Hősök egymás közt: Giuliani bármit megtesz McCainért

Elképesztő történet Rudy Giulianié. Tavaly ősszel még ő volt az egyértelmű esélyes arra, hogy a Republikánus Párt jelöltje legyen az elnökválasztáson, de szívós munkával sikerült legyalulnia az országos közvélemény-kutatásokban mutatkozó előnyét. Végül mindent egy lapra tett fel, Floridára, ahol - végül már nem meglepő módon - kudarcot vallott, s minden bizonnyal csak azért nem jelentette be azonnal, hogy kiszáll a versenyből, hogy a lehető legtöbb hasznot hajthassa majd barátjának, John McCainnek.

A hivatalos bejelentésre végül helyi idő szerint szerdán délután, a republikánus jelöltek vitája előtt került sor a kaliforniai Simi Valley-ben, a Ronald Reagan Elnöki Könyvtárban. Giuliani a várakozásoknak megfelelően teljes mellszélességgel McCain mögé állt, akit hősnek nevezett, s kijelentette róla, hogy rendelkezik mindazon tulajdonságokkal, amelyekre egy elnöknek szüksége van. Giuliani elmondta: úgy és olyan mértékben vesz majd rész a kampányban, ahogyan azt McCain igényli.

McCain ugyancsak nemzeti hősként definiálta Giulianit, arra a kérdésre pedig, hogy vajon akkor felkéri-e alelnök-jelöltnek a volt New York-i polgármestert, azt felelte: elég nagy egója van, de nem akkora, hogy a jelölés elnyerése előtt elkezdene alelnököt válogatni.

A floridai előválasztás (Giuliani harmadik lett, csúnyán lemaradva McCain és Romney mögött) napja óta is elemzések százai láttak napvilágot a mit-rontott-el-Giuliani témában. Visszatekintve egyértelmű, hogy súlyos mellényúlás volt a kampánystratégia: papíron lehetett jó ötlet, hogy a korai államokat gyakorlatilag elpasszolják, hogy aztán Floridával kezdve a nagy államokra koncentráljanak, de a valóságban ezzel egyszerűen elvették a reflektorfényt, az ingyen médiát a jelöltről, miközben másokhoz pártolt a mágikus momentum, a lendület. (Az is igaz persze, hogy ez a stratégia, úgy tűnik, valójában egyáltalán nem volt olyan tudatos, mint ahogy azt a kampány emberei a sajtóban beállítani igyekeztek: amikor látszott, hogy Giuliani vacakul áll New Hampshire-ben, egyszerűen leléptek az államból, pedig eredetileg ott versenyezni akartak.) Minden jel arra vall, hogy rossz volt a médiavásárlási stratégia is, rengeteg pénzt költöttek feleslegesnek izonyuló levélkampányokra, s a vége felé pénzszűkébe kerültek. Nyilvánvalóan rosszul jöttek a jelölt botrányos, vagy akként tálalható viselt dolgairól szóló híradások, ahogyan az is, hogy a kampányban furcsán visszafogottan viselkedett. Egyes elemzők szerint egyszerűen arról van szó: minél inkább megismerték a republikánus szavazók Giulianit, annál kevésbé látták a maguk számára megfelelő jelöltnek.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!