Térképen mutatjuk az amerikai elnökválasztás végeredményét.
Térképen mutatjuk az amerikai elnökválasztás végeredményét.
Linda McMahon, a pankrációval foglalkoztató WWE szórakoztatóipari cég alapítója és korábbi vezetője, valamint a korábban tévéműsorral rendelkező celebdoktor, dr. Mehmet Oz is szerepet kap Donald Trump második adminisztrációjában, miután előbbit oktatásügyi miniszternek, utóbbit az egészségbiztosítással foglalkozó szövetségi hivatal élére nevezné ki a régi-új elnök. McMahon már Trump első adminisztrációjában is szerepet vállalt, akkor két évig a kisvállalkozásokért volt felelős. Az ugyanakkor kérdéses, hogy McMahon mire lehet képes az oktatásügyi minisztérium élén, hiszen Trump kampánya alatt még a minisztérium eltörlését ígérte.
Egyre inkább körvonalazódik Donald Trump megválasztott elnök második adminisztrációja, miután már az oktatásért felelős miniszterét is megnevezte, a már az első adminisztrációjában is dolgozó Linda McMahon személyében, míg az egészségszolgáltatással foglalkozó hivatal élére dr. Mehmet Ozt jelölte Trump.
McMahon jelenleg a Trump hatalomátvételét vezénylő csapat társelnöke, leginkább pedig arról ismert, hogy a világ leghíresebb pankrációs szervezetének, a World Wrestling Entertainmentnek (WWE) a társalapítója és korábbi vezetője.
Trump a jelölést bejelentő közleményében méltatta McMahon eddigi munkáját az átmenetet vezénylő csapatában, valamint kijelentette, hogy oktatásügyi miniszterként fáradhatatlanul küzd majd azért, hogy az államok szabadon dönthessenek az oktatásról, hozzátéve, McMahon az élére áll annak az erőfeszítésnek, hogy az oktatást illetően a szövetségi állam helyett az szinte teljesen az államok kompetenciája legyen.
Ezzel szemben dr. Mehmet Oz kinevezésénél leginkább arról beszélt, hogy évek óta személyesen ismeri az egykori sebészt, és a megválasztott elnök biztos, hogy új kinevezettje harcolni fog azért, hogy mindenki a legjobb szolgáltatást kapja, amivel az országot ismét naggyá és egészségessé tenné, de közleményében megemlíti azt is, hogy a 400 publikációja mellett 9 Emmy-díjat is nyert a sokáig futó The Dr. Oz Show című produkcióval.
Trump most Kevin Warsh volt befektetési bankár és az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve vezetőtestületének egykori tagja − akit Trump gyakran kért fel gazdasági tanácsadónak −, valamint Marc Rowan, az Apollo Global Management magántőke-befektetési cég milliárdos társalapítójának kinevezését fontolgatja a CNN szerint. Trump személyes vonzalmat érez Warsh iránt, aki az Estée Lauder kozmetikai cég egyik örökösének a férje.
Senan Duffy egykori valóságshow-sztár, aki Trump egyik leglátványosabb védelmezője volt a televízióban − ami a médiára összpontosító megválasztott elnök számára elsődleges szempont. Duffy közel kilenc évig szolgált a képviselőházban, tagja volt a Pénzügyi Szolgáltatások Bizottságának, valamint elnöke a Biztosítási és Lakásügyi Albizottságnak. A kongresszusból 2019-ben távozott, és a Fox Business műsorának, a The Bottom Line-nak lett a társműsorvezetője.
Bejelentésében Trump megjegyezte, hogy Duffy a Fox News egyik műsorvezetőjének a felesége, és „egy csodálatos nő”. A Fox News Media szóvivője „sok szerencsét kívánt Duffynak a Washingtonba való visszatéréséhez”, és közölte, hogy a leendő politikus hétfőn távozott a cégtől − írja az AP hírügynökség.
Duffy eddig a második Fox-közeli televíziós műsorvezető, akit Trump a kabinetjébe kinevezett. A volt elnök a múlt héten jelentette be, hogy a Fox News másik műsorvezetőjét, Pete Hegsethet választotta védelmi miniszterének.
Trump szerint Duffy a kongresszusban eltöltött évek során szerzett tapasztalatait és kapcsolatait arra fogja használni, hogy „fenntartsa és újjáépítse nemzetünk infrastruktúráját, és teljesítse küldetésünket, azaz az utazás aranykorának bevezetését a biztonságra, a hatékonyságra és az innovációra összpontosítva. Fontos, hogy nagymértékben fel fogja emelni az utazási élményt minden amerikai számára”.
A megválasztott elnök bejelentette, hogy Doug Collins volt kongresszusi képviselőt választotta a veteránügyi minisztérium vezetésére − írja a CNN.
