Meglepő üzenetet küldött Trumpnak a harmadik párti jelölt

A volt republikánus kormányzó Gary Johnsonnal, a Libertárius Párt hivatalos elnökjelöltjével készített interjút a CNN, aminek a végén a Donald Trumpot korábban kiosztó Johnson mosolyogva egy csókot dobott a milliárdosnak. Ezt a meglepő lefegyverzésre szánt eszközt egyébként élőben is bevetné, ha együtt szerepelnének egy vitában, mint ahogy tette azt például a libertáriusoknál szintén próbálkozó John McAfee-vel is.

A demokraták és a republikánusok uralják az amerikai politikát, de ez nem azt jelenti, hogy ne létezne mellettük még jó pár másik párt is, amik közül a Libertárius Párt – aminek színeiben indult elnökjelöltként 1988-ban Ron Paul is – még azt is fel tudja mutatni, hogy elnökjelöltjük nagy eséllyel a legtöbb államban rajta lesz a szavazólapokon.

Az Új-Mexikót 1995-2003 között vezető Johnson szombaton szerezte meg egy nyílt (!) konvención – aminek a komolyságából sokat levont, hogy a közelében párhuzamosan éppen egy képregényes találkozót tartottak, ezért a folyosón birodalmi rohamosztagosok és hobbitok is mászkáltak – a libertáriusok elnökjelöltségét, alelnökjelöltje pedig a volt massachusetts-i kormányzó William Weld lett. Johnson rögtön minden idők legerősebb libertárius párosának nevezte magukat, de azért nem árt a helyükön kezelni őket.

Johnson 2012-ben volt már a libertáriusok jelöltje, akkor az elnökválasztáson végül 1 százalékot, kb. 1,3 millió szavazatot kapott Barack Obama (66 millió szavazat) és Mitt Romney (61 millió) mellett. Ez máris rekordot jelentett, ennyi szavazója ugyanis még soha nem volt korábban a libertáriusoknak.

A céljuk most ennél grandiózusabb, akár 3-5 százalék lenne országosan. Ez nem tűnne túlságosan reálisnak, azonban Johnson szerint arra próbálnak építeni, hogy mind Trump, mind a demokraták várható elnökjelöltje, Hillary Clinton sok szavazó szemében rettentő népszerűtlen. A két volt republikánus kormányzó a Politico szerint olyan republikánus támogatókat akar megkeresni, akik Trumpnak nem akarnak adományokat adni, de az egyébként nem a legkarizmatikusabbnak tartott Johnson már Bernie Sanders szavazóit is próbálta megszólítani.

Meg is érkeztek már az első olyan felmérések, amikben már Johnsont is felkínálták a választóknak Clinton és Trump mellett. A Quinnipiac országos felmérésében Clinton 40, Trump 38 százalékon áll, miközben 5 százaléknyian Johnsonra, 3 százaléknyian pedig Jill Steinre, a Zöld Párt elnökjelöltjére is szavaznának.

Michiganben a Detroit News megbízásából készítettek olyan felmérést, amiben csak Clinton és Trump szerepelt, és olyat is, amiben a két nagy párt várható jelöltjei mellett bekerült Johnson is. Ami érdekes, hogy a libertárius jelölt pont ugyanannyi, 6 százalékpontnyi szavazatot vett el a két jelölttől:

• nélküle Clinton 43, Trump pedig 39 százalékon áll,
• míg három jelölt esetén Clinton 37, Trump 33, Johnson pedig 12 százalékon állt.

Kedden már jön Kalifornia

A komoly jelöltekre visszatérve, a demokratáknál pénteken még a Virgin-szigeteken, aztán szombaton Puerto Ricóban szavaznak majd, kedden pedig jön egy utolsó nagy hajrá: Kalifornia, Montana, New Jersey, Új-Mexikó, Észak-Dakota és Dél-Dakota. A keddi államok után egy héttel pedig a főváros, Washington D.C. zárja le tényleg a demokrata előválasztást.

Clintonnak kevesebb, mint 100 delegáltra van már csak szüksége, hogy az őt támogató szuperdelegáltakkal – pártvezetők, kongresszusi képviselők, szenátorok – együtt átlépje a demokrata jelöltséghez szükséges 2383 delegáltas határt, ezt pedig könnyedén meg is fogja tenni a kedden szavazó államokban.

A legfontosabb, és legtöbb delegáltat kiosztó Kaliforniában viszont a néhány héttel ezelőtt kinézőnél szorosabbnak tűnik az előválasztás. A RealClearPolitics átlaga alapján ugyan Clinton 6 százalékkal vezet Sanders előtt Kaliforniában, de a legtöbb felmérésben csak 2 százalékosra mérték az előnyét. A volt first lady viszont egy fontos támogatóval, Jerry Brown kaliforniai kormányzóval erősített egy héttel az előválasztás előtt.

A Trump Egyetem a középpontban

Közben egy amerikai bíró engedélyezte, hogy nyilvánosságra hozzák a 2010-ben már megszüntetett Trump Egyetem ügyében folyó vizsgálatok dokumentumainak egy részét. A nem akkreditált intézményt Trump akkreditáltként hirdette meg, három éve pedig illegális üzleti gyakorlat miatt vizsgálat folyik az ügyben. Gonzalo Curiel bíró kedd este már jelezte, hogy tévesen engedélyezte, hogy több dokumentumot is teljes terjedelmében nyilvánosságra hozzanak, miközben ki kellett volna szerkeszteni belőlük egyes személyes adatokat.

A dokumentumokból az is kiderült többek között, hogy akkor is a legdrágább kurzusok felé terelték a jelentkezőket, ha azoknak anyagi gondjaik, adósságaik voltak. Emellett volt olyan szeminárium, amiért három napra 34 ezer dollárt kértek el, de azt ígérték, hogy egy éven belül egymillió dollárt csinálhatnak majd az ott megszerzett tudás segítségével.

Trump elfogultsággal, gyűlölködéssel vádolta a bírót. Clinton azt mondta a milliárdosról, hogy egy csaló, aki kifejezetten kipécézte a nehéz anyagi helyzetben lévőket. „Most egész Amerikát próbálja becsapni, ahogy becsapta az embereket a Trump Egyetemen" – mondta Clinton.