Kisebb pofonok komolyabb sérülések nélkül

Minden bizonnyal a kampány utolsó Clinton-Obama vitája zajlott kedd este az ohiói Clevelandben. Minden bizonnyal, hiszen Clintonnak ahhoz, hogy megőrizze esélyét a végső győzelemre, megsemmisítő csapást kellett volna mérnie Obamára.

Ehez képest a kommentárok szerint, boxhasonlattal élve, csupán kesztyűzés zajlott. Elcsattant egy-két pofon az egészségbiztosítás ügyében, ezeket inkább Clinton osztotta. Irak ügyében Obama vitt be egy-két találatot. Clinton Obama pakisztáni elszólását felemlegetve bizonygathatta saját vezetői rátermettségét, cserébe Obama az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Szövetség (a NAFTA) ügyében vághatott vissza Clintonnak, aki most vitatja a férje által aláírt megállapodás helyességét.

A vitának két döntő momentuma volt. Az első eléggé az elején volt, amikor Clinton, akinek erősnek kellett volna látszania, a média Obama-pártisága miatt kezdett panaszkodni, meg azért, hogy mindig ő kapja az első kérdést. Ettől nem tűnt erősebbnek.

A másik döntő pillanat meg igazából egy kihagyott esély volt. A vita vége felé felmerült Louis Farrakhan, az Iszlám Nemzet nevű szervezet nyiltan antiszemita, fekete rasszista vezetőjének a neve, aki Obama templomi gyülekezetének lelkészétől életműdíjat kapott. Clinton ügyesen sarokba szorította Obamát, mondván amikor 2000-ben egy rasszista csoport az ő szenátusi kampányát akarta támogatni, nyilvánosan elhatárolódott. Aztán hagyta, hogy Obama kisasszézzon a kérdés elől.

Azaz, a vita végül döntetlennel zárult, ez pedig kevés az amúgy is jobb vitázónak tartott Clintonnak. A felmérések szerint Texasban már Obama vezet, Ohióban tovább szükült Clinton előnye. Márpedig az életben maradáshoz mindkét államban magabiztos győzelmet kellene aratnia alig egy hét múlva, március 4-én.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!