Gondoskodnunk kell bátor egyenruhásainkról, és Doug nagyszerű szószólója lesz az aktív szolgálatot teljesítő katonáinknak, veteránjainknak, családjaiknak, hogy biztosítsa számukra a szükséges támogatást
− mondta Trump csütörtöki nyilatkozatában.
A választás Donald Trump legújabb kedvezménye azon képviselőházi republikánusok felé, akik lojálisak maradtak hozzá első ciklusa legnehezebb pillanataiban. A képviselőház Igazságügyi Bizottságának korábbi vezető republikánusaként Collins élvonalbeli védelmezője volt a vádemelési kísérletekkel szemben.
Collins, aki ügyvéd és iraki veterán, jelenleg a légierő tartalékos lelkésze. Veteránügyi miniszterként egy olyan nagy ügynökség irányítását venné át, amely több mint 16 millió veterán érdekeinek védelméért felelős − az oktatási juttatásoktól kezdve a lakáshitelekig, az egészségügyi ellátásig, a temetésekig és a rokkantsági kártérítések kifizetéséig.
Tömeges elbocsátások, és akár teljes szövetségi ügynökségek megszüntetésének tervét közölte az alakuló amerikai Trump-adminisztráció kormányzati hatékonyságért felelős minisztériumának kijelölt társvezetője vasárnap – számolt be az MTI.
Vivek Ramaswamy a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban vázolta elképzeléseit. Ezek közül kiemelte, hogy a szövetségi kormány működésének racionalizálása nagymértékben lehetséges elnöki rendeletek révén, amelyek megalapozhatják a kongresszusi jóváhagyást igénylő, további költségvetés-csökkentési lépéseket.
Az üzletember – aki Elon Muskkal közösen kapott felkérést Donald Trumptól a feladat ellátására – kijelentette, hogy
a munkaerő jelentős visszavágása jöhet olyan szövetségi területeken, ahol jelentősen felduzzadt a létszám.
Ugyan Donald Trump megválasztott amerikai elnök még dolgozik következő adminisztrációjának összetételén, az eddig bejelentett jelöltjeiből egy erős kép rajzolódik ki: Trump számára a hozzá való lojalitás sokkal fontosabb a tapasztalatnál, hiszen az eddig bejelentett leendő kabinettagokból hárman is olyan feladatot kapnának, amivel korábban egyáltalán nem foglalkoztak, ám Trumpot mindig hűen védték. E trió kinevezése kapcsán a legnagyobb akadály, hogy a szenátus zöld utat ad-e nekik, hiszen a legtöbb kabinettagot a szenátusnak is meg kéne szavaznia – Trump azonban azt szeretné elérni, hogy a szenátus ezúttal ettől tekintsen el.
Donald Trump első elnöksége alatt sokszor azzal magyarázta, hogy kampánya alatt tett ígéreteit nem tudja megvalósítani, mert a végrehajtó hatalom különböző szintjein a hivatalnokok megtagadták a parancsait.
Ez néha olyan vicces helyzeteket szült, mint amikor 2019-ben a Dorian hurrikán kapcsán az akkor hivatalban lévő Trump azt állította, hogy az érinteni fogja Alabamát is, majd amikor a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) közleményben nyugtatta meg a helyieket, hogy ez nem fog megtörténni, Trump a NOAA által közzétett térképen egy filctollal jelölte be Alabamát is, miután a hivatalban dolgozó szakértők nem voltak hajlandóak olyan térképet készíteni, ami Trump valótlan állítását alátámasztja.
Azonban néha alkotmányellenes, sőt egyenesen bűncselekménygyanús parancsokat akart kiadni. Ilyen volt a Trump-kampánycsapat és Oroszország közötti kapcsolatokat vizsgáló Robert Mueller különleges ügyész kirúgási kísérlete – ami csak amiatt nem valósult meg, mert tanácsadója azt mondta neki, inkább felmond, mintsem ezt a parancsot továbbítaná a Muellert kinevező igazságügyminisztériumnak –, vagy amikor alelnökét, Mike Pence-t arra akarta rábírni, hogy ne szentesítse Joe Biden elnökké választását a képviselőház és a kongresszus közös ülésén 2021. január 6-án.
Trumpnak már a 2016-os kampánya során is az egyik szlogenje a washingtoni mocsár lecsapolása volt, amivel többek között a szerinte liberális deep state-re utalt, de idei kampányprogramjában, az Agenda 47-ben is azt ígérte, hogy megszünteti azt, és visszaadja a hatalmat az embereknek.
