Az uránlövedékek utóhatásai miatt aggódnak

Az ENSZ környezetvédelmi programjának vezetői szerint egyelőre nem lehet megállapítani, hogy milyen környezet- és egészségkárosító hatása van a Balkánon használt, szegényített uránt tartalmazó lövedékeknek. A mintavétel alapján elvégzett vizsgálatok eredményére még majd' két hónapig várni kell. A koszovói háttérsugárzás-vizsgálatokról a szervezet képviselője közölte: az általuk vizsgált szektorok közül mindegyikben a bétasugárzás erősödését tapasztalták, és lőszerdarabkákat is találtak. Vélekedése szerint kordonnal kéne körülvenni a fertőzött területeket és felszólítani a helyi lakosságot, hogy kerüljék ezeket a helyeket. Erről az MTI számolt be.

Irak eközben emlékeztetett, hogy a szövetségesek az Öbölháborúban - iraki becslés szerint - 940 ezer uránmagvas lövedéket lőttek ki. Német források 860 ezer lőszerről beszélnek, ez 324 tonnányi szegényített uránt jelent. Az ország ENSZ-vizsgálatra szólított fel.

Miről is van szó? A természetes urán ipari felhasználásából visszamaradt, a természetesnél kisebb aktivitású uránt a hadsereg amiatt kezdte el alkalmazni, mert a természetes anyagok közül az egyik legnagyobb sűrűségű fémről van szó. Ezt lövedékekben alkalmazva sokkal nagyobb becsapódási energiát, így nagyobb áthatoló képességet kapnak. Fontos tudni a szegényített uránról, hogy csak igen enyhén radioaktív. Amennyiben a katonák megbetegedésével összefüggésbe hozható a szegényített urán tartalmú lövedékek alkalmazása, akkor nem annak radioaktivitása, hanem az urán mint nehézfém mérgező hatása fogja a fő szerepet játszani. Az urán ugyanis az ólomhoz és egyéb nehézfémekhez hasonlóan kémiailag mérgező, gőzeinek belégzése például rákot okozhat.

Kevés okunk van az aggodalomra

A Honvédelmi Minisztériumban az Index érdeklődésére közölték: bár hazánkban a koszovói háború végén állomásoztak A/10-es repülőgépek (ezek használják a uránmagvú lövedéket), gyakorlatoztatásukra nem került sor, így a szennyeződés kizárt. Kereskedelmi forgalom Boszniával és Jugoszláviával nem áll fenn, így fertőzött anyag hazánkba nagyobb mennyiségben nem kerülhetett. A Dunántúli Napló Vám- és Pénzügyőrségtől származó információi szerint az azonban elképzelhető, hogy csempészet dohány vagy más mezőgazdasági termék révén az országa jutott - nyilván kevesebb - nehézfémmel szennyezett, potenciálisan rákkeltő anyag.

Dr. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének docense szerint a szegényített urán esetében a sugárzásveszély még abban az esetben is elhanyagolható, ha valaki belélegzi a harctereken ottmaradt lőszerből felkavart, esetleg urántartalmú port. Nehézfém-mérgezéstől azonban lehet tartani, az anyag vese- és májkárosodást okozhat. Vélekedése szerint azonban a leukémia kialakulásának esélyét alig, vagy csak elhanyagolható mértékben növeli.

Továbbra is vitatják, hogy a fegyvertől betegedtek meg a katonák

A spanyol védelmi minisztérium illetékese rámutatott: a Balkánon szolgált katonák rákos megbetegedési aránya (12 eset volt) azonos a hasonló életkorú férfiak átlagával. Az orosz atomenergia-ügyi miniszter szintén kételkedését fejezte ki, hogy a szegényített urán okozhat leukémiát, és lengyel szakértő is hasonlóan vélekedtek.

A brit kormány is tudott az uránlövedék veszélyeiről

Közben a BBC bemutatott egy 1997-es brit védelmi minisztérium dokumentumot, amely az urándioxid-por szervezetbe kerülésének veszélyére figyelmeztet, mert az rákot okozhat. A védelmi tárca közleményében pontatlannak és megbízhatatlannak nevezte a jelentést. A brit ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy bár tudatában volt a veszélynek, mégsem tiltotta be a fegyver használatát a Balkánon.