Litvinyenko-ügy: London orosz diplomatákat utasít ki

Négy orosz diplomatát utasít ki a brit kormány, válaszul arra, hogy Moszkva megtagadta a Litvinyenko-gyilkosság gyanúsítottjának, Andrej Lugovoj volt titkos ügynöknek a kiadatását, közölte hétfőn a brit külügyminiszter.

Az EU támogatja Londont

David Miliband a londoni alsóházban tett nyilatkozatában bejelentette azt is, hogy London egy sor egyéb intézkedés mellett felfüggeszti a vízumkiadás felgyorsításáról folyó kétoldalú tárgyalásokat, és "más módosításokat is végrehajt" az Oroszországgal szembeni vízumkiadási gyakorlatban.

A vízumkönnyítésekról szóló tárgyalások leállítása elsősorban az üzleti kapcsolatokat érinti, mivel London az orosz vállalatok elsődleges külföldi tőzsdei kibocsátásainak fő színhelyévé vált. Az egyik legnagyobb állami orosz olajtársaság, a Rosneft 13 százalékát például éppen egy éve bocsátották ki a Londoni Értéktőzsdén (LSE).

Miliband közölte: a parlamenti bejelentés előtt telefonon beszélt az orosz külügyminiszterrel, és ismertette vele a brit kormány által elhatározott intézkedéseket. Hozzátette: a brit kormány bírja az EU teljes támogatását az ügyben. A négy kiutasítandó orosz diplomata kilétét hétfő estig a brit kormány nem ismertette a nyilvánossággal, de a BBC úgy értesült, hogy hírszerzési területen dolgozó nagykövetségi munkatársakról van szó.

Brown együttműködést vár Moszkvától

Gordon Brown brit miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy Nagy-Britannia jó kapcsolatokat kíván ápolni Oroszországgal, ám ahhoz ragaszkodik, hogy Moszkva segítse a Litvinyenko-gyilkosság kivizsgálását. "A lehető legjobb kapcsolatokra törekszünk Oroszországgal", mondta Brown Berlinben Angela Merkel német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatóján.

A brit kormányfő hozzátette: nem fog elnézést kérni az orosz diplomaták kiutasítása miatt, és elvárja, hogy "cselekedjenek", ha a brit hatóságok jogosnak ítélik valakinek a letartóztatását.

Moszkva erkölcstelennek tartja Londont

Erkölcstelennek tartja London álláspontját a négy orosz diplomata kiutasításának ügyében az orosz külügyminisztérium, amely arra figyelmeztetett, hogy "a brit hatóságok által kitervelt provokatív cselekmények nem maradnak válasz nélkül", és a legsúlyosabb következményekkel járnak az orosz-brit kapcsolatokra.

A Londonban élő Borisz Berezovszkij és Ahmed Zakajev esetét említve Mihail Kaminyin orosz külügyi szóvivő emlékeztetett arra, hogy az utóbbi időben a brit hatóságok következetesen elutasították bűncselekmények elkövetésével vádolt külföldiek kiadását. Úgy vélte, hogy a brit hatóságok a Litvinyenko-ügy átpolitizálására törekednek, noha az orosz fél készen állt a teljes együttműködésre.

Moszkvai válasz: nem a szemet szemért elv alapján

Mintha a brit hatóságok igazolni próbálnák a világ közvéleménye előtt az orosz féllel való együttműködés elutasítását Berezovszkij és Zakajev kiadatásának ügyében, mondta Kaminyin.

Az Interfax hírügynökség jól értesült forrásra hivatkozva azt írta, hogy Oroszország már a közeljövőben viszontintézkedéseket tesz, de nem a szemet szemért elv alapján.

Gorbacsov is bírálja Londont

Különböző pártállású orosz parlamenti képviselők úgy vélték, Moszkvának ugyanolyan lépéseket kell tennie, mint Nagy-Britanniának. Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök feleslegesnek tartja London döntését, mert szerinte a történelmi tapasztalatok is azt igazolják, hogy az ilyen helyzetek nem vezetnek semmi jóra. "Ilyen esetekben mindig teljesen határozottan és adekvát módon cselekedtünk. Végül Nagy-Britannia és az Egyesült államok is megértette, hogy ez rossz módszer", mondta Gorbacsov.