Hogy a deep state liberális elfogultsága mennyire valós jelenség, és mennyire politikai termék, arról viták zajlanak – elvégre a hivatalnokok nem az elnök, hanem az alkotmány védelmére esküdnek fel, ha pedig az elnök parancsa azzal szembemegy, akkor azt nem kötelesek teljesíteni, miközben a Pentagon a bonyolult bürokráciájával és hatalmas költségvetésével lényegében egy állam az államban –, egy viszont biztos:
Trump a második ciklusában nem akar vele ellenkező hivatalnokokat, és olyan kabinettagokat szeretne, akik a parancsait mindenképp végrehajtják és végrehajtatják.
Egyrészt hivatalos programjában is szerepel, hogy kirúgná a parancsokat megtagadó hivatalnokokat, másrészt pedig leendő adminisztrációjának eddig bejelentett jelöltjei – amennyiben a szenátus is zöld utat ad hivatalba lépésüknek – is azt a célt szolgálhatják, hogy mindenképp az elnök akarata érvényesüljön.
A vereség a Demokrata Pártot számvetésre késztette. A választás előtt sok demokrata nem tudta elképzelni, hogy Trump győzni tud, nemhogy megnyerné a választást. Most megkezdődött az okok keresése.
Joe Biden amerikai elnök pénteken megbeszélést folytat Jun Szogjol dél-koreai elnökkel és Isiba Sigeru japán miniszterelnökkel, melyen elemzik Észak-Korea és Oroszország fokozódó katonai partnerségét, valamint Phenjan ballisztikusrakéta-kísérleteit − írta meg az AP News.
Az Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés perui csúcstalálkozójának mentén történik ez az egyeztetés, miközben észak-koreai katonákat vezényeltek az oroszországi Kurszki térségbe, ahol Ukrajna támadást indított Oroszország ellen.
Kim Dzsongun pedig több rakétakísérletet is végrehajtott, valamint bejelentette, hogy az amerikai választások előtt előrelépés történt a nagy hatótávolságú ballisztikus rakéták fejlesztésében. A Fehér Ház tisztviselői aggódnak, hogy Phenjan további provokatív lépésekre készül.
Nem hiszem, hogy nyugodt időszakra számíthatunk a KNDK-val szemben
− közölte Jake Sullivan, Joe Biden nemzetbiztonsági tanácsadója. Egy hetedik nukleáris kísérlet továbbra is várható, ezért éberen figyelik Észak-Korea terveit.
Az egészségügyi és humán szolgáltatások minisztériumát (Department of Health and Human Services) a korábban demokratákhoz tartozó, majd független elnökjelölt Robert F. Kennedy vezetheti – erről számolt be közösségi oldalán Donald Trump megválasztott amerikai elnök.
Az amerikaiakat túlságosan régóta sújtja az élelmiszeripar egésze, valamint a gyógyszervállalatok, amelyek a közegészségügyet illetően megtévesztésben, félretájékoztatásban és hamis információk terjesztésében részesek
– fogalmazott Donald Trump.
A kijelölt egészségügyi miniszter korábban többször nyilatkozott arról, hogyha lehetőséget kap rá, akkor jelentősen átalakítja az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalát, valamint az élelmiszer-biztonság növelését, a gyógyszerek engedélyezésének szigorítását ígérte.
A korábban környezetvédelmi jogászként dolgozó kijelölt minisztert az amerikai média „vakcinaellenesként” jellemzi, aki a koronavírus-járvány idején többször hangoztatta fenntartásait az oltások kötelezővé tételével, valamint a Covid-járvány miatt hozott korlátozó intézkedésekkel szemben.
Egy internetes fogadóirodánál Trump győzelmére megjátszott nagy összegű fogadással 85 millió dollárt (32,7 milliárd forint) nyert egy francia állampolgár a november 5-i amerikai elnökválasztáson – közölte az esélyelemzéssel foglalkozó, blokkláncüzletágra szakosodott amerikai Chainanalysis cég – közölte az MTI.
A múlt hónapban a Polymarket kriptopénzalapú fogadóiroda arról számolt be, hogy egy francia ügyfél nagy összegben játszotta meg Trump választási győzelmét. A Wall Street Journal beszámolója szerint egy, korábban tőzsdei kereskedőként dolgozó francia állampolgárról van szó, aki Theóként adta meg a nevét.
A Chainanalysis tájékoztatása szerint összesen 11 hasonló paraméterekkel rendelkező Polymarket-számlát azonosítottak be, amelyeken egyszerre tették meg a tétet, és egyszerre hívták le a nyereményt.
A számlák tulajdonosa összesen 70 millió dollárt játszott meg, amit a választási eredmény kihirdetése után vissza is kapott – a fogadáson nyert 85 millió dollárral együtt.
