Obama keményen támadta Romney-t

Az első, elveszített tévévita után harciasabb fellépést vártak az újraválasztásáért küzdő Barack Obama elnöktől, aki ennek megfelelően támadó üzemmódba ment át a második vitában, és lépten-nyomon bírálta republikánus kihívóját, Mitt Romney-t. A volt massachusetts-i kormányzó próbálta megőrizni két héttel ezelőtti magabiztosságát, azonban több rossz pillanata is volt, és többek között egy Obamának kényes külpolitikai témából is ő jött ki rosszabbul.

Különösen nagy volt a tétje a kedd esti vitának, miután a két héttel ezelőtt tartott első megmérettetés után szorosabb lett az állás, elfogyott a demokrata elnök előnye országosan, és több csatatér államban is feljött Romney.

Az úgynevezett town hall formátum miatt ez a vita alapjaiban különbözött az előzőtől. Nyolcvankét bizonytalan választó félkört alkotott a stúdióban, és a kérdéseket is a helyszíni nézők tették fel a jelölteknek. A felállásból adódott, hogy a jelöltek körbejártak, közvetlenül beszéltek a közönségnek, majd adott esetben kemény témákkal ellenfelükhöz fordultak, és néha közvetlen közelről is szembe kerültek egymással.

Ez inkább Obamának feküdt, aki jobban tudta használni a közönséget, a kellő pillanatokban fordult feléjük, és a testbeszéde is átütőbb volt. Már az elején azzal támadta Romney-t, hogy hagyta volna csődbe menni a detroiti autóipart, és többször is úgy használta a válaszok sorrendjét, hogy ellenfele nem tudott megfelelően reagálni a kritikára. A bevándorlási kérdésben előrángatta Romney előválasztások alatt képviselt álláspontját is, máskor pedig a kampányban sokszor hallott érvelést használta, miszerint nem sok konkrétumot tudni ellenfele terveiről.

Romney talán egy fokkal kényelmetlenebbül érezte magát, mint az első vitán, de mindent megtett, hogy megtartsa magabiztos fellépését, csatatérállamokban élő emberekhez kötötte a problémákat, és felvette a kesztyűt, ha támadták. A denveri találkozón is Obama szavába vágott, és most sem félt odaszólni az elnöknek: „Mindjárt megkapod a szót, de még beszélek." A volt massachusetts-i kormányzó minden alkalmat megragadott az elmúlt négy év bírálatára, a gazdasági helyzettel, és a középosztály nehézségeivel példálózott. Többször is elismételte ötpontos tervét, amellyel munkahelyeket teremtene.

Obama az elmúlt négy év védelmében azt mondta, hogy reformokat vezetett be a tőzsdén, likvidálta Oszama bin Ladent, és megmentette az autóipart az összeomlástól. „Szerintem maga is érezte, hogy nem volt olyan jó ez a négy év, mint ahogy az elnök lefestette" – mondta Romney a kérdezőnek, mielőtt hangsúlyozta, hogy Obama ígéretével ellentétben például messze nem tudta felére csökkenteni a hiányt.

Az egyik kérdés könnyű alkalmat adott Obamának ellenfele kritikájára, mivel a néző azt akarta tudni Romney-tól, miben különbözne George W. Bush-tól. Romney többek között azzal érvelt, hogy más idők más megoldásokat kívánnak, és a republikánus exelnökkel ellentétben ő a vállalkozások érdekeit képviselné. Azt is hozzátette, hogy Bush második ciklusa sem volt jó, de Obama négy éve még rosszabb volt. Obama könnyedén csapta le a magas labdát azzal, hogy Romney ugyanazt képviseli, amivel Bush alatt bajba jutott az ország. „Bizonyos szempontból még szélsőségesebb álláspontot vall, amikor szociális kérdésekről van szó."

