Blair alakíthat kormányt

Bár a csütörtöki választások hivatalos végeredményét pénteken kora délutánig még nem hirdették ki, Tony Blair a szokásoknak megfelelően felkereste a Buckingham-palotában II. Erzsébet királynőt, akit hivatalosan tájékoztatott arról, hogy a Munkáspárt abszolút többséget szerzett az alsóházban, és ő vállalja az újabb kormányfői mandátumot. A királynő ezután kormányalakítási megbízást adott a miniszterelnöknek.

Az új kormány fő feladatait vázoló rövid beszédében Blair hangsúlyozottan belpolitikai témákat említett: közölte egyebek mellett - igaz, részletek nélkül -, hogy "a közvélemény elvárásainak megfelelően" fog foglalkozni a bevándorlás kérdésével. Irakról beszéde legvégén csak annyit mondott: "teljesen világossá vált", hogy a háború "mélységesen megosztotta" az országot, de szerinte a választások után az emberek "túl akarnak lépni" ezen a kérdésen, és "a jövőre akarnak összpontosítani".

Pártja harmadik választási veresége után bejelentette lemondását Michael Howard, a brit konzervatívok vezére és miniszterelnök-jelöltje. Howard péntek délután gratulált Tony Blair munkáspárti miniszterelnöknek újabb győzelméhez, és közölte, ő a következő választási kampány idején közel lesz a hetvenhez, így már nem kívánja csatába vezetni a konzervatívokat.

Történelmi győzelmet ünnepelt Tony Blair. A Munkáspártot először három egymás utáni győzelemre vezető brit kormányfő ugyanakkor elismerte, hogy a választók üzentek neki azzal, hogy pártja meggyengülve kerül ki a választásokból. Blair az elégedetlenség okát is tudja, a szavazók az iraki háborút ítélték el elfordulásukkal, írja a BBC.

A Munkáspárt hat és fél órával az urnák lezárása után nyerte el az abszolút parlamenti többséget jelentő háromszázhuszonnegyedik mandátumát. A párt eddigre már negyvenhét képviselői helyet bukott el az előző ciklushoz képest. A konzervatívok harminchárommal már biztosan több helyet szereztek, mint az előző választásokon, ahogy a Liberális Demokrata Párt sem fog már rosszabbul szerepelni a négy évvel ezelőtti választásoknál: az eddigi adatok szerint tizeneggyel növelte mandátumainak számát.

A BBC szerint soha még ennyire kis szavazatkülönbséggel nem nyertek választásokat Nagy-Britanniában.

"Érzékenyen és bölcsen fogok reagálni az eredményekre", jelentette ki Blair sledgefieldi választókörzetében az eredmények kihirdetése után. Blair magabiztosan, közel tizenkilencezer szavazattal nyerte meg a körzetét. Ugyanakkor a pártjának a választásokon kijáró pofonokból neki is jutott, az előző választásokhoz képest hat százalékkal rontott eredményén. Figyelmeztető jel lehet az is, hogy a kormányfő körzetében tízszázalékos eredményt ért el egy független jelölt. A választások előtt teljesen ismeretlen Reg Keys kishíján megelőzte a harmadik számú pártnak számító liberális demokraták jelöltjét. Keys egy Irakban elhunyt katona édesapjaként indult a választásokon, erős háborúellenes üzenettel.

"Ha Irakban találtak volna tömegpusztító fegyvereket, csendben gyászolnék. Így azonban kampányoltam", jelentette ki Keys a szavazatokat megköszönő beszédében.

Helyi idő szerint hajnali háromkor, amikor a mandátumok fele eldőlt, a Munkáspárt már húsz mandátumot bukott az előző választásokhoz képest. A konzervatívok tizenhárom mandátumot vettek el a Munkáspárttól, a liberálisok nyolc új mandátumot szereztek, hármat viszont elbuktak, az egyéb pártok jelöltjei eddig három választókörzetet szereztek, egyet elbuktak az előző választásokhoz képest.

