Lesz-e fekete után női elnök?

Barack Obamát újraválasztották, de sok minden megváltozhat a demokrata elnök második ciklusában az előző négy évhez képest. Egy kézzel fogható változás mindenképpen érezhető lesz hamarosan: Hillary Clinton ugyanis már év közben jelezte, az elnökválasztás eredményétől függetlenül is távozik majd külügyminiszteri posztjából.

„Annyira várom már a jövő évet" – mondta a Timesnak. „Aludni akarok, mozogni, és csak azért utazni, mert ahhoz van kedvem. És pihenni." Arról beszélt, hogy húsz éve nem volt ideje kikapcsolni kicsit, most pedig szeretné látni, hogy ki tudja-e pihenni magát. A 65 éves politikus tehát egyelőre kivonja magát a nagypolitikából, azonban nagy kérdés, hogy meg tudja-e tenni ezt olyan valaki huzamosabb ideig, aki ennyi ideig benne volt a középpontban.

Sokan már most a biztos 2016-os befutóként emlegetik az elnökválasztáson, de ő egyelőre tagadja, hogy folytatná politikai pályafutását. First lady, New York-i szenátor, majd külügyminiszter – kevés ennél felkészültebb embert lehetne elképzelni a posztra. Akárhogy is, Hillary Clinton egy befolyásos politikus feleségéből a demokraták egyik erős embere lett, aki már biztosan az amerikai politikai egyik meghatározó alakjaként írta be magát a történelembe.

Elismerték a külügyminiszteri munkáját

A férje mellett a Monica Lewinsky-botrányban is kitartó Hillary nagyon alaposan felépítette útját a különösen aktív first lady szerepétől egészen az elnökségig. 2001-ben New York-i szenátor lett, és George W. Bush második ciklusának lejárta után az egyértelmű favoritként indult neki a demokrata előválasztásnak. Ott azonban kikapott a nagypolitikába nem sokkal korábban berobbant, karizmatikus Barack Obamától.

A tényleges elnökválasztási kampányban viszont férjével, Bill Clintonnal együtt Obama ellenfeléből már az illinois-i szenátor szövetségese lett, és győzelme után elvállalta a fontos külügyminiszteri posztot a kormányában. Új tisztségében aztán általános vélekedés szerint kiválóan képviselte Obama elképzeléseit, amelyek alapján az Egyesült Államok elsősorban diplomáciai úton, nem pedig erővel próbált előrelépéseket elérni a nemzetközi konfliktusokban.

A hátán vitte át az országot az amerikai diplomáciát megrengető Wikileaks-botrányon, de például a második elnökjelölti vita előtt is azt mondta, hogy külügyminiszterként ő, és nem az elnök, vagy az alelnök viseli a felelősséget a követségek biztonsági intézkedéseiért. A republikánusok ugyanis azzal támadták Obamát, hogy nem tett meg mindent a bengázi követség védelméért, ahol a szeptember 11-i támadásban Chris Stevens nagykövet is életét vesztette.

Részben éppen a bengázi támadást övező zűrzavar miatt gondolják sokan, hogy Hillary az eredetileg tervezetthez képest mégsem távozik rögtön Obama januári, második beiktatásakor, hanem még kezeli az eset utóhatásait, és a különböző vizsgálatokat. Az ugyanakkor biztos, hogy 2013 nagyobbik részében már nem Hillary vezeti majd az amerikai diplomáciát.

Nagy lehet a kísértés

A további terveiről egyelőre nem sokat tudni, csak annyi biztos, hogy könyvet ír majd a hivatalban eltöltött idejéről HRC: Államtitkok és Hillary Clinton újjászületése címen, de a pontos megjelenési dátum még nem ismert. Egy ideig memoárjával járja majd az országot, és minden bizonnyal nagyobb szerepet vállal majd a többek között a klímaváltozás és az AIDS elleni kutatásokat támogató William J. Clinton alapítvány munkájában, azonban nagy kérdés, hogy a nagypolitikával végzett-e.