A Polymarket online fogadóirodánál kizárólag kriptovalutában lehet megjátszani a téteket. Más fogadási platformokhoz hasonlóan a Polymarketen is Trump volt a választási fogadások nagy favoritja, bár a közvéleménykutatások szerint fej-fej mellett haladt demokrata riválisával, Kamala Harris alelnökkel.
Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke és átmeneti csapata a kabinet mellett megkezdte a tisztogatást a Pentagonban is – írja a Reuters. A hírügynökség beszámolója szerint a kirúgandó katonatisztek listájára akár a vezérkari főnökök is felkerülhetnek, ami eddig nem látott átrendeződést jelentene a Pentagonban.
A Reuters azonban azt is elismeri a cikkében, hogy korai lenne megmondani, hogy pontosan kiktől szabadulnának meg Trumpék, de ahogy az új kormány alakul, valószínűleg úgy változik majd a névsor is. Hozzáteszik, hogy néhány forrás szerint a kirúgások megvalósíthatatlanok, vagyis nem lehet tömegesen eltávolítani csúcsvezetőket a Pentagonból.
Oprah Winfrey soha nem kapott „személyes díjat” Kamala Harris elnökválasztási kampányától – állítja a műsorvezető produkciós ügynöksége, a Harpo Productions. A nyilatkozat cáfolja azt a pletykát, miszerint Winfrey 1 millió dollárt kapott a kampánytól, hogy álljon a demokrata elnökjelölt mellé – közölte a Variety.
A kampány fizette az Együtt Amerikáért című, élőben közvetített esemény gyártási költségeit, amire szeptember 19-én került sor a Michigan állambeli Detroit külvárosában. Oprah Winfrey-nek a kampány során soha nem fizettek személyes díjat, és a Harpótól sem kapott semmilyen juttatást
– osztotta meg a Harpo szóvivője a közleményben.
A Washington Examiner november 8-án, három nappal az elnökválasztás után közzétett riportjában a történet a Harris-kampányon belüli pénzügyi döntéshozatalt igyekezett megvilágítani, amely rövid három hónap leforgása alatt 1 milliárd dollárt gyűjtött össze, és messze túlszárnyalta Trump kampányát.
A republikánusok megszerezték a többséget az amerikai képviselőházban, ezzel minden platformon széles körű hatalmat biztosítanak Donald Trumpnak programja megvalósításához. Az AP szerdán közölte, hogy a megválasztott elnök pártja az arizonai sikert követően legalább 218 helyet szerzett a 435 fős képviselőházban.
Ezzel a republikánusok határozhatják meg a kormányfinanszírozást, az adósságplafont és a külföldnek biztosított támogatásokat, így a demokraták nem reménykedhetnek abban, hogy a képviselőházban gátat tudnak szabni Donald Trump elképzeléseinek.
A republikánusok az elnöki szék mellett szűk többséget szereztek a szenátusban is, és már jelezték, hogy maximálisan kihasználják januártól lehetőségeiket.
Az emberekért kell tennünk, és tenni is fogunk
− nyilatkozta a múlt héten a republikánus házelnök, Mike Johnson a Fox Newsnak.
A képviselőházból már három republikánus képviselőt választott ki leendő kormányába, ugyanis korábban Elise Stefanikot az ENSZ-nagyköveti, Michael Waltzot pedig a nemzetbiztonsági tanácsadói posztra. Emellett szerdán a megválasztott elnök közölte, hogy Matt Gaetzet jelöli igazságügy-miniszternek.
A szűk többség ellenére Johnson úgy véli, hogy Donald Trump választása nem befolyásolja a republikánusok képviselőházi előnyét. Ennek ellenére már 2023 januárjában is több körre volt szükség, hogy a korábbi házelnököt, Kevin McCarthyt megválasszák, mert többen nem támogatták. Októberben azonban leváltották, miután a demokraták nyolc republikánus képviselővel együtt megszavazták, hogy eltávolítsák pozíciójából.
Ekkor lett házelnök Mike Johnson, akit szintén megpróbáltak májusban leváltani, de ez a javaslat nem ment akkor át a képviselőházon. A viták ellenére szerdán Mike Johnson ismét zöld utat kapott egy következő ciklusra a képviselőházban, ráadásul Donald Trump is jelezte támogatását.
Kedden a bíróság elhalasztotta a Donald Trump megválasztott amerikai elnök ügyében hozott döntést. Juan M. Merchan bíró november 19-ére odázta el az eljárás lezárását, ugyanis várja az ügyészség állásfoglalását arról, mi a teendő a republikánus jelölt választási győzelmét követően − írta meg az AP News.
