Árpád
-2 °C
3 °C

Fejsze a fejük felett

2000.04.17. 16:59
Magas részvétel mellett elsöprő többséggel a Kucsma elnök jogköreit bővítő alkotmánymódosítások mellett szavaztak a vasárnapi népszavazáson Ukrajnában. Amennyiben a törvényhozás kétkamarásra bővül és létszáma háromszáz főre csökken, a kárpátaljai magyarság parlamenti képviselt nélkül maradhat - vélekedik a lapunknak nyilatkozó Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének (KMKSZ) elnöke.
A független Ukrajna történetének második referendumán négy kérdésben dönthettek a majd' 50 milliós ország szavazópolgárai. A neépszavazáson a szavazásra jogosultak 78,77 százaléka, mintegy 29 millióan vettek részt. Arra a kérdésre, hogy felhatalmazzák-e az elnököt a törvényhozás feloszlatására, ha az nem alakítja ki egy hónapon belül a parlamenti többséget, illetve három hónap alatt nem fogadja el a költségvetést, a voksolók 85 százaléka szavazott igennel. A képviselők mentelmi jogának eltörlését a megjelentek 89 százaléka támogatta. A legtöbben, a voksolók 90 százaléka a parlamenti helyek 450-ről 300-ra való csökkentését igenelte. A kétkamarás parlament létrehozására 82 százalék szavazott igennel.

A népszavazáson felvetett alkotmánymódosítások az elnöki jogkör szélesítését szolgálják. A novemberben újraválasztott Leonyid Kucsma elnök szerint a pozitív válaszok hatékonyabbá teszik az ország irányítását. Az elnök kritikusai szerint azonban Kucsma a törvényhozói hatalom feletti befolyása növelésére törekszik.

A népszavazás heves belföldi és külföldi ellenkezést váltott ki. Az ellenzékben lévő kommunisták a referendum bojkottjára szólították fel a szavazópolgárokat, azzal érvelve, hogy Kucsma szándéka a nép akaratának gyengítése. Külföldi tudósítók szerint az ukránok jelentős része nem értette a bonyolult megfogalmazású kérdéseket, és csupán az állami média többhetes agresszív kampányának hatására voksolt igennel. Az elmúlt héten az Európa Tanács alkotmányellenesnek deklarálta a referendumot, és Ukrajna kizárását helyezte kilátásba arra az esetre, ha törvényellenesen iktatnák be az alaptörvénybe a népszavazás eredményét.

Az alkotmány módosítása két lépcsőben történik meg. A tavaszi ülésszakon beterjesztik az alkotmánymódosításokat, ősszel pedig azok vitájára illetve a szavazásra kerül sor. A hatalmi ágak közötti feszültség őszre akár a parlament feloszlatását is eredményezheti, ha a képviselők kétharmada nem voksol a módosításokra. Kucsma államfő ugyanis már tudtára adta a parlamentnek, hogy ,,feje felett lebeg a fejsze" - vagyis, ha úgy adódik feloszlatja az engedetlen törvényhozást.

A közvélemény-kutatások fényében Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke irreálisnak nevezte a referendum részvételi adatait és végeredményét. Kovács, aki a kijevi parlament egyetlen magyar nemzetiségű képviselője, elmondta: a KMKSZ nem foglalt hivatalosan állást a népszavazás ügyében, sem ellene, sem mellette nem kardoskodtak.

Kovács Miklós szerint, figyelembe véve azt, hogy az Alkotmánybíróság a parlamentre nézve kötelező érvényűnek mondta ki a referendum végeredményét, két lehetséges forgatókönyv létezik az ukrán belpolitika elkövetkező fél évére. Mindkettőt egyformán reálisnak tartja, de az egyik lényegesen több megrázkódtatással járna. Az optimistább változat szerint a referendumon szereplő módosítások közül a kevésbé vitásakat - például a mentelmi jog szűkítését - megszavazza a parlament. A nagyobb horderejű változtatások azonban a várhatóan heves viták közepette meghiúsulhatnak, a választások közeledtével pedig Kucsma számára is veszthetnek jelentőségükből.

Kevésbé optimális esetben azonban a parlament és az elnök közötti újabb heves konfliktus tárgyává is válhat az alkotmánymódosítás ügye. Kovács elképzelhetőnek tartja, hogy Kucsma a törvényhozás feloszlatásához folyamodik; erre már mutatott hajlandóságot az elnök. Az ellentétek kiéleződése egyébként őszre várható, amikor a módosítások parlamenti tárgyalására kerül majd sor.

Kovács Miklós a referendumon szereplő módosítási javaslatokról úgy nyilatkozott, hogy azok az egész ukrán alkotmányt, több fontos törvényt is érintenének. A szavazás eredménye tehát nem ültethető át egy csapásra az ukrán jogrendbe. A népszavazás több kérdésfeltevése is homályos. A szavazólapon például az szerepel, hogy az elnök abban az esetben, ha a képviselők egy hónapon belül nem alakítanak ki parlamenti többséget, feloszlathatja a törvényhozást. Az ukrán törvények egyikében sem szerepel azonban a parlamenti többség kifejezés, a kormányalakítás - lévén Ukrajna elnöki demokráciára rendezkedett be - pedig az államfő hatáskörébe tarozik.

A nemzetközi politika meghatározóbb szereplői az ET-nél kevésbé kritikusan fogadták a népszavazást - mutat rá Kovács Miklós. A nemrégiben Kucsmánál járt Madleine Albright amerikai külügyminiszter asszony és Robin Cook brit külügyminiszter sem tett kifogást a tervezett referendum ellen. A vezető államok stratégiai szövetségesükként kezelik Ukrajnát, ahol a szilárd hatalom megteremtése fontosabb számukra, mint a demokrácia értékeinek védelme.

Kovács hangsúlyozta: ha a népszavazás eredménye nyomán az eddigi 450 tagú helyett 300 fős, kétkamarás törvényhozás jön létre, akkor a kárpátaljai magyarság parlamenti képviselet nélkül marad. Abban az esetben ugyanis a magyar kisebbség csekély számarányánál fogva már nem lesz képes képviselőt juttatni a kijevi törvényhozásba. Ha az alkotmánymódosítási folyamat eljut a parlament átalakításához, a KMKSZ előáll az állandó kisebbségi képviseletet garantáló javaslataival - szögezte le Kovács Miklós.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?