A NATO tudott az uránlövedék veszélyeiről

Hétfői lapértesülések szerint itthon is elismertek egy leukémiás esetet. Körmendi János Boszniában szolgált mentős özvegye régóta állítja, hogy férje kint betegedett meg, és leukémiában hunyt el. Svéd László tábornok, a Honvédség egészségügyi csoportfőnöke ezzel kapcsolatban közölte, hogy Körmendi János kórlapján tényleg szerepelt a leukémia gyanúja is (hat másik gyanú mellett), de a Hematológiai Intézetben kiderült, hogy Körmendinél egy fertőzés aktivizált egy vérképzőszervi betegséget (így lehetett a leukémiához hasonló betegség lefolyása olyan gyors), tehát a beteg nem leukémiában halt meg.

A magyar békefenntartókat kérdőívvel vizsgálják

Spanyolországban, Lengyelországban, Olaszországban, Portugáliában, Csehországban, Görögországban, Szlovákiában, Oroszországban, Svájcban, Ukrajnában, Norvégiában, Romániában, Lettországban és Hollandiában már megkezdték a délszláv területeken szolgált katonák kivizsgálását. A brit, francia és amerikai védelmi minisztérium továbbra is úgy gondolja, hogy nincs bizonyíték rá, hogy a megbetegedéseknek köze lehetne a Jugoszláviában használt lőszerhez.

A Honvédszakszervezet is szűrést szeretne A Honvédszakszervezet (HOSZ) a katonák informálása és megnyugtatása érdekében a honvédelmi miniszterhez fordult a balkáni konfliktusban alkalmazott urántartalmú lőszerekkel és annak egészségre ártalmas hatásával kapcsolatban közölte az MTI. A HOSZ indokoltnak tartja a korábban a Balkánon szolgálatot teljesítők ismételt szűrését. A szakszervezet álláspontja, hogy a hadsereg egyébként is veszélyes üzem, a hasonló, fokozottan veszélyes helyzetekre minden esetben külön fel kell készíteni a katonákat.

Svéd László egészségügyi csoportfőnök elmondta, hogy a magyar békefenntartók körében egyelőre csak kérdőíves vizsgálat folyik. A kérdések arra vonatkoznak, hogy a katonák tapasztalták-e magukon a Balkán-szindrómára jellemző tüneteit, vagy például ,,vittek-e haza szuvenírnak fémdarabokat"?

A tagországokat figyelmeztette a NATO?

Német illetékesek bejelentették, hogy a NATO már hónapokkal ezelőtt figyelmeztetett a gyengítetturán-tartalmú lőszerekkel kapcsolatos lehetséges veszélyekre - közölte a Reuters. A német védelmi minisztérium hivatalosan is megerősítette, hogy 1999 júliusában értesültek a páncéltörő lövedék használatának kockázatáról. Amennyiben Németországot valóban értesítették, akkor feltehetően több tagországot is figyelmeztettek.

A Berliner Morgenpost talált egy július 16-i, minisztériumi belső iratot, mely szerint a NATO a ,,lehetséges mérgezésre" figyelmeztet, és ,,megelőző lépéseket" javasol. A védelmi minisztérium állítja, hogy azonnal tájékoztatták a katonákat, hogyan kell a veszélyeztetett területeken viselkedni. Rudolf Sharping, védelmi miniszter ezzel szemben azt is kijelentette, hogy a fegyver valójában nem jelent veszélyt a felhasználókra.

A magyar Külügyminisztériumban és a Honvédelmi Minisztériumban a NATO-figyelmeztetéssel kapcsolatban nem adtak felvilágosítást.

Koszovóban uránnyomokat keresnek

Egy portugál tudóscsoport hétvégén megkezdte a vizsgálatokat Koszovó azon területein, ahol a NATO feltehetően gyengítetturán-tartalmú lövedékeket használt. Antonio Guterres, portugál miniszterelnök szombaton kijelentette, hogy már bízik a katonai szervezet ígéreteiben, miközben egyre több országban rendelik el a békefenntartók kivizsgálását. Az EU és a NATO kedden tárgyal az ügyről.

A koszovói vizsgálatok során már találtak a gyengített uránra utaló nyomokat, illetve a megszokottnál magasabb háttérsugárzást. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban Koszovóban 1998 óta nem emelkedett a leukémiás esetek száma.

Bernard Kouchner koszovói ENSZ-megbízott hétfőn minden esetre arra kérte az Egészségügyi Világszervezetet, hogy mielőbb küldjön szakértőket a tartományba, segítve ezzel az urántartalmú NATO-lőszerek hatásának kivizsgálását. Kouchner kéréséről Susan Manuel, az ENSZ koszovói missziójának szóvivője számolt be hétfői pristinai sajtóértekezletén. A szóvivő hozzátette, hogy a koszovói nemzetközi békeerőben (KFOR) részt vevő országok többsége egészségügyi csoportokat küld a tartományba, hogy szűrővizsgálatnak vessék alá katonáikat.Az Egészségügyi Világszervezet szakértői hétfőn kétségeiknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy a balkáni háborúkban alkalmazott szegényített urántartalmú lövedékek vérrákot okozhattak volna a helyszínen szolgálatot teljesítő katonák körében.

A szakértők ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy az egykori háborús övezetekben, a lövedékek becsapódásának közelében játszó gyermekek veszélynek lehetnek kitéve a töltények sugárzása miatt. A WHO munkatársai azt tanácsolták azoknak a katonáknak, akik a fegyveres konfliktusok emlékére szegényített urántartalmú lövedékekkel tértek haza, hogy haladéktalanul szabaduljanak meg a töltényektől.

Évek óta ismert az urántartalmú lövedék hatása

Civil szervezetek már régóta hallatják hangjukat a gyengített uránt tartalmazó lőszerrel kapcsolatban. A ,,Propositon One" nevű szervezet már 1994-ben kiadott egy jelentést, melyben részletes leírás található a lövedék alkalmazásának veszélyeiről és a gyengített urán kereskedelméről, elterjedtségéről.