Trump ügyvédei és az ügyészség az elmúlt napokban állapodott meg az egyhetes halasztásról, melyet e-mailben juttattak el a bíróságnak. Utóbbi érdekkülönbségre, míg előbbiek a választási győzelemre hivatkoztak. A megválasztott elnök kampányának szóvivője üdvözölte a halasztást, majd közölte, hogy a megválasztott elnök győzelme „teljesen egyértelművé teszi, hogy az amerikaiak azonnali véget akarnak az ügynek”.
Két floridai képviselő van versenyben a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump leendő kormányának külügyminiszteri posztjáért. Marco Rubio lehet az egyik fő jelölt, azonban még nem erősítették meg a hírt. Michael Waltz pedig az új kormány nemzetbiztonsági tanácsadója lehet − írta meg a CBS értesülései alapján a BBC.
A CBS szerint Kristi Noem dél-dakotai kormányzó szintén jelentős szerepet kaphat januártól, és a belbiztonságért felelhet. Donald Trump megválasztása óta sorra nevezi meg jelöltjeit a különböző kormányzati pozíciókra. Emellett a republikánusok átvehetik a szenátus vezetését, de a képviselőházban is előnybe kerültek.
Az egyes pozíciók kiosztásához, így a külügyminiszterihez is a szenátorok jóváhagyása szükséges, de a nemzetbiztonsági tanácsadót az elnök jelöli ki. A mostani jelöltek előtt a megválasztott elnök már kinevezte Susie Wilest kabinetfőnökévé, Tom Homan a bevándorláspolitikáért lesz felelős, míg Elise Stefanik New York-i képviselőnő lehet az Egyesült Államok következő ENSZ-nagykövete.
Marco Rubio tapasztalatai alapján nagy eséllyel lehet az Egyesült Államok következő külügyminisztere. Jelenleg azonban egyeztetések folynak arról, hogy ki tölti be a posztot. A floridai szenátor a hírszerzési bizottság alelnöke, valamint tagja a külügyi bizottságnak. A képviselő ismert keményvonalasságáról, mind Iránnal, mind Kínával szemben kritikus álláspontot képvisel. Ugyan Ukrajnát támogatja, de korábban közölte, hogy az orosz–ukrán háborút le kell zárni.
2016-ban Marco Rubio még Donald Trump ellenfele volt a republikánus elnökjelöltségért folytatott versenyben. Több kérdésben sem értettek egyet akkor, különösen a migrációban, ezért személyeskedésekbe is fordult akkor vitájuk. A konfliktus ellenére a szenátor végül támogatta Trumpot, és mellette kampányolt a 2024-es választások előtt. Szó volt róla, hogy esetleg ő legyen az alelnökjelölt, de végül J. D. Vance kapta a pozíciót.
Kampányában Donald Trump gyakran konkrét részletek nélkül utalt arra a külpolitikai irányvonalra, amelyet követni akar, és amelynek fő sarokkövei a be nem avatkozás és a kereskedelmi protekcionizmus elvein alapulnak. A volt elnök ismételt győzelme a leghangsúlyosabb törésvonalat mutatja Washington valószínű külpolitikai megközelítésében.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök vasárnap este bejelentette, hogy Tom Homan, aki előző kormányában a Bevándorlási és Vámhivatal megbízott igazgatója volt, az ország határaiért felel majd.
Örömmel jelentem be, hogy az ICE korábbi igazgatója és a határellenőrzés megrögzött támogatója, Tom Homan csatlakozik a Trump-kormányzathoz, és a nemzetünk határaiért (»A határcár«) fog felelni, beleértve, de nem kizárólagosan, a déli határt, az északi határt, a tengeri és a légi közlekedés biztonságát
− közölte Donald Trump Truth Social-oldalán.
A megválasztott elnök hozzátette, hogy „senki sem képes jobban felügyelni és ellenőrizni a határainkat”, és hogy Homan „lesz a felelős az illegális migránsok kitoloncolásáért vissza a származási országukba”.
A CNN már vasárnap beszámolt róla, hogy Trump várhatóan Homant bízza meg a szerepkör betöltésével. A bevándorlás a megválasztott amerikai elnök választási kampányának kulcskérdése volt, és már akkor azt ígérte, hogy több millió migránst deportál majd.
Tom Homan CBS-nek adott interjújában azzal érvelt, hogy „a családokat együtt lehet deportálni”, amikor Donald Trump ígéretéről kérdezték, hogy hivatalba lépése után azonnal tömeges deportálásokat hajt végre. Egy célzott erőfeszítés lenne szerinte, bár a pontos tervekről nem tudott beszámolni.
Nem fogunk koncentrációs táborokat építeni. […] Ez nevetséges.
− közölte Homan a CBS-nek.
