Obama a szegények elnöke akar lenni

Nem keresi a konszenzust a republikánusokkal, sőt, az eddiginél harciasabb elnök kíván lenni Barack Obama. Első sajtótájékoztatóján közölte, hogy szerinte gazdasági programja megvalósítására, a szegények támogatására kapott felhatalmazást. Harciasságát bizonyítandó egyből beszólt a törvényhozásnak és két prominens republikánus szenátornak is.

A szegényeken és a középosztályon akar segíteni második elnöki ciklusában Barack Obama. Az amerikai elnök a választás után nyolc nappal, amerikai idő szerint szerda este tartotta meg újraválasztása óta első sajtótájékoztatóját. Ez egyébként mindössze a huszadik sajtótájékoztatója volt az elmúlt négy évben, ami egyben azt is jelzi, hogy ilyen jellegű megszólalásainak súlya van.

Az újraválasztás utáni első sajtótájékoztatón elhangzottak alapján felvázolható, hogy az elnök hogyan képzeli következő négy évét. Újraválasztása után megjelent cikkünkben azt írtuk, Obama előtt két út van. Kereshet konszenzust, vagy a béklyóktól szabadulva hozzáláthat az amerikai konszenzusnál balosabb társadalmi programja megvalósításához. A szerdán elhangzottak alapján Obama ez utóbbira készül.

Obama szerint az újraválasztással arra kapott mandátumot, hogy a szegényeket és a középosztályt segítse. Egyben figyelmeztette a republikánusokat, hogy a választók az ő gazdasági elképzelései mellé álltak. A választás napján készült közvélemény-kutatások szerint ez amúgy nem feltétlenül igaz. Az exit pollok szerint legalábbis a választók egyetlen kérdésben, a gazdasági problémák kezelésében tartották jobbnak a republikánus jelöltet, Mitt Romney-t Obamánál, 51:45 arányban.

„Ahogy a kampányban is mondtam, lesznek harcok, amiket meg kell vívnom” – mondta Obama, aki arra is utalt, hogy „az amerikaiak olyan elnököt akarnak, aki a következő választás helyett rájuk koncentrál. És nekem már nem lesz következő választásom”.

A New York Times beszámolója szerint Obama magabiztosságot sugárzott, amikor a harcról beszélt. Bár heteken belül nagy csatát kell vívnia a részben a republikánusok uralta törvényhozással az adókedvezmények és a kiadáscsökkentés, az úgynevezett fiskális szakadék kérdésében, ő azon a véleményen van, hogy az ügyben a törvényhozásnak van több veszíteni valója. Vele szemben ugyanis a szenátorok harmadára és az összes képviselőre két éven belül újabb választási kampány vár. „Természetesen elképzelhető, hogy belezuhanunk a fiskális szakadékba, annak ellenére, hogy ez mit jelent a gazdaságunknak. De ez abból fakad, hogy túl sok a konokság a törvényhozásban” – mondta.

De nem ez az egyetlen harc, amit heteken belül meg kell vívnia, és a jelek szerint a többi ügyben sem akar kompromisszumot kötni. Az biztos, hogy új külügyminisztert kell választania a távozó Hillary Clinton helyére. Jelöltjét, az ENSZ-nagykövet Susan E. Rice-t viszont komoly támadások érték, mivel ő volt az Egyesült Államok bengázi konzulátusát ért támadás kormányzati kommunikációjának arca. Vagyis ő volt az, aki napokkal a támadás után még mindig azt állította, hogy egy békés tüntetés fajult el a konzulátus épületénél. Azóta már Obama kormánya is elismerte, hogy semmiféle tüntetés nem volt, a konzulátust szervezett terrorista támadás érte.

Éppen ezért Rice-t két prominens republikánus szenátor, Lindsay Graham és Obama négy évvel ezelőtti ellenfele, John McCain is alkalmatlannak nevezte a külügyminiszteri posztra.

Obama szerint Graham és McCain „be akarják sározni Rice hírnevét”. „Ha McCain és Graham szenátorok, vagy bárki más rá akar szállni valakire, hát szálljanak rám. Az, hogy az ENSZ-nagykövetünket támadják, akinek semmi köze nem volt Bengázihoz, és csak egy prezentációt tartott a rendelkezésére álló információk alapján, egyszerűen botrányos” – mondta.

Graham szenátor nem is késett a válasszal. „Elnök úr, egy percig se gondolja, hogy nem magát tartom a Bengáziban történtek fő felelősének. Véleményem szerint maga megbukott főparancsnokként” – nyilatkozta az elnöki sajtótájékoztató után.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!