Azzal viszont maga Romney dobott fel egy labdát, amikor a külföldön befektető alapkezelőkre utalva nekiszegezte közvetlen közelről az őt kínai befektetésekkel vádoló Obamának: „Megnézte már a nyugdíjalapját?" Obama azonban arra használta a kérdést, hogy Romney személyét támadja vele. „Nem olyan vastag mint az Öné, így hamar végzek vele." Egy másik ponton azzal támadta Romney-t, hogy a leggazdagabbaknak is adócsökkentést javasolt. Ráadásul sikerült a republikánus jelölt 47 százalékos megjegyzését – miszerint az amerikaiak 47 százaléka a kormánytól függ, és segélyeket vár – a legjobbkor előhúznia a vita végén, amikor Romney arról beszélt, hogy az amerikaiak 100 százalékának sorsát szívén viseli.

Az elmúlt napokat uraló külpolitikai kérdésből is Obama került ki jobban, habár ehhez a moderátor közbelépésére is szükség volt. A republikánusok kedden keményen támadták a demokratákat, amiért Hillary Clinton azt mondta, hogy külügyminiszterként ő, és nem az elnök, vagy az alelnök viseli a felelősséget a követségek biztonsági intézkedéseiért.

Habár Obama nem válaszolt egyértelműen a kérdésre, Romney elsősorban azzal érvelt, hogy a bengázi követség ellen szeptember 11-én elkövetett támadás Obama egész közel-keleti politikáját megkérdőjelezi. Majd azzal vádolta az elnököt, hogy már a támadás másnapján Las Vegasba utazott pénzt gyűjteni, emellett pedig hetekig nem minősítette terrorcselekménynek a követség elleni támadást.

Ezen a ponton azonban Candy Crowley moderátor közbeszólt, hogy az elnök szeptember 12-én elmondott beszédében – habár általánosságban – szerepelt a terrorcselekmény szó, ami jól hallható tapsot váltott ki a helyszínen a közönségből. Obama azzal is a maga javára billentette az egyébként kényes kérdést, amikor nagyon szigorú tekintettel fordult hátra Romney-hoz, és megvédte külügyminiszterét is: „Egy főparancsnok nem így működik. A nemzetbiztonságból nem csinál politikai kérdést."

A vita előtt fontos kérdésnek tartották, hogy a nőkhöz mennyire tudnak szólni a jelöltek, mivel az első megmérettetés után Romney javítani tudott. Obama a munkahelyi egyenlőtlenségekre vonatkozó kérdésnél az édesanyja és nagyanyja előtt álló kihívásokról beszélt, míg Romney azt mondta, massachusetts-i kormányzóként nőket is keresett a kormányába, a megkeresett szervezetek pedig „egész mappányi nőt" mutattak.

A CNN/ORC vita után készített felmérése meglehetősen vegyes képet mutat a jelöltek megítéléséről. Habár 46 százalék szerint Obama, míg csak 39 százalék szerint Romney nyerte a vitát, és őt kedvelték jobban, viszont a republikánus kihívó tűnt erősebb vezetőnek a válaszadók szemében. Romney érveléseinek hatására mutatja, hogy a gazdasági kérdésekben 58 százalék tartotta jobbnak, és az egészségügy, a költségvetési hiány esetében is őt tartották a meggyőzőbbnek míg Obama szinte csak a külpolitikában végzett elől.

Két hete Denverben Obama visszafogott taktikája inkább fáradtságnak tűnt a 67 milliónál is több amerikai által követett  első vitában, ezzel pedig csak még inkább kidomborította kihívója, Mitt Romney meglepő magabiztosságát. Az alelnökjelöltek vitáján   aztán Joe Biden szépített Paul Ryan ellen, ugyanakkor az nem befolyásolta lényegesen a küzdelem állását.

A következő napokban derül ki, hogy a kedd esti vita mennyiben bizonyul sorsdöntőnek, amit a kampánycsapatok utólagos kommunikációja is nagyban meghatároz majd, de az legalábbis valószínűnek tűnik, hogy Obamának az első vitához képest sokkal magabiztosabb fellépésével sikerül megtörnie Romney lendületét, és feltüzelnie a demokrata szavazókat. Így aztán a harmadik, kizárólag külpolitikára koncentráló vita még inkább felértékelődhet jövő hétfőn.