordában tartható személynek talált. Az érsek titkársága jelezte: az üggyel kapcsolatosan majd írásban nyilatkozik.
Közlekedési kihágással zsaroltak
A szlovák lap arról is beszámol, hogy az StB Frantisek Tondrát, a szepesi káptalan püspökét, a Szlovák Püspöki Konferencia elnökét is ügynöknek szemelte ki, így aztán a dokumentumokban a neve szerepel is az ügynökjelöltek között. Tondra azonban nem hajtott fejet az államrendőrség kényszerítő eszközei előtt: az együttműködést megtagadta.
A szepesi káptalan püspöke a lapnak elmondta, hogy az StB annak idején a legkülönfélébb kényszerítő eszközökkel, általában megfélemlítéssel próbálta beszervezni a papokat. Példaként említi, hogy egy papot holmi apró közlekedési kihágás miatt szorítottak falhoz: vagy hajlandó lesz együttműködni az StB-vel, vagy elbúcsúzhat a jogosítványától.
A lap további egyházi méltóságról, a pravoszláv egyház eperjesi főpapjáról, a 77 éves Nikolaj metropolitáról is úgy tudja, hogy 1984-től az StB ügynöke volt. A pravoszláv egyház ezt egyelőre nem kívánta kommentálni.