Obama utolsó hátrányát is ledolgozta

A demokrata elnökjelöltség elnyeréséhez nagyon közel kerülő és már a novemberi elnökválasztásra koncentráló Barack Obama az elmúlt napokban utolsó hátrányát is ledolgozta, amikor nemcsak az előválasztásokon elnyerhető kötött küldöttek, de már a szuperdelegáltak között is megelőzte Hillary Clintont. A támogatásukat bejelentő szuperdelegáltak számolásához nem létezik hivatalos lista, de az előző keddi indianai és észak-karolinai előválasztások után csaknem harminc szuperdelegált állt Obama mellé, aki így az összes médiaorgánumnál átvette a vezetést. (AP, CNN)

A demokrata kongresszusi képviselőkből, szenátorokból, kormányzókból és a pártvezetésből álló csaknem 800 szuperdelegált szerepe a február 5-i szuperkeddet követően került igazán előtérbe, amikor kiderült, hogy sem Obama, sem Clinton nem tudja majd az előválasztásokon elnyerhető kötött delegáltak segítségével megszerezni a jelöltséghez szükséges 2025 delegáltat (az augusztusi konvencióról egyelőre kizárt Florida és Michigan beszámításával 2209 delegáltat).

Clinton kezdetben nagy előnnyel vezetett a szuperdelegáltak között, mivel sokan már a jelöltségének bejelentésekor kiálltak mögötte 2007-ben. Ugyan Obama mellett is többen felsorakoztak, de az előválasztási időszakot Hillary a szuperdelegáltak között még több mint száz fős előnnyel kezdte. Az illinois-i szenátor azonban az iowai győzelmét követően fokozatosan dolgozta le a hátrányát, az utóbbi néhány hétben pedig már napi 2-4 szuperdelegált támogatását szerezte meg. Obama leginkább a még el nem kötelezett szuperdelegáltak között tarolt, de a győzelmek hatására Clinton korábbi támogatói közül is többen átpártoltak hozzá. „Senki sem akar utolsónak maradni” - magyarázta az utóbbi napokban felgyorsult szuperdelegált áramlást Obama felé Jennifer Duffy, a Cook Political Report szerkesztője. A Bloombergen idézett elemző szerint az egyre csak szivárgó szuperdelegáltakat idővel tömegesen követhetik még el nem kötelezett társaik. Az eddigi folyamat jól látható a Democratic Convention Watch lenti grafikonján, amelyre kattintva név szerint is megnézheti bárki a valamelyik jelöltet már támogató szuperdelegáltakat.

Korábban a demokrata pártelnök Howard Dean kijelentette, hogy július 1-ig döntést vár a még el nem kötelezett 250 szuperdelegálttól. A tartózkodók közül nagyon sokan ugyanakkor várhatóan legkésőbb a június 3-án utolsóként sorra kerülő montanai és dél-dakotai előválasztások eredményének ismeretében kiállnak majd valamelyik jelölt mellett. Az eddigi trendek figyelembe vételével többségük valószínűleg Obamát választja majd, ezzel az illinois-i szenátor elméletben megszerezheti a konvención szükséges 2025 (illetve 2209) küldött támogatását. Obamának jelenleg összesen 1885, Clintonnak 1717 delegáltja van.

Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a szuperdelegáltak bármikor megváltoztathatják a véleményüket, és pontosan ezzel számol a demokrata jelöltségtől jelenleg elég messze álló Hillary Clinton is. Az egykori first lady egyelőre próbálja megakadályozni a korábban őt választók elpártolását. „Annak ellenére, amit egyesek a médiában állítanak, a versenynek még nincs vége” - telefonálta körbe a hétvégén az AFP szerint a szuperdelegáltjait. Clinton emellett folyamatosan azzal érvel, hogy megválaszthatóbb és erősebb jelölt, mint Obama, ezért a jelöltséget augusztus végén eldöntő szuperdelegáltaknak őt kellene választaniuk. Hogy milyen sikerrel, az a következő hetekben/hónapokban, de legkésőbb augusztus végén Denverben kiderül (Akiraly elemzése a demokraták esélyeiről).

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!