Újjáéledő baszk terrorizmus

2000.08.21. 18:17
Az 1998-99-es tűzszünet óta az ETA újra aktív. A rendőrség szerint a szervezet 2000-ben eddig tizenegy embert gyilkolt meg - a legutóbbi, vasárnapi merényletben két csendőr halt meg. Az 1999-ben az ETA és a spanyol kormány között megtartott, de eredmény nélkül zárult találkozó óta a néppárti kabinet nem hajlandó tárgyalni a szervezettel.
Vasárnap hajnalban két spanyol csendőr életét vesztette, mikor autójuk alatt bomba robbant. Irene Fernandez Pereda és Jose Angel de Jesus Encinas épp reggeli őrjáratukat kezdték volna meg, mikor a pokolgép működésbe lépett. A rendőrség szerint a merényletért az ETA baszk szervezet a felelős.

A robbantás Sallent de Gallegóban, egy Huesca tartománybeli faluban történt. Huesca nem Baszkföld része, de a spanyol hatóságok szerint a terroristák gyakran ezen a tartományon keresztül csempésznek fegyvert és embereket Baszkföldre. Öt nappal korábban a rendőrség épp Sallent de Gallóban talált száz kilogrammnyi robbanóanyagot egy autóban. A járművet a falucska közelében felrobbantották.


Madrid szerint az ETA terrortámadásai tizenegy embert (politikusokat, üzletembereket, rendőröket) öltek meg július óta. A szervezet 1999. novemberében jelentette be, hogy véget vet a 14 hónappal azelőtt meghirdetett tűzszünetnek, mivel a kormánnyal kezdett tárgyalások nem vezettek eredményre. A tizenegy áldozat mellett négy ETA-tag is meghalt, mikor egy autó alá helyezett bomba túl korán robbant fel.

Baszk nacionalisták
A mostani merényletekkel az ETA feltehetően újra tárgyalóasztalhoz akarja kényszeríteni a spanyol kormányt, de a José Maria Aznar vezette kabinet erre egyelőre nem hajlandó. Carlos Iturgaiz, a kormányzó Néppárt baszkföldi vezetője ki is jelentette, hogy autók felrobbantásával és emberek meggyilkolásával a szervezet semmit sem ér el.


A spanyol állami rádió szerint egyébként a merénylet előtti napon a rendőrség Vitoriában, a baszk fővárosban, átkutatott hat lakást, robbanóanyagot és pokolgépeket foglalt le, és három embert letartóztatott.

Bár 1937-ben Franco tábornok megvonta Baszkföld autonómiáját, a spanyol állam azóta komoly decentralizációs átalakításokon ment keresztül. A baszkoknak ma saját regionális parlamentjük és kormányuk van, a helyi ügyekben csak maguk döntenek. Az iskolákban a baszk nyelv és kultúra oktatását támogatják és bátorítják.

Fontosabb dátumok
1959: Megalakul az ETA (Euzkadi Ta Askatasuna - Haza és Szabadság).
1961: Az első merényletkísérlet: az ETA megpróbál kisiklatni egy politikusokat szállító vonatot.
1968: Az ETA első ,,sikeres" merénylete. Az áldozat Meliton Manzanas, a titkosszolgálat egyik főnöke.
1978: Megalakul az ETA politikai szárnya, a Herri Batasuna.
1980: A legvéresebb év: 118 áldozat.
1995: Merényletkísérlet (az akkor még ellenzékben lévő) José Maria Aznar ellen.
1996. március: A Néppárt hatalomra került - az ETA szerint ez a párt a Franco-diktatúra utóda.
1997. december: A Herri Batasuna 23 vezetőjét hét évre ítélik az ETA-val való együttműködés miatt.
1998. szeptember: Az ETA meghatározatlan időre tűzszünetet hirdet.
1999. május: Az első és egyelőre utolsó találkozó az ETA és a spanyol kormány között Svájcban.
1999. november: Az ETA bejelenti a tűzszünet végét.
2000. január: Az első merénylet a tűzszünet után.