Orosz politológusok arra számítanak, hogy Oroszország szimmetrikus lépésekkel válaszol Londonnak. Vjacseszlav Nyikonov felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmány 61. cikke, - amelynek alapján Lugovoj kiadatási kérelmét elutasította az orosz főügyészség - az állampolgári jogok védelmét szolgálja.

Andranyik Migranyan az "Oroszország féken tartására irányuló globális irányvonal" részének tekinti a brit döntést. Szerinte így próbálnak nyomást gyakorolni az orosz hatóságokra avégből, "nehogy Oroszország azt higyje magáról, hogy önálló játékossá lépett elő a nemzetközi kapcsolatokban".

Andrej Lugovoj úgy vélte, a brit hatóságok intézkedései csupán megerősítik, hogy az ellene felhozott vádaknak politikai indítékaik vannak. Egyúttal sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy olyan orosz állampolgárok személyes sorsára és érdekeire hatnak ki a brit döntések, akiknek semmi közük a Litvinyenko-ügyhöz.

A Litvinyenko-gyilkosság és Lugovoj szerepe

Alekszandr Litvinyenko, az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) egykori alezredese - miután szembekerült a szolgálattal és a Kremllel - hét éve szökött Nagy-Britanniába, és brit állampolgárságot kapott. Tavaly november 23-án, háromheti haláltusa után halt meg a londoni University College egyetem klinikáján, miután a halálos adagot tízszeresen meghaladó mennyiségű polónium-210-es radioaktív izotóp került a szervezetébe.

A gyilkosság miatt London májusban vádat emelt Lugovoj ellen, akinek kiadatását hivatalosan kérte Moszkvától. Az orosz vezetés azonban - miután éles hangú nyilatkozatokban ezt már korábban elutasította - a múlt héten hivatalosan is közölte a brit kormánnyal, hogy nem hajlandó kiadni az időközben üzletemberré lett volt ügynököt, már csak azért sem, mert az orosz alkotmány tiltja orosz állampolgárok átadását más országok igazságszolgáltatásának.

Nemzetközi körözés Lugovoj ellen

David Miliband hétfői nyilatkozatában mindazonáltal egyenes utalást tett arra, hogy London a gyanúsított ellen gyakorlatilag nemzetközi körözést tart érvényben, mondván: nemzetközi egyezmények alapján Lugovoj kiadható Nagy-Britanniának, ha külföldre utazik.

Lugovoj folyamatosan cáfolja részességét a gyilkosságban, sőt magát is áldozatnak állítja be, de szinte Litvinyenko megbetegedésének pillanatában felmerült vele szemben a gyanú, mivel őt látták utoljára együtt a volt FSZB-ügynökkel, amint a londoni Millennium szállodában teáztak.

Később a hotel több helyiségében, sőt hét alkalmazott szervezetében is kimutatták a polónium 210-es izotópot, csakúgy, mint szinte minden helyszínen, ahol Lugovoj tavaly őszi londoni látogatásakor megfordult. Még a British Airways légitársaság azon repülőgépén is megtalálták nyomokban a rendkívül mérgező anyagot, amelyen Lugovoj Moszkvából Londonba utazott.

Fagyos viszony

A két ország viszonya már a hétfőn bejelentett szankciók előtt is fagyos volt. Ennek egyik fő oka, hogy a brit igazságszolgáltatás megtagadta a hazájában csalás címén körözött orosz pénzember, a jelenlegi orosz vezetést rendre élesen bíráló Borisz Berezovszkij kiadását. Ez az ügy különösen elmérgesedett azután, hogy Berezovszkij, aki politikai menedékjog oltalma alatt él évek óta Londonban, a The Guardian című vezető baloldali brit napilapnak néhány hete azt mondta: Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerét csak erővel lehet megdönteni.

Hivatalos orosz részről ezt az orosz alkotmányos rend erőszakos megdöntésére irányuló felhívásnak minősítették.

Berezovszkij Litvinyenkóval is szoros kapcsolatban állt, miután mindketten Londonba távoztak: a pénzember házat vásárolt, és bőséges havi apanázst juttatott a később meggyilkolt egykori FSZB-ügynöknek.