Obama lebeszélte volna az irakiakat az amerikai csapatkivonásról
További Fehér ház cikkek
- Donald Trump szerint Washingtonból irányítják az ellene folytatott büntető hadjáratot
- Donald Trumpnak saját elvbarátai vittek be egy gyomrost, ami a győzelmébe is kerülhet
- Donald Trump olyan „alkut” ígért az abortuszról, amely mindenkinek tetszeni fog
- Hatalmas bajban az elnök, de a kihívója sem örülhet annyira
- Barack Obama és Bill Clinton is segítette Joe Biden kampányát
Bár Barack Obama, a demokraták elnökjelöltje kampánya egyik fő témájául az Irakban állomásozó amerikai csapatok kivonását tette, iraki látogatásán megpróbálta rávenni az iraki kormányt az amerikai csapatok kivonását szabályozó keretszerződés aláírásának elhalasztására, írja a New York Post. A bulvárlap iráni származású konzervatív publicistája, Amir Taheri Hosjar Zebari iraki külügyminisztert idézte, aki szerint Obama arra próbálta rávenni Nuri al-Maliki iraki kormányfőt, hogy ne írjon alá a csapatkivonások menetrendjét is tartalmazó megállapodást George W. Bushsal.
Obama eddig is gyakran változtatta álláspontját Irakkal kapcsolatban - a kezdetekben a csapatok azonnali kivonását pártolta, ezt később egy tizenhat hónapos kivonulási terv váltotta fel, a kivonulás céldátumaként 2010-et emlegetve. Obama, aki idén nyárig még sosem járt Irakban, egészen szeptember elejéig nem volt hajlandó elismerni, hogy a republikánus ellenfele, John McCain által pártolt csapaterősítések sikert hoztak Irakban, ahol jelentősen javult a helyzet és már nem reménytelen az amerikai győzelem.
Taheri szerint valójában Obama 2010-es kivonulási ígérete nem több kampányfogásnál. Hiszen ha januárban elnökké is avatják, kormánya leghamarabb februárban állhat össze. Új nagykövetet kell kineveznie Irakba, tehát a legjobb esetben is február végére állhat össze az új tárgyalócsoport - ám ekkor már Irakban a parlamenti választásokra fognak készülni. Az iraki választások után az eddigi tapasztalatok szerint legalább három hónapig tartó koalíciós tárgyalásokkal számolhatunk Taheri szerint, így a legideálisabb esetben is 2010. májusában írhatják alá a szerződést a csapatkivonásról, azaz a végső dátum 2012. lehet. A Bush-kormány által előterjesztett, rugalmas csapatkivonási javaslat is a csapatok 2011-12-es végső kivonásával számol.
Obama kampánya hevesen próbálta cáfolni a Postban megjelenteket. "A cikknek annyi valóságtartalma van, mint egy John McCain kampányhirdetésnek" - jelentette ki Wendy Morigi, a kampány nemzetbiztonsági szóvivője. Aztán második mondatában megerősítette a történetet, mondván Obama valójában azt mondta az irakiaknak, hogy addig ne írják alá az amerikai csapatok kivonási tervét is tartalmazó Stratégiai Keretmegállapodást, amíg George W. Bush nem távozik a hivatalából.
Az ellentmondást a kampányszövegek ismétlésével próbálta leplezni, miszerint Barack Obama "az egyetlen jelölt, aki biztonsággal és felelősséggel fejezné be a háborút". John McCain, a republikánusok jelöltje ragaszkodik hozzá, hogy az amerikai csapatok addig maradjanak Irakban, amíg az országban helyre nem áll a rend.
Taheri szerint Irakban egyébként tartanak Obama sikerétől. Dzsalal Talibani, az ország kurd elnöke szocialista politikusként Obamának szurkol, de bízik benne, hogy a demokrata elnökjelölt idővel megváltoztatja Irakkal kapcsolatos álláspontját és a felszabadítás pártjára áll. A publicista értesülései szerint ugyanakkor több iraki kormánytisztviselő is attól tart, hogy Obama a "háborúellenes lobbi adósa", akinek az áll érdekében, hogy Irakban kudarcot valljanak az amerikaiak.
Obama iraki vezetőkkel folytatott tárgyalásain nem csak a csapatkivonás kérdésében nyilatkozott másként, mint kampányában szokott. Nagyívű beszédeiben az iraki amerikai szerepvállalást rendre illegálisnak szokta minősíteni, eközben iraki tárgyalásai során elismerte, hogy az amerikaiak az ENSZ felhatalmazásával vannak Irakban, és ragaszkodott hozzá, hogy a Bushsal való megállapodás helyett az irakiak az ENSZ-felhatalmazás meghosszabbítását kezdeményezzék.
Rovataink a Facebookon