Clinton alelnökjelöltségéről vitáznak

Az elmúlt napokban elindultak a találgatások Hillary Clinton esetleges alelnökjelöltségéről, miután a keddi indianai és észak-karolinai előválasztások eredményei a demokrata elnökjelölti versenyben egyébként is vezető Barack Obamának kedveztek. Többen örülnének egy ilyen felállásnak, és úgy gondolják, hogy Clinton éppen azért maradt még versenyben, hogy megkerülhetetlen legyen a posztra, mások szerint viszont a két rivális összefogásával leginkább csak az elutasítottságuk adódna össze. A poszt végén található szavazásban most az Index olvasói is véleményt nyilváníthatnak a kérdésben.

A kérdést először az ABC televízió egyik műsorában Washingtonból bejelentkező George Stephanopoulos dobta be, amikor elmondta, hogy a Clinton stáb számára különböző feladási stratégiák jöhetnek szóba, amelyek közül az egyik az Obama által adott esetben felajánlott alelnökjelöltség elfogadása. Stephanopoulos szerint néhány Clinton-közeli ember számol ezzel a lehetőséggel, és hozzátette, hogy meglátása szerint egy megfelelő módon felajánlott alelnökjelöltséget Hillary sem feltétlenül utasíthatna vissza. Így gondolja a CNN elemzője, Jack Cafferty is, aki blogjában emlékeztetett rá, hogy számos demokrata szurkol az általuk álomcsapatnak tartott párosításért, amiért egy „Szavazz mindkettőre” néven működő csoport például külön lobbizik is.

A Guardian brit napilap pedig Obama egyes kijelentései miatt lát lehetőséget a közös indulásra. Az illinois-i szenátor ugyanis a CNN The Situation Room nevű politikai elemző műsorát vezető Wolf Blitzernek azt mondta egy interjúban, hogy Hillary alkalmas lenne a feladatra, és bárki az egyik lehetséges alelnökjelöltjeként számolna vele. Részben erre alapozva a Guardian úgy véli, hogy Clinton azért folytatja az egyre kilátástalanabb versenyt, hogy minél jobb alkupozíciót harcoljon ki akár az alelnökség elnyeréséhez.

A felvetésekre reagálva a Clinton kampánystáb jelezte, hogy nem tárgyalt a kérdésben Obama embereivel, Howard Wolfson kommunikációs igazgató pedig azt is elmondta, hogy tudomása szerint Hillaryt nem érdekli az alelnökjelöltség. Egyébként pedig mindkét kampánycsapat kijelentette, hogy egyelőre a hátralévő hat előválasztásra koncentrálnak, addig nem foglalkoznak komolyabban a kérdéssel.

Nancy Pelosi házelnök ugyanakkor korábban legalább háromszor jelentette ki, hogy nincs esélye a közös indulásnak, és csütörtökön a Bloomberg televízió egyik műsorában az Obamát támogató Ted Kennedy sem lelkesedett túlzottan az ötletért. „Nem hiszem, hogy ez lehetséges” - mondta Hillary alelnökjelöltségéről, majd hozzátette, hogy szerinte Obamának olyan alelnökjelöltet kellene választania, aki jobban összhangban van az elképzeléseivel. Később azért a szóvivőjén keresztül jelezte, hogy nem általában vitatja Hillary alkalmasságát az alelnökségre, hanem a jelenlegi helyzetben nem lát rá sok esélyt.

Szombaton aztán Robert Novak, a Real Clear Politics-on megjelent írásában Obamához közel álló forrásokra hivatkozva kijelentette, hogy Michelle Obama miatt szinte kizárt, hogy az illinois-i szenátor felajánlja az alelnökjelöltséget Clintonnak. A források szerint ugyanis Obama felesége ki nem állhatja az egykori first ladyt, akit már többször nyilvánosan is kritizált. Obama ugyanakkor csak legyintett a feltételezésekre, és viccesen hozzátette, hogy a felesége nem beszél rendszeresen Novakkal. Robert Gibbs kommunikációs igazgató ennél élesebben fogalmazott, amikor javasolta, hogy tegyék el a cikket vécépapír hiány esetére.

A téma aktualitását látva a Politico két cikkében megszólaltatott demokrata és republikánus stratégákat és összeszedett 5-5 érvet, amiért Obamának adott esetben fel kellene ajánlania az alelnökjelöltséget, Hillarynek pedig el kellene azt fogadnia. Ezekből is ismertetünk most néhányat, de érdemes elolvasni a teljes írásokat is, ellene, mellette.

A republikánus elemzők szerint a közös indulás leginkább a republikánusoknak kedvezne, mivel az Obamát és Clintont ellenzők szavazatai is összeadódnának. Egy demokrata stratéga pedig úgy látja, hogy Hillary nem feltétlenül tudná szállítani az előválasztásokon megnyert szavazói csoportokat, míg felemlegetésével sok republikánus szavazót bármikor mozgósítani lehet. Az ellenérvek közé tartozik továbbá, hogy Clinton bevonása könnyen alááshatná Obama változást és megújulást hirdető politikáját, ráadásul még egy esetleges közös győzelem gondolata sem lenne feltétlenül megnyugtató az illinois-i szenátor számára, hiszen kérdéses, hogy mennyire tekinthető Hillary Bill Clintonnal együtt könnyen kezelhető szövetségesnek. Hillary pedig a nem sok előrelépést jelentő, alárendelt szerep helyett például a demokraták szenátusi vezetője vagy New York-i kormányzó lehet, de a Politico szerint még a 2012-es, sőt, 2016-os elnökjelöltségének gondolata sem elképzelhetetlen.

A rengeteg hátrány mellett szólnak azért érvek az Obama-Clinton párosítás mellett is. Van olyan demokrata elemző, aki szerint a közös indulás bejelentése után egy héttel már 10-15 ponttal vernék McCaint a felmérésekben, és a pártegység helyreállítása sem jelentene különösebb gondot. Emellett a demokraták két legsikeresebb pénzgyűjtője egyesülne, akik szervezetileg is messze McCain előtt járnának. Obamának Clinton nélkül szinte biztosan több időt, pénzt és energiát kell fordítania a kékgalléros szavazók, a nők vagy éppen a latinók megszólítására, míg a másik esetben ezeket a választói csoportokat rábízhatná Hillaryre és Billre, ő pedig foglalkozhatna például a függetlenekkel és az áttéríthető republikánusokkal. Az általa nem igazán kedvelt Clinton felkérése egyben jelzésértékű is lenne, hogy Obama valóban komolyan gondolja az ország egyesítését, és kész kompromisszumokat kötni a fontosabb cél érdekében.

A teljesség igénye nélkül felsorakoztatott néhány érv után itt az idő, hogy az Index olvasói is véleményt nyilvánítsanak az alelnökjelöltség kérdésében. Bár jelenleg a vita alapvetően Hillary Clinton alelnökjelöltségéről szól, a lenti szavazásban lehetőséget biztosítunk azoknak is, akik szerint az Obama-Clinton párosítás ugyan nyerő, csak éppen fordított felállásban.