Külügyminiszterként sikerült levetkőznie a nevéhez kötődő megosztóságot, országosan pedig már a legnépszerűbb politikusok közé tartozik. A Public Policy Polling (PPP) közvélemény-kutató szerint Clinton 58 százalékot kapna, amennyiben most rendeznék a majdani jelöltállítást nyitó iowai kaukuszt, míg például Joe Biden alelnök is csak 17 százalékkal futott be a második helyen. Sokan ezért is a legnagyobb esélyesnek gondolják, amennyiben úgy dönt, hogy 2016-ban újból megpályázza az elnökséget.

Hillary egyelőre tagadta, hogy ilyesmin gondolkozna, és meglehetősen fáradtnak tűnt, négy év múlva pedig már 69 éves lesz. Ugyanakkor a következő években elég ideje lehet kicsit kikapcsolni, és átgondolni a további terveit, arról nem is beszélve, hogy az egész eddigi karrierje arra volt felépítve, hogy egyszer majd elnök lehessen, ami nagy kísértést jelenthet.

Hillary maga is emlegette, hogy szinte minden nap lépnek oda hozzá idegenek, és arra sürgetik, hogy legyen az ország első női elnöke. Ez egyben azt is jelentené, hogy ami tíz éve még valószínűtlennek tűnt, az akár hamarosan be is következhet, az első fekete elnököt az első nő követhetné az Egyesült Államok élén. A környezetéből származó információk szerint sem lehet még biztosra venni visszavonulását.

Bill Clinton bedobta magát

Sokan Bill Clinton nagyívű aktivizálódását is Hillary esetleges indulásával magyarázzák. Az exelnök Obamánál is lelkesítőbb beszédet mondott a szeptember eleji demokrata konvención, majd pedig háttéremberként rendszeresen beszélt az elnökkel, Jim Messina kampányfőnökkel és David Axelroddal, a főstratégával a kampány alatt. Javaslatokat tett például arra, hogy melyik államban, milyen témákkal kellene Romney ellen küzdenie Obama kampánycsapatának.

A New York Times forrásai szerint aztán október 22-én, a harmadik elnökjelölti vita reggelén Clinton találkozott Messinával Chicagóban, és nyilvánvalóvá tette, hogy a kampány rendelkezésére áll az utolsó hetekben. Clinton addig is kampányolt Joe Biden alelnökkel például a fontos Ohióban, amíg Obama és Romney a Sandy hurrikán pusztításai miatt felfüggesztette a kampányt, miközben a republikánusok legfeljebb Rudy Giuliani volt New York-i polgármester szintű támogatókat tudtak felmutatni.

Az exelnök az utolsó négy napban pedig annyi kampányeseményen vett részt, mint Barack Obama vagy Mitt Romney, és egyesek szerint jobban élvezte az egész felhajtást, mint maguk az elnökjelöltek. Az Obamának nyújtott segítség mellett Clinton rengeteg szenátor- és képviselőjelölt mellett is bedobta magát a kampányban, a többségük pedig meg is nyerte a választást.

Visszakaphatja a szívességeket

Több elemző – de egyébként például a republikánus elnökjelöltség elnyerésével is próbálkozó Newt Gingrich volt házelnök is erről beszélt – szerint Clinton most olyan szívességeket tett, amelyekért négy év múlva könnyen benyújthatja a számlát. Az exelnök kampányolásának fontosságát mutatja, hogy Romney-n kívül Obama egyedül vele beszélt telefonon győzelmi beszédének elmondása előtt.

Clinton aktivizálódása persze róla is szólt, hogy újra fontosnak érezhette magát, és lubickolhatott a szerepében. De négy év múlva Hillary érdekében is számíthatna a prominens demokraták segítségére. Clinton is elismerte ugyan, hogy 65 éves felesége a közéletben lehúzott húsz év után már elfáradt, viszont ezzel egy időben a legjobb kampányolónak nevezte. Vagyis pont úgy nyilatkozott, hogy mindenki azt láthasson bele, amit akar.

Bush-Clinton 2016-ban is?

Vannak persze azonnal szembetűnő ellenérvek is Hillary esetleges indulásával szemben. Most mindkét Clinton népszerűségi mutatója 60 százalék körül van, ugyanakkor egy demokrata stratéga szerint ha a most mindkét oldalról elismert Hillary visszatérne a frontvonalba, azonnal újra a régi megosztó politikussá válna. Az pedig megint csak intő jel, hogy nagyon ritkán nyer egy párt egymás után három elnökválasztást is.

A kérdés nem csak Hillary személyes dilemmája. A New York Times szerint más, esetlegesen szóba jöhető fontos demokrata jelöltek is azt tartják elsődlegesen szem előtt, hogy Hillary vajon akar-e indulni majd, vagy sem. Állítólag Andrew Cuomo, New York kormányzója is azt mondta egy tanácsadójának: „Először is, ki kell találnom, hogy Hillary mit csinál.” De ez járhat Joe Biden alelnök, vagy Deval Patrick, Massachusetts állam kormányzójának is a fejében.

Többen ugyanakkor már egyenesen egy újabb Clinton-Bush összecsapást vizionálnak 2016-ra. Hillary lehetséges ellenfeleként ugyanis Jeb Bush volt floridai kormányzót, George W. Bush öccsét emlegetik, aki valóban a republikánusok egyik erős embere lehet a jövőben. Mások is szóba jöhetnek azonban, például a népszerű Marco Rubio floridai szenátor, aki 41 évesen egyszerre tudná megszólítani a fiatalokat és félig kubai származásával a latinókat is. A növekvő fontosságú választói csoport elérése miatt tartják esélyesnek például Bobby Jindal louisianai kormányzót is.

ENSZ-nagykövet vagy volt elnökjelölt

Akárhogy is lesz, az biztos, hogy Hillary nem marad már sokáig az Egyesült Államok külügyminisztere, viszont nehéz örökséget hagy maga után, amelyhez méltó utódra lesz szüksége. Két név merült fel a legesélyesebb utódjelöltek között: Susan Rice, amerikai ENSZ-nagykövet, és John Kerry szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke. Mindketten megfelelően nagyformátumúak, és naprakészen benne vannak a külpolitikai eseményekben.

A kettőjük közül is esélyesebbnek tartott Rice volt már afrikai ügyekért felelős külügyminiszter-helyettes Bill Clinton alatt, veterán diplomata, és a demokraták progresszív, humanitárius alapon álló beavatkozás pártján álló szárnyához tartozik. Ugyanakkor éppen pozíciójából is fakadóan támadhatnák a republikánusok, mert a bengázi esetnél az első időszakban a kormányzat később támadott álláspontját képviselte, miszerint a vitatott Mohamed-film miatt kirobbant tüntetésből bontakozott ki a követség elleni támadás.

A 2004-es demokrata elnökjelölt Kerry választotta ki Obamát arra, hogy abban az évben ő mondja a keynote beszédet a demokrata konvención, és az illinois-i szenátor ezzel robbant be az országos politikába. Állítólag már négy éve is ő volt a második számú jelölt, amennyiben Hillary nem vállalja a posztot, és idén is tevékenyen részt vett Obama újraválasztási kampányában. Ugyanakkor kiemelésével választást kellene tartani a szenátori helyéért, márpedig a demokratáknak nagyon fontos a szűk többségük megtartása a szenátusban, hiszen a képviselőház a republikánusoké. Rice és Kerry esélyeiről bővebben itt olvashat>>>

A Politico szerint nem elképzelhetetlen Tom Donilon nemzetbiztonsági tanácsadó sem, de őt lehetséges új kabinetfőnökként is emlegetik. Egyébként meglehetősen kiterjedt kormányátalakítás várható Obamától a második ciklusában: várhatóan Timothy Geithner pénzügyminiszter, Leon Panetta védelmi miniszter (Kerryt erre a posztra is esélyesnek tartják), Steven Chu energiaügyi miniszter, Ken Salazar belügyminiszter, és Lisa Jackson, a Környezetvédelmi Ügynökség vezetője is távozhat posztjáról vagy új feladatot kaphat.