Obama bukdácsol

A következő napok kulcsfontosságúak lehetnek a demokrata elnökjelölt Barack Obama számára, akinek a legújabb felmérések szerint nem használt, hanem némileg még ártott is a delaware-i Joe Biden kiválasztása alelnökjelöltnek. Emellett a denveri konvenció első, unalmasabb napja sem hozott áttörést a demokratáknak. Kedden azonban Hillary Clinton teljes mellszélességgel beállt Obama mögé, amivel sokat javíthat az illinois-i szenátor helyzetén, akinek egyébként nem jelentős visszaesését a pollok alapján részben az egykori first lady csalódott szavazói okozták.

A Gallup Biden bejelentése után, augusztus 23-25. között készített polljában a republikánus elnökjelölt John McCain statisztikai hibahatáron belül átvette a vezetést, a regisztrált szavazók 46 százaléka őt választaná, míg 44 százalékuk Obama mellett döntene. Obama a Rasmussen napi méréseiben is 2-3 ponttal visszaesett, és már 47-46 arányban McCain került előnybe. A vasárnap készített CNN/Opinion Research Corporation pollja szerint teljesen kiegyenlített az állás, 47-47 százalékot mértek mindkét jelöltnél, míg a legutóbbi - igaz, július végén készített - mérésükben még 51-44-re Obama vezetett.

A Rasmussen és a CNN elemzői egyaránt a végletekig elszánt Hillary-fanatikusokat sejtik a kedvezőtlen változás hátterében, közülük sokan ugyanis még mindig azt gondolják, hogy az egykori first lady lett volna a legmegfelelőbb alelnökjelöltnek. A CNN felmérésében megkérdezett választók 54 százaléka kitűnő választásnak tartotta Bident, és a regisztrált demokraták kétharmada örült neki. Csak Clinton támogatóit vizsgálva ugyanakkor 59 százalékra esett vissza a lelkesedők aránya. A hírtelevízió egyik vezető elemzője, Keating Holland szerint ugyan Biden széleskörű elismerésnek örvend, de „mégsem Hillary Clinton, és ez már elég lehet, hogy támogatóinak egy része elforduljon a demokrata párttól. Legalábbis egyelőre.”

A McCain kampány egyik belső jelentése akár 15 százalékos Obama-lökettel is számolt az alelnökjelölt bejelentése és a demokrata konvenció előtt, mivel szerintük a történelmi kontextus párhuzamba állítható 1992-vel, amikor Bill Clinton 16 pontot erősödött a konvenció alatt. Obama ettől egyelőre messze áll, de nem is feltétlenül kell ilyen mértékű erősödést várni tőle. A Gallup ehhez kapcsolódóan megvizsgálta, hogy a korábbi választásokon mekkora hasznot hoztak az alelnökjelöltek és a konvenciók.

A második ember bejelentése nem esett mindig ennyire közel a konvencióhoz, de egyszer sem jelentett igazán nagy áttörést. 2004-ben John Kerry négy pontot erősödött John Edwards kiválasztásával, négy évvel korábban Al Gore-nak öt pontot hozott Joe Lieberman, míg George W. Bush három százalékot nyert Dick Cheneyvel. A leginkább 1996-ban Bob Dole-nak segített a pollokban alelnökjelöltje, de a kilenc pontot jelentő Jack Kemp sem volt elég Bill Clinton ellen.

A jelöltállító gyűlések viszont esetenként az egész versenyt a feje tetejére állították, bár átlagosan 5 pontot hozott a több napon át tartó intenzív figyelem. A republikánusoknak jellemzően éppen ennyivel nőtt a támogatottsága, egyedül Reagan és George W. Bush kapott első indulásakor nyolc pontos lökést a jelöltállító gyűlést követően. A demokratáknál sokkal hullámzóbb eredmények születtek: Al Gore és Jimmy Carter támogatása csaknem 8-10 százalékkal is megugrott, míg Bill Clinton 1992-ben rekordot jelentő 16 ponttal elhúzott.

Négy éve azonban a korábbi választásokkal ellentétben egyik oldalon sem hozott sok szavazatot a konvenció. A demokrata John Kerrynek ráadásul az 1964 óta vizsgált összes jelölt közül egyedüliként még csökkent is egy ponttal a támogatása a konvenciót követően, míg George Bush is csak két pontot nyert 2004-ben. A Gallup szerint idén könnyen megismétlődhet a legutóbbi forgatókönyv, mivel a választókat 2004-hez hasonlóan most is már a konvenció előtt feltüzelték, míg régebben sok szavazó csak a gyűlések alatt választotta ki jelöltjét.

Az első unalmasabb nap után azért kedden úgy tűnt, hogy a demokraták kezdenek belejönni, szerdán Bill Clinton és Joe Biden fokozhatják a hangulatot, hogy csütörtök este aztán Obama beszédével elérjenek a csúcspontra. Az illinois-i szenátor erősödését ugyanakkor az is veszélyezteti, hogy McCain közvetlenül a demokraták gyűlése után, augusztus 29-én jelenti be saját alelnökjelöltjét, amit már Al Gore is eljátszott 2000-ben Bushsal szemben.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!