Élnek, mint Marci Hevesen
Ha a választási kampányokra és a politikai elemzőkre hallgatnánk, azt hihetnénk, az amerikaiak teljesen ki vannak bukva. Változást akarnak, gyűlölik az elnöküket, a kongresszust már le se köpnék. De vajon tényleg dühösek? Ezt kérdezte a Wall Street Journalban megjelent publicisztikájában Arthur C. Brooks is, aki jövőre a konzervatív American Enterprise Intézet igazgatója lesz.
A cikkben Books a Gallup 2008-as hangulatjelentést a clintoni békeévek legderüsebbjében, 1996-ban készült hasonló felméréssel vetette össze. Míg idén az amerikaiak 54 százaléka egyáltalán nem dühös, az átlag pedig csupán 1,17 napot dühöng egy héten, a gazdasági prosperitás egyik csúcsévében, 96-ban csak 38 százalék nem dühöngött, az átlag pedig másfél napot. Valójában 2008-ban egy kivételével minden megkérdezett csoport nyugodtabb volt, mint1996-ban.
A kivételt a magukat nagyon liberálisnak, azaz európai fogalmakkal erősen baloldalinak jellemzők dühösebbek, "hiszen ők minden nap a Bush-kormányzat rombolására ébrednek", írja Brooks. Pedig amúgy a balosok az átlagnál gyakrabban nagyon boldogok saját életükkel kapcsolatban.
A baloldal szerint aki nincs felháborodva, az nem elég tájékozott, az amerikaiak többsége pedig jámboran belenyugszik sorsa romlásába. Brooks azonban azt is felveti, hogy - elismerve a létező problémákat - az amerikaiak többsége egyszerűen még mindig elég jól él. Hiszen a munkanélküliség a válságban is 6 százalék, jóval alatta akár a kanadai, akár az európai uniós szintnek, hogy csak egy példát emeljünk ki. Remek cikk, ajánljuk.
Rovataink a Facebookon