Külföld

Fejsze a fejük felett

További Külföld cikkek

Magas részvétel mellett elsöprő többséggel a Kucsma elnök jogköreit bővítő alkotmánymódosítások mellett szavaztak a vasárnapi népszavazáson Ukrajnában. Amennyiben a törvényhozás kétkamarásra bővül és létszáma háromszáz főre csökken, a kárpátaljai magyarság parlamenti képviselt nélkül maradhat - vélekedik a lapunknak nyilatkozó Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének (KMKSZ) elnöke.

A független Ukrajna történetének második referendumán négy kérdésben dönthettek a majd' 50 milliós ország szavazópolgárai. A neépszavazáson a szavazásra jogosultak 78,77 százaléka, mintegy 29 millióan vettek részt. Arra a kérdésre, hogy felhatalmazzák-e az elnököt a törvényhozás feloszlatására, ha az nem alakítja ki egy hónapon belül a parlamenti többséget, illetve három hónap alatt nem fogadja el a költségvetést, a voksolók 85 százaléka szavazott igennel. A képviselők mentelmi jogának eltörlését a megjelentek 89 százaléka támogatta. A legtöbben, a voksolók 90 százaléka a parlamenti helyek 450-ről 300-ra való csökkentését igenelte. A kétkamarás parlament létrehozására 82 százalék szavazott igennel.

A népszavazáson felvetett alkotmánymódosítások az elnöki jogkör szélesítését szolgálják. A novemberben újraválasztott Leonyid Kucsma elnök szerint a pozitív válaszok hatékonyabbá teszik az ország irányítását. Az elnök kritikusai szerint azonban Kucsma a törvényhozói hatalom feletti befolyása növelésére törekszik.

A népszavazás heves belföldi és külföldi ellenkezést váltott ki. Az ellenzékben lévő kommunisták a referendum bojkottjára szólították fel a szavazópolgárokat, azzal érvelve, hogy Kucsma szándéka a nép akaratának gyengítése. Külföldi tudósítók szerint az ukránok jelentős része nem értette a bonyolult megfogalmazású kérdéseket, és csupán az állami média többhetes agresszív kampányának hatására voksolt igennel. Az elmúlt héten az Európa Tanács alkotmányellenesnek deklarálta a referendumot, és Ukrajna kizárását helyezte kilátásba arra az esetre, ha törvényellenesen iktatnák be az alaptörvénybe a népszavazás eredményét.

Az alkotmány módosítása két lépcsőben történik meg. A tavaszi ülésszakon beterjesztik az alkotmánymódosításokat, ősszel pedig azok vitájára illetve a szavazásra kerül sor. A hatalmi ágak közötti feszültség őszre akár a parlament feloszlatását is eredményezheti, ha a képviselők kétharmada nem voksol a módosításokra. Kucsma államfő ugyanis már tudtára adta a parlamentnek, hogy ,,feje felett lebeg a fejsze" - vagyis, ha úgy adódik feloszlatja az engedetlen törvényhozást.

A közvélemény-kutatások fényében Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke irreálisnak nevezte a referendum részvételi adatait és végeredményét. Kovács, aki a kijevi parlament egyetlen magyar nemzetiségű képviselője, elmondta: a KMKSZ nem foglalt hivatalosan állást a népszavazás ügyében, sem ellene, sem mellette nem kardoskodtak.

Kovács Miklós szerint, figyelembe véve azt, hogy az Alkotmánybíróság a parlamentre nézve kötelező érvényűnek mondta ki a referendum végeredményét, két lehetséges forgatókönyv létezik az ukrán belpolitika elkövetkező fél évére. Mindkettőt egyformán reálisnak tartja, de az egyik lényegesen több megrázkódtatással járna. Az optimistább változat szerint a referendumon szereplő módosítások közül a kevésbé vitásakat - például a mentelmi jog szűkítését - megszavazza a parlament. A nagyobb horderejű változtatások azonban a várhatóan heves viták közepette meghiúsulhatnak, a választások közeledtével pedig Kucsma számára is veszthetnek jelentőségükből.

Kevésbé optimális esetben azonban a parlament és az elnök közötti újabb heves konfliktus tárgyává is válhat az alkotmánymódosítás ügye. Kovács elképzelhetőnek tartja, hogy Kucsma a törvényhozás feloszlatásához folyamodik; erre már mutatott hajlandóságot az elnök. Az ellentétek kiéleződése egyébként őszre várható, amikor a módosítások parlamenti tárgyalására kerül majd sor.

Kovács Miklós a referendumon szereplő módosítási javaslatokról úgy nyilatkozott, hogy azok az egész ukrán alkotmányt, több fontos törvényt is érintenének. A szavazás eredménye tehát nem ültethető át egy csapásra az ukrán jogrendbe. A népszavazás több kérdésfeltevése is homályos. A szavazólapon például az szerepel, hogy az elnök abban az esetben, ha a képviselők egy hónapon belül nem alakítanak ki parlamenti többséget, feloszlathatja a törvényhozást. Az ukrán törvények egyikében sem szerepel azonban a parlamenti többség kifejezés, a kormányalakítás - lévén Ukrajna elnöki demokráciára rendezkedett be - pedig az államfő hatáskörébe tarozik.

A nemzetközi politika meghatározóbb szereplői az ET-nél kevésbé kritikusan fogadták a népszavazást - mutat rá Kovács Miklós. A nemrégiben Kucsmánál járt Madleine Albright amerikai külügyminiszter asszony és Robin Cook brit külügyminiszter sem tett kifogást a tervezett referendum ellen. A vezető államok stratégiai szövetségesükként kezelik Ukrajnát, ahol a szilárd hatalom megteremtése fontosabb számukra, mint a demokrácia értékeinek védelme.

Kovács hangsúlyozta: ha a népszavazás eredménye nyomán az eddigi 450 tagú helyett 300 fős, kétkamarás törvényhozás jön létre, akkor a kárpátaljai magyarság parlamenti képviselet nélkül marad. Abban az esetben ugyanis a magyar kisebbség csekély számarányánál fogva már nem lesz képes képviselőt juttatni a kijevi törvényhozásba. Ha az alkotmánymódosítási folyamat eljut a parlament átalakításához, a KMKSZ előáll az állandó kisebbségi képviseletet garantáló javaslataival - szögezte le Kovács Miklós.