Korai még Clintonnét temetni

A rituális öngyilkosság legelterjedtebb módja a politikai újságírók körében a jóslás, és most, hogy már csak két hónap van hátra az első igazán komoly megmérettetésig, a floridai előválasztásig, úgy érzem, eljött az idő. A csodálatos Pollster blog részletes mérései ugyanis lehetőséget adnak némi trendelemzésre. (Ezúton is köszönjük a linket, Anr!)

Kezdjük a republikánusokkal, mert náluk azért izgalmasabb a verseny. Azt, hogy Karl Rove zseni, már megírtuk. Hogy mekkora, az meg jól látszik az iowai, a New Hampshire-i; a dél-karolinai és a floridai közvélemény-kutatások eredményeiből. Rove, ugye, azzal nyerte meg Bushnak a 2004-es választást, hogy a centrista politizálás helyett mélyen alányúlt a magát morális többségnek nevező fundamentalistakeresztény-szélsőjobbnak, ezzel 9,5 millió új szavazót szerzett főnökének. Idén sem ajánl mást azoknak, akik le akarják győzni Hillaryt.

És az adatok szerint igaza van. Bár az országos felmérésekben még mindig Rudy Giuliani a sztár, az elsőként szavazó Iowában és New Hampshire-ben egy istenfélő ember, Mitt Romney vezet. Romney-t pedig a jelen állás szerint Iowában csak Mike Huckabee tiszteletes tudja megszorongatni. A Huck ráadásul mindenhol feljövőben van, és azért azt lássuk be, hogy a Huck baptista, Romney meg mormon, ami azért nem egy főnyeremény a morális többségnél.

Persze korai lenne még eltemetni Giulianit. Nevadában brutálisan erős, ráadásul elszakadóban van Romneytól. De Nevada nem az a tipikus republikánus állam, a szabad szellem szárnyalását a legjobban Ron Paul meredeken felfelé tartó piros grafikonja mutatja. Paul New Hampshire-ben is mutat némi izmot, és ha bejön a nagy dobás, akkor a republikánus előválasztás átalakulhat azzá, aminek lennie kéne. Nyilt, brutális leszámolássá a konzervatívok és a libertariánusok között.

Ami biztos, hogy Fred Thompson akár már most abbahagyhatná a kampányt, minden felmérésben zuhanórepülésben van. Ahogy John McCain is csak a szokásos formáját hozta, amint tétje lett a dolgoknak, szépen alámerült a tíz százalékos határig. Hunter S. Thompson megfigyelése volt az 1972-es Nixon megválasztásával végződő kampányban, hogy az amerikaiaknak nem fekszenek azok a jelöltek, akik következetesen igazat beszélnek.

Giuliani sorsa pedig azon múlik, hogy Floridában elég lesz-e az, hogy addig csak Nevadában nyer. Egy floridai győzelem mindenképpen kéne ahhoz, hogy a február 5-i szuperkedden (amikor 22 államban előválasztanak) még esélye legyen. Most még Kaliforniában és New Yorkban is magabiztosan vezet, de egy floridai bukás trendfordító lenne.

A demokratáknál meg az van, hogy írhatunk akármennyit Hillary Clinton gyengélkedéséről, ha mélyére nézünk az adatoknak, el kell ismernünk, csak valami nem várt természetfeletti jelenség akadályozhatja meg a jelölés besöprésében. A Pollster szerint ráadásul még Iowában is vezet, ahol más mérések már Barack Obama előnyét mutatták. A trendekre ugyanakkor oda kell figyelnie, az legalábbis korrelációnak tűnik, hogy annál jobban vezet, minél távolibb az előválasztás időpontja. Iowában hibahatáron belül, New Hampshire-ben több mint 16 százalékkal, Nevadában 24 százalékkal, Dél-Karolinában és Floridában 26,6 százalékkal. Azaz, nála nagyobbat senki sem bukhat egy iowai vereséggel.

Ja, és a tippek: Iowában a Huck és Obama; New Hampshire-ben Romney és (vereséget érően szűken) Clinton, Ron Paul pedig befeszíti az izmait; Nevadában Giuliani (szorosan a Huck előtt) és pár szavazattal Obama, Ron Paul pedig bejön harmadiknak a republikánusoknál. Dél-Karolinára és Floridára meg mégsem merek tippelni.