Donald Trump már júliusban felkérte a Bevándorlási és Vámhivatal igazgatóját, hogy mondjon beszédet a republikánus nemzeti konvención. Már akkor kijelentette, hogy az illegális migránsok „kezdjenek el csomagolni”, illetve az első Trump-kormányban is aktívan felszólalt ebben az ügyben. Sajtótájékoztatókon rendszeresen hangsúlyozta, hogy a papírok nélküli bevándorlóknak „félnie kell”.
Donald Trump megválasztott elnököt a kampány során republikánus kihívói, valamint Kamala Harris demokrata elnökjelölt is azzal vádolta meg, hogy csak azért indult az elnökválasztáson, hogy megússza a lehetséges börtönbüntetését az ellene indított büntetőjogi ügyekben. Ha valóban, ha nem emiatt indult Trump az elnökségért, egy biztos: megválasztott elnökként az ellene indított büntetőjogi eljárásoknak lényegében vége.
Miután Donald Trump 2021. január 20-án elhagyta a Fehér Házat, csak idő kérdése volt, hogy mikor fognak ellene vádat emelni, amiért a 2020-as elnökválasztás eredményét megpróbálta megváltoztatni, ami végül január 6-án a Capitolium ostromával végződött.
Az egykori elnökkel szemben emiatt hivatali idejének lejárta előtt egy héttel elindították a második impeachment eljárást, ami ugyan a felmentésével ért véget, de Mitch McConnell, a szenátus republikánus frakcióvezetője az erről való szavazás előtt a szenátus pódiumán arról beszélt, Trumpnak viselnie kell a jogi és politikai felelősségét a tetteinek.
Mivel a szenátus már akkor vitázott, majd szavazott az ügyről, amikor Trump már nem volt elnök, ezért McConnell amellett érvelt, hogy immáron az igazságszolgáltatás és a választók feladata, hogy megbüntessék ezért a korábbi republikánus elnököt.
Utóbbi ugyanakkor nem történt meg, hiszen a választók nagy többséggel 2024. november 5-én újraválasztották Donald Trumpot,
míg az ellene indított összesen négy büntetőjogi eljárás Trump jogi csapatának a stratégiája miatt csak egy esetben jutott tárgyalásig, ahol 34 vádpontban bűnösnek találták üzleti adatok meghamisítása miatt, a büntetéséről pedig november 26-án fog dönteni a New York-i bíróság. De mi lesz így az elindított eljárásokkal, miután Trumpot újabb négy évre megválasztották?
Donald Trump megválasztott amerikai elnök Arizonában is győzni tudott, így ebben a választási ciklusban minden csatatérállam a republikánusoké lett. Arizonában szombat estére lett csak hivatalos végeredménye a voksolásnak, utolsóként az államok közül. 2020-ban Joe Biden szűk előnnyel tudta megnyerni ezt az államot − írta meg a The Independent.
Az arizonai győzelem híre Nevadát követte, ahol szintén Donald Trump nyert, megszerezve hat elektori szavazatot. Előbbi további 11 voksot hozott neki, amivel így 312-re nőtt az eredménye, Kamala Harris pedig mindössze 226-tal zárta a választást.
A 2024-es amerikai elnökválasztás teljes kampányreklám-költése megközelítette a tizenegy milliárd dollárt (4 billió 180 milliárd forint), derül ki az amerikai politikai reklámok figyelésével foglalkozó AdImpact nevű szervezet szombaton kiadott összegzéséből. Az MTI szemléje szerint Kamala Harris, illetve előtte Joe Biden politikai kampányreklámjainak értéke 880 millió dollár volt, míg Donald Trump teljes elnökválasztási kampánya során ennek kevesebb mint felét, 425 millió dollárt fordítottak hirdetésekre.
Ezenkívül a demokrata párti elnökjelölti kampányra külső szervezetek további 1,8 milliárd dollárt költöttek, míg a republikánus választási hadjáratra 1,4 milliárd dollárt fordítottak a párthoz tartozó külső csoportok. Az elnökválasztással egy időben tartott kongresszusi választáson a felsőház, azaz a szenátus 33 tagjának megválasztását összesen 2,6 milliárd dollár értékű kampányhirdetés kísérte, amiből 1,4 milliárd dollárt a demokrata, míg 1,2 milliárdot a republikánus jelöltekre költötték a pártok, illetve kapcsolódó szervezetek.
A legdrágább szenátusi verseny Ohio állam szenátori pozíciójáért zajlott, ami 538 millió dollárba került,
és a republikánus jelölt, Bernie Moreno győzelmét hozta a 6 éven keresztül hivatalban lévő demokrata Sherod Brownnal szemben.
A Kongresszus alsóháza, a Képviselőház 435 tagjának megválasztása érdekében a két párt színeiben induló jelöltek összesen 1,7 milliárd dollárnyi reklámot tettek közzé, amiből 940 millió dollár a Demokrata Párt és szervezetei, míg 760 millió a Republikánus Párt, vagy pártokhoz közel álló külső szervezetek kasszáját terhelte.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök a kampánya során Amerikát úgy festette le, hogy az hanyatlik, szövetségesei és más országok kifosztják, emiatt amit szerinte Joe Biden és Kamala Harris tönkretett, azt majd ő megjavítja. A kampányban többször is beszélt arról, hogy megválasztása esetén mik lesznek elnökségének első napjaiban a prioritások, többek között a bevándorlás, a külkereskedelem vagy a külpolitika kapcsán. Trump 2017-hez képest ráadásul jóval felkészültebben és tapasztalattal tér vissza a Fehér Házba, ami segítheti abban, hogy e terveit meg is valósítsa.
November 5-én ért véget az amerikai elnökválasztás, ahol a vártakhoz képest egyáltalán nem volt szoros a verseny a megválasztott Donald Trump és Kamala Harris között. Trump ugyanis a hét csatatérállamból immáron biztosan megnyert hatot, ahogy az utolsó, jelenleg még ki nem hirdetett Arizonában is vezet.
Emellett Trump országosan is több szavazatot kapott, mint Harris, ami karrierje során eddig még egyszer sem történt meg – a 2016-os győzelme során is Hillary Clinton több szavazatot kapott, ahogy 2020-ban Joe Biden is.
Trump így 2025. január 20-án visszatér a Fehér Házba, ugyanakkor második ciklusa több okból kifolyólag is más lesz, mint az első volt.
A választások előtti végső hajrában Kamala Harris kampánycsapata – a tanácsadói és szövetségesei szerint a jelölt személyes kérésére – azt a taktikát alkalmazta, hogy a gyűléseken lejátszották Donald Trump legmegosztóbb megjegyzéseit, rámutatva a kanyargós, rasszista és néha erőszakos retorikájára.
A Politico című magazin amerikai kiadásának kaliforniai vezetője, Christopher Cadelago szerint Kamala Harris komoly adóssággal zárta elnökválasztási kampányát – számolt be róla a Newsweek.
Kamala Harris egyértelműen elvesztette az amerikai választásokat, de karrierje még gyors fordulatot vehet, ugyanis egyes hírek szerint Joe Biden elnök hivatali idejének utolsó heteiben egy életre szóló állással kínálhatja meg alelnökét: ő lehet az amerikai Legfelsőbb Bíróság bírája – tudta meg a Bild.
Az egyetlen feltétel mindössze annyi, hogy a jelenlegi bírónak, Sonia Sotomayornak önként le kellene mondania posztjáról. A CNN szakértőjeként dolgozó Bakari Sellers ügyvéd Harrist tartja Sotomayor lehetséges utódjának. A 70 éves bírót 2009-ben Barack Obama jelölte, ám cukorbetegsége és kora miatt folyamatosan nyomás alatt van.
A Newsweek beszámolója szerint máris voltak Sotomayor lemondását követelő felhívások. A Politico szerint már tárgyalnak is erről a lehetőségről
– mondta Sellers. Sotomayor lemondása azonban nem az egyetlen dolog, ami ahhoz kell, hogy az ügyvéd és volt ügyész Harris bekerüljön a Legfelsőbb Bíróságra. Bidennek kellene Harrist jelölnie, és a szenátusnak kellene megerősítenie, hiszen jelenleg a demokratáknak még többségük van – ám Trump beiktatása után ez megváltozik. Ha Sotomayor azután mondana le, miután Trump elfoglalja a Fehér Házat, a helye valószínűleg egy konzervatív bíróhoz kerül.
A megválasztott amerikai elnök máris megkezdte váratlan húzásainak sorát. Bejelentette, hogy eddigi kampányfőnöke, Susan Summerall Wiles lesz a leendő fehér házi kabinetfőnök. A lépés egyébként történelminek számít, mert eddig soha egyetlen elnök sem bízta hölgyre a fehér házi csapat irányítását. Nagyon sokféle kormányzati pozícióba került már nő az utóbbi években, Kamala Harris volt az első női alelnök az országban. A szövetségi kormányzat gyakorlatilag valamennyi posztját töltötte már be nő, beleértve például vezető bírói pozíciókat vagy éppen a házelnöki posztot.
Donald Trump eddigi kampányfőnökét, Susan Summerall Wilest nevezte meg leendő fehér házi kabinetfőnökeként csütörtökön. A kedden ismét elnökké választott republikánus politikus ezzel hivatalosan is bejelentette adminisztrációjának első tagját.
Susan Wiles segítségemre volt, hogy elérjem az amerikai történelem egyik legnagyobb politikai győzelmét, és központi szerepet játszott a 2016-os és 2020-as sikeres kampányokban is
– idézi az MTI a Donald Trump kampánystábja által kiadott közleményt.
Bár sok európai állam- és kormányfő gratulált az új amerikai elnöknek, és így tett például Orbán Viktor is, szerda estefelé már égtek a telefonvonalak a nagy európai fővárosokban, sőt a német védelmi miniszter, Boris Pistorius váratlanul Párizsba repült, hogy egyeztessen francia kollégájával, Sébastien Lecornu-vel. A téma pedig egyértelmúen az volt, hogy Trump elnöksége milyen következményekkel jár a kontinens biztonságára nézve.
Trump már első elnöksége idején is gyakran vádolta az európai országokat azzal, hogy az Egyesült Államok katonai ereje mögé bújva nem költöttek eleget a védelemre (különösen Németországot kritizálta e téren). Továbbá az év elején beszélt arról is, hogy nem védi meg Oroszországtól azokat a NATO-szövetségeseket, akik nem költenek eleget a védelmi célokra, ami komoly visszhangot váltott ki. Azt is többször emlegette kampányában, hogy mérsékelni kell az Ukrajna katonai támogatására küldött forrásokat.
Joe Biden is beszédet mondott Donald Trump választási győzelmét követően. Az Egyesült Államok leköszönő elnöke korábban már kiadott egy írásbeli nyilatkozatot, de ez az első alkalom, hogy személyesen szólal meg a választással kapcsolatban – írja a Sky News.
Megtörtént az első telefonbeszélgetés Orbán Viktor és Donald Trump között, miután hivatalosan is megerősítést nyert a hír, hogy ismét a republikánus politikus foglalhatja el az elnöki széket az Egyesült Államokban.
Mar-a-Lago hívja Budapestet! Megvolt a választások utáni első telefonbeszélgetésünk Trump elnökkel. Nagy terveink vannak!
− írta közösségi oldalán Orbán Viktor miniszterelnök, aki azt nem árulta el, hogy milyen témákat érintettek az amerikai választások győztesével.
Azt azonban sejteni lehet, hogy a gratuláció után az egyik fő téma az ukrajnai háború lehetett, ugyanis Orbán Viktor az utóbbi hónapokban többször is úgy nyilatkozott, szerinte a békét Donald Trump tudja elhozni Európába. Ezt pedig Trump is többször hangsúlyozta beszédeiben, többek között azt ígérve, elnökké választása esetén egy nap alatt lezárja az Oroszország és Ukrajna között több mint másfél éve zajló háborút.
Donald Trump nemcsak győzött, hanem tarolt is az idei elnökválasztáson. Trump győzelme alapvetően a gazdaság helyzetére, az ő arra adott ígéretére, valamint a Demokrata Párt belső problémáira vezethető vissza. Azonban a megválasztott republikánus elnöknek a megszerzett nagy felhatalmazás nagy felelősséggel és lehetőségekkel jár – kérdés, tud-e ezekkel élni. 4+1 pontban elemezzük ki, mi vezetett Donald Trump győzelméhez, és mi jöhet ezután.
November 5-én ért véget az amerikai elnökválasztás, ahol Donald Trump republikánus elnökjelölt győzött – ezzel Grover Cleveland után ő lett az első olyan elnök, akinek két ciklusa nem egymást követi.
Trump győzelme ráadásul hatalmas: a hét csatatérállamból legalább négyet megnyert, és a jelenleg még nem eldöntött három államban is vezet – ha nem is nyeri meg őket, 2020-hoz képest így is sokat javított mindhárom államban.
4+1 pontban elemezzük ki, mi is történt az Egyesült Államokban november 5-én.
Először mondott beszédet Kamala Harris az elvesztett elnökválasztás után. A demokrata párti alelnök az eredeti tervek szerint még szerdán felszólalt volna pártja eredményváróján, ahol azt várták tőle, hogy elismeri a vereségét. Harris azonban nem jelent meg az eseményen, és semmilyen hivatalos közleményt nem adott ki. Szerdán végül telefonon gratulált Donald Trumpnak, pár órával később pedig a nyilvánosság elé állt.
Donald Trump stábja a republikánus elnökjelölt győzelme után jelezte, elvárják Kamala Harristől, hogy felhívja riválisát és elismerje vereségét. Harris végül telefonon gratulált Trumpnak, beszélgetésük során a békés hatalomátadás fontosságáról beszélt, valamint hangsúlyozta azt is, hogy minden amerikai polgár elnökének kell lennie.
A neheze azonban még hátra volt, hiszen a demokraták elnökjelöltjének hívei és a sajtó elé is ki kellett állnia, hogy a vereség okairól és a folytatásról beszéljen.
Rovataink a Facebookon