A szavazatok eloszlása az exit-pollok szerint a várakozásoknak megfelelő volt, a Munkáspárt 37, a konzervatívok 33, a liberálisok 22, a többi párt 8 százaléknyi szavazatot kapott. A BBC előzetes mandátumbecslése szerint a kormánypárt százhatvan fős többsége hatvanhat főre olvad. Egyelőre azonban még csak nyolcvanöt főre csökkent a többségük, miközben 25 mandátum sorsa még nem dőlt el.

Konzervatív diadalt és munkáspárti tragédiát jósoltak

A nagy visszaesés azt jelentheti, hogy a Munkáspárt az előző választásokon szűk többséggel megszerzett választókeretei közül többet is elvesztett. Az előzetes felmérések szerint ebből a liberálisok profitálhattak volna igazán, a BBC az exit-poll felmérések alapján készített mandátumbecslése szerint azonban végül a konzervatívok taktikája jött be.

A toryk a szűk többségű körzetekre koncentrálták kampányukat, és minden előzetes becslésre rácáfolva a BBC előrejelzése szerint kétszázkilenc képviselői helyet szerezhetnek a 646 fős parlamentben. Ez negyvennégy új mandátumot jelentene a pártnak a 2001-es választásokhoz képest. A liberálisok a BBC előrejelzése szerint ötvenkét helyet szerezhetnek, egy mandátummal többet, mint az előző parlamentben. A Munkáspárt 356 képviselői helye negyvenhét mandátum elvesztését jelenti. Az egyéb pártok képviselői huszonkilenc mandátumot szereztek, kettővel többet, mint az előző parlamentben.

A BBC mandátumbecslése a Munkáspártnál működni látszik, az azonban valószínűsíthető, hogy a liberálisok szereplését alulbecsülték. A szavazatok többségének feldolgozása után a liberálisok tizenegy új képviselői helyre számíthatnak, a konzervatívok harmincháromra.

Mégis nagyot nyernek?

A Guardian és a BBC elemzése szerint a konzervatívok 3,5-4 százaléknyi szavazatot szerezhettek a Munkáspárttól a szűk többséggel védett körzetekben. Ez megmagyarázza, hogy bár országosan alig javítottak eredményükön, miért sikerülhet mégis közel negyedével növelni mandátumszámukat. Az első elemzések szerint a Munkáspárt a középosztály körében esett vissza igazán. A városokban a liberálisok törtek előre.

A szavazás az első hírek szerint zavartalanul zajlott, az urnák lezárása után az első órában a legnagyobb izgalmat Dél-Sunderland választókörzete okozhatja. Az előző három választásokon ebben a körzetben volt meg először a hivatalos végeredmény, a városban most stafétában szaladnak az urnákkal a számlálóbizottsághoz, hogy a történelemben először négy egymást követő választáson is ebben a körzetben szülessen meg leghamarabb a végeredmény.

Erősen kezdtek

A staféta be is vállt, a sunderlandiek elsőként hírdethettek győztest. A választókörzetben az előző választásokon is győztes Chris Mullin megőrizte mandátumát, így az első parlamenti helyet a Munkáspárt szerezte meg hivatalosan. A másodiknak eredményt hirdető körzet a város északi része volt, itt is a Munkáspárt jelöltje diadalmaskodott, csaknem tízezer szavazatos többséggel.

A konzervatívok helyi idő szerint fél egykor örülhettek először, akkor viszont egyből egy meglepetésgyőzelemnek. Nyolc év után sikerült visszaszerezniük a dél-londoni Putney kerületet a Munkáspárttól.

Helyi idő szerint hajnali egykor kiderült, hogy David Blunkett, Blair magánéleti okokból lemondott belügyminisztere, aki a pletykák szerint visszatér a kormányba, közel tizenháromezres többséggel, a szavazatok abszolút többségét megszerezve megtartotta mandátumát Sheffieldben.

Győzött blackburni választókörzetében Jack Straw külügyminiszter is. A munkáspárti politikus ugyanakkor nyolc százalékkal rosszabb eredményt ért el, mint az előző választásokon, az elvándorolt munkáspártiak mind a háborút ellenző liberális demokrata jelöltet támogatták az iraki háborúban való részvételért Blari után leginkább felelős Straw helyett.

Elbukta viszont mandátumát Helen Clark, Blair oktatási minisztere. A miniszterasszony a szoros körzetnek számító Petersborrough kerületben szenvedett súlyos vereséget.