Ennek most mi az értelme?

2012.01.04. 17:07

Üdv az olvasóknak, a törzsgárda talán még emlékszik rám négy évvel ezelőttről. Mivel azóta átnyergeltem a belpolitikára, az idei választáson sokkal jelentéktelenebb szerepem lesz a blogban, de időről időre okoskodok egyet, elsőként mindjárt megpróbálom felfogni, hogy mi is történt Iowában.

Fogadjuk el, hogy Romney megnyerte, bár a hivatalos adatok szerint még négy körzetben nem végleges az eredmény, amiből kettőben is nagyon vezet Santorum, úgyhogy akár fordulhat is ez még. Nagy jelentősége nincsen.

Rick Santorum: Mert még ha meg is nyeri, Santorum sikere értelmetlen győzelemnek tűnik. Egy választáson két dologra van szükség, pénzre és izomra. Santorumnak pénze nincs (a 2011. harmadik negyedéves összesítés szerint 701 ezer dollárja volt, azt mind elköltötte Iowában) és izma sincs (már New Hampshire-ben sincsenek irodái, hogy a többi államról ne is beszéljünk). Iowai eredménye ráadásul nem is akkora meglepetés, és nem azért, mert már reggel győzelmet jósoltam neki, hanem mert az iowai demográfia határozottan kedvez a konzervatív jelölteknek, és Santorum az utolsó napokban rakétaként jött fel a felmérésekben – december 29-én még 10 százalékon volt, január 2-án már 22-n. Iowában a republikánus előválasztók 57 százaléka volt önmeghatározása szerint evangéliumi keresztény, ez nagyon nem kedvezett a mormon Romney-nak, sem Ron Paulnak, aki a jelöltek közül egyedüliként nem barátja Izraelnek.

Mitt Romney: Akár nyert, akár második lett, nyert. Én azt tippeltem, hogy hat ponttal elmarad majd a felmérésektől, ehhez képest egy ponttal felülteljesített – és azért az se mellékes, hogy őt hirdették ki győztesnek. Ez a már emlegetett iowai demográfiában már-már elsöprő diadal, aggodalomra talán csak az adhat okot, hogy a regisztrált republikánusok között nem nyert. De a lényeg az életben maradás volt, ez most sikerült, nem úgy, mint négy éve.

Ron Paul: Személyesen csalódásnak élem meg kedvencem harmadik helyét, de valójában reális eredmény született, és hozta a várakozásokat. Talán neki volt legkevésbé fontos a győzelem, Romney mellett Paul készült fel leginkább a hosszú kampányra, van pénze, vannak csapatai már a szuperkeddi államokban is. Teljesítette a célt, ez most elég - még akkor is, ha a lendület jól jött volna New Hampshire, és főleg Dél-Karolina előtt.

Newt Gingrich: Az egyik nagy vesztes. Alig egy hónapja még ő tűnt Romney legveszélyesebb kihívójának, ehhez képest gyakorlatilag lenullázta magát Iowában. Nincs kapcsolata természetes bázisával, az evangéliumi táborban még Ron Paul is megelőzte. Temetni még nem temetném, arra ráérünk Florida után. Dél-Karolina kedvező terepe lehet, pláne, ha Santorum - akinek már most udvarolt - már New Hampshire-ben kipukkad.

Rick Perry: Ő viszont hivatalosan is bebukta, felfüggesztette kampányát. A megrázóan rossz eredmények után Perry "fontolóra vette", hogyan folytassa kampányát. Ez általában visszalépést jelent, de a jelek szerint a folytatás mellett döntött, ki tudja miért. Innen felállni már sok esélye nincs, ráadásul a felmérések szerint még ott, Dél-Karolinában is gyenge, ahol erős lehetne. Pedig milyen szép reményekkel indult. Romney-nál tapasztaltabb és sikeresebb, jobban fekszik az evangéliumi tábornál, pénze is volt, mégis vége.

Michele Bachmann: Legjobban Bachmann leszereplésén lepődtem meg. Iowában született, tavaly megnyerte az Ames Straw Pollt, és mégis, az entrance pollok szerint még a Tea Party is elfordult tőle. Az eredmény alapján még nem temetném, az utóbbi viszont már koporsószeg - és ebben a pillanatban jött a hír, hogy hivatalosan is visszalép. Kiesése az egyetlen, ami reményt adhat Santorumnak, hiszen Perry és Bachmann nélkül nem látszik, hová állhat a konzervatív és az evangéliumi tábor.

Jon Huntsman: Hacsak nem Huntsman volt utah-i kormányzó mellé, aki Iowát teljesen feladta, ezért szereplésének nincs is jelentősége. Huntsman a New Hampshire-i felmérésekben nem áll rosszul, ráadásul kedden ki is használta, hogy riválisai Iowában vannak elfoglalva, bőszen járta az államot. Egy hét múlva eldől, hogy volt-e értelme.