Romney bekeményít a külpolitikában

Határozottabb fellépést, intenzívebb külföldi jelenlétet, Amerika ellenségeinek elrettentését és a szövetséges országok támogatását ígérte mai beszédében Mitt Romney a republikánusok elnökjelöltje. Romney szerint Barack Obama elnök külpolitikája csalódást okozott, cserbenhagyta Amerika barátait és teret engedett Washington ellenségeinek. Romney azt ígért, ha elnök lesz, ezen változtatni fog.

Romney beszédét a pár hete történt líbiai események felemlegetésével kezdte, amikor Bengáziban megölték az amerikai nagykövetet. Romney csak példaként hozta fel az esetet, hamarosan már Obama elnök eddigi tevékenységét kritizálta, és azt részletezte, ő hogyan állítaná vissza az USA tekintélyét világszerte.

A republikánus jelölt szerint Irán még soha ennyire nem volt közel ahhoz, hogy atombombája legyen. Teherán még nem volt akkora veszélyforrás mint most, és soha ennyire nem érezte biztonságban magát Amerikától. Romney szerint nagy hiba volt, hogy Obama elnök cserbenhagyta az iráni népet, amikor tüntetések voltak a teheráni rezsim ellen.

Romney abban is kritizálta Obamát, hogy magára hagyta Izraelt, de ennek ő véget fog vetni. Romney újra szorosan együtt akar működni Izraellel, katonai téren is. A tervei szerint újra folyamatosan amerikai anyahajók fognak állomásozni a Perzsa-öböl térségében (annak ellenére, hogy már most is ott vannak), és egyértelművé teszi Irán számára, hogy Amerika meg fogja akadályozni, hogy atomfegyverre tegyen szert.

Líbiában Romney támogatná a jelenlegi kormányt, és elkapná a terroristákat, akik megtámadták Amerikát. Egyiptomban arra használná az Egyesült Államok befolyását, hogy stabil demokrácia kiépítésére ösztönözze a kormányt. Afganisztánban újra elemezné a helyzetet, és az afgánok biztonságát helyezné előtérbe. Szíriában pedig felfegyverezné a lázadókat, hiszen Irán egyébként is a nyíltan támogatja a damaszkuszi kormányt.

„A remény nem stratégia” – mondta Romney. Amerika nem tudja segíteni a barátait és legyőzni az ellenségeit a Közel-Keleten, ha a szavakat nem támogatják meg a tettekkel. Romney úgy teremtené meg az aktívabb külpolitizálás alapjait, hogy visszavonná Obama költségcsökkentő intézkedéseit, ami a hadsereget sújtja majd a jövőben.

Romney évente 15 új amerikai hadihajót építene, hatékony rakétavédelmi rendszert állítana fel, és felszólítaná a NATO tagországait, hogy GDP-jük 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra. Ezt a NATO jelenlegi szabályai is megkövetelik, de a tagok többsége figyelmen kívül hagyja.

A republikánus jelölt szerint „vágynak az amerikai vezetésre a Közel-Keleten” és a világ többi térségében is. Romney szerint szükség van az USA-ra Európában Putyin elnök Oroszországa ellen, Ázsiában Kína ellen és Latin-Amerikában Venezuela és Kuba befolyása ellen. A század terrorizmussal, háborúval és gazdasági bajokkal kezdődött, de Amerika feladata, hogy a szabadság, a béke és a jólét fele terelje azt. Romney szerint „Amerika a tisztesség és a remény fáklyáját hordozza” és bár nem egyedül Amerikáé ez a fáklya, de Amerika feladat, hogy „olyan magasan tartsa, hogy az egész világ lássa a